Skip to content

Érettségi tételek

  • Kezdőlap
  • TantárgyakExpand
    • Irodalom érettségi
    • Nyelvtan érettségi
    • Történelem érettségi
    • Emelt irodalom érettségi
    • Emelt történelem érettségi
    • Társadalomismeret érettségi
    • Fizika érettségi
    • Földrajz érettségi
    • Hittan érettségi
    • Közgazdaságtan érettségi
  • Rólunk
Érettségi tételek
  • Történelem érettségi

    A magyar külpolitika a két világháború között

    Byadmin május 5, 2023

    Előzmények:   1918: Vége az első világháborúnak. A háborút elvesztettük, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett. 1920. június 4. : Trianon – A trianoni béke alapján Magyarország elvesztette területének 2/3-át, lakosságának 1/3-át. A magyar külpolitika céljai: A kormányok legfontosabb feladatuknak tartották a békeszerződés újra tárgyalását és az elcsatolt területek visszacsatolását megegyezés alapján. (revíziós külpolitika) Másik fontos cél az…

    Read More A magyar külpolitika a két világháború közöttContinue

  • Történelem érettségi

    A második világháború előzményei (német és európai külpolitikai folyamatok 1935-1939)

    Byadmin május 5, 2023

    Előzmények (1918-1933) Az I. világháborús vereség hatására a Német Császárság megszűnt és létrejött a weimari köztársaság (1918-1933). Adolf Hitler a háborút követően aktív politikai szerepet vállalt, és megalakította a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP). Az 1923-ban Münchenben lezajlott sikertelen „sörpuccs” után börtönbüntetésre ítélték, és fogsága alatt írta meg Mein Kampf (Harcom) című művét, amelyben összefoglalta eszméit,…

    Read More A második világháború előzményei (német és európai külpolitikai folyamatok 1935-1939)Continue

  • Történelem érettségi

    Kommunizmus ideológiája és a sztálinizmus

    Byadmin május 5, 2023

    1) Kommunizmus ideológiája Szélsőbaloldali irányzat, melynek alapja a marxizmus-leninizmus, melyet Lenin fejlesztette tovább kiáltványában. Ebben a kiáltványában leírta, hogyan képzeli el a szocializmust, az egyenlőség társadalmát. Szerinte a szocializmusban megszűnik az emberek kizsákmányolása, termelőeszközök köztulajdonba kerülnek, megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső…

    Read More Kommunizmus ideológiája és a sztálinizmusContinue

  • Történelem érettségi

    Nemzeti kultúra fejlődése

    Byadmin május 5, 2023

    A nemzeti kultúra fejlődésében szerepet játszott a gazdaság fejlődése a társadalom átalakulása és a születő nemzet tudat. A művészek, tanárok a nemzet szolgálatának tekintették tevékenységüket, műveikben a nemzeti öntudatra és a hazaszeretetre buzdítottak. Európai mércével mérve is jelentős alkotások születtek (az irodalom elveszítette a kultúrában a kizárólagos szerepét), s ezek a klasszicizmushoz (építészet) illetve a…

    Read More Nemzeti kultúra fejlődéseContinue

  • Történelem érettségi

    A reformkor fő kérdései

    Byadmin május 5, 2023

    1) Reformkor Reform: szó szerint újjáformálást, megújulást jelent, vagyis haladó irányú átalakulási szándék. Reformkor: egyrészt tágabb értelemben (irodalom- és művelődéstörténeti szempontból) 1790-1848 közötti periódus; másrészt szűkebb értelemben 1830-1848 közötti periódus, mivel a reform igények erőteljesen ekkor jelentek meg és az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség, a sérelmi politika…

    Read More A reformkor fő kérdéseiContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Kulturált vita

    Byadmin május 5, 2023

    Vita  Disputa Életünkhöz tartozik, mindenhol előfordul Egy témán belül, két ember különböző véleményt képvisel Bármiről lehet Nyilvános vita: időszerű, közérdekű kérdések Parlamenti, politikai, közéleti, szakmai, családi Célja Problémamegoldás Sikeres: felek megegyeznek de ha még sincs ez meg, akkor sem sikertelen Hogyan vitázunk? Fontos: Becsület, őszinteség Személyekről nem lehet + kerülni kell a személyeskedést Fontos:…

    Read More Kulturált vitaContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Az internetes szövegek jellemzői és a forrás

    Byadmin május 5, 2023

    A szöveg Van időnk elkészítésére  ezért elegánsabb, megformáltabb mint a beszéd Lehetnek folyamatos és nem folyamatos szövegek Az írott-beszélt szövegek XXI. század hozta létre Ez teremtette az internetes szövegeket Technikai eszköz szükséges hozzájuk Mindkét szövegtípus jellemzői felfedezhetőek benne Laza, hiányos, inkább beszédhez hasonlít, írott forma ellenére Megjelenek az emotikonok, speciális betűk és írásjelek A…

    Read More Az internetes szövegek jellemzői és a forrásContinue

  • Irodalom érettségi

    Továbbtanuláshoz és a munka világához szükséges szövegtípusok

    Byadmin május 5, 2023

    Általánosan Munk világához és a továbbtanuláshoz is szükségünk van ilyen szövegekre Lehetnek: Önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, motivációs levél, névjegy, pályázat Hivatalos stílusúak elavult formákhoz ragaszkodás sajátos műszók, hivatalos kifejezések Önéletrajz Hagyományos Fogalmazás szerű, bekezdésekre tagolt születéstől  jelenig Általában kézzel kérik Amerikai / Újszerű Rövid, tömör, vázlatszerű Fénykeppel ellátott Jelentől visszafelé általában gépelt szöveg Hivatalos…

    Read More Továbbtanuláshoz és a munka világához szükséges szövegtípusokContinue

  • Irodalom érettségi

    Mondat szerkesztettsége és fajtái

    Byadmin május 5, 2023

    A mondat Egy szöveg különálló építőegysége, beszédben a legkisebb lezárt egység Szavakból áll Önállóan is értelmes (általában) Szerkezetei szerint Tagolatlan Nincs alany állítmány benne, főleg érzelmi kifejezés Jaj! Igen. Tagolt Hiányos Hiányozhat az alany, állítmány Kenyeret eszik. Teljes Alany állítmány jelen van De vannak kivételek (Alkonyodik) Egyszerű mondat Egyszerű Tőmondat (Bogi iszik) Bővített (Bogi vizet…

    Read More Mondat szerkesztettsége és fajtáiContinue

  • Irodalom érettségi

    Helyesírási szótárak, elektromos szótárak

    Byadmin május 5, 2023

    Szótárak nyelvi segédeszközök, valamilyen szempont alapján rendezve és gyűjtve Gyakorlati Kétnyelvű szótárak Tudományos pl.: Helyesírási szótárak /szinonima szótár Magyar helyesírási szótár 2015-óta van ebben a formában 1832-ben volt az első (Vörösmarty Mihály) Részei: I. Szabályzat + utalószám II. Szótár  szavak, szókapcsolatok, melyek nem egyértelműek III. Tárgymutató  pl.: elválasztásnál megmutatja hol stb. A szabályzat…

    Read More Helyesírási szótárak, elektromos szótárakContinue

Page navigation

Previous PagePrevious 1 2 3 4 … 104 Next PageNext

© 2026 Érettségi tételek

  • Kezdőlap
  • Tantárgyak
    • Irodalom érettségi
    • Nyelvtan érettségi
    • Történelem érettségi
    • Emelt irodalom érettségi
    • Emelt történelem érettségi
    • Társadalomismeret érettségi
    • Fizika érettségi
    • Földrajz érettségi
    • Hittan érettségi
    • Közgazdaságtan érettségi
  • Rólunk
Search