A magyar külpolitika a két világháború között

Előzmények:  

• 1918: Vége az első világháborúnak. A háborút elvesztettük, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett.
• 1920. június 4. : Trianon – A trianoni béke alapján Magyarország elvesztette területének 2/3-át, lakosságának 1/3-át.

A magyar külpolitika céljai:

• A kormányok legfontosabb feladatuknak tartották a békeszerződés újra tárgyalását és az elcsatolt területek visszacsatolását megegyezés alapján. (revíziós külpolitika)
• Másik fontos cél az volt, hogy Magyarország kitörjön az elszigeteltségből és kapcsolatokat építsen ki.

A konszolidáció időszaka

konszolidáció: megszilárdulás, normalizálódás

Bethlen István – kormánya (1921-31)

A Bethlen-kormány idején mindkét területen jelentős eredményt ért el Magyarország. 

• A revíziós politika sikere: Sopron visszaszerzése

1921-ben a nagyhatalmak lehetőséget adtak arra, hogy Sopronban és környékén népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Az itt élők Magyarországot választották.  „a hűség városa”

• A kisantant létrejötte. A magyar revíziós politika miatt a szomszédos államok magyarellenes szövetséget hoztak létre: kisantant. Tagjai: Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. Nem akarták elveszíteni a háború után szerzett területeiket, ezért gátolták a magyar revíziós politikát, magyarellenes propagandát folytattak.
• A Bethlen-kormány idején kezdett az ország kilépni elszigetelt helyzetéből. 

1922-Magyarországot felvették a Népszövetségbe. A Népszövetségbe megalakulása után csak a győztes vagy semleges államokat vették be. A 20-as években kezdődött meg a vesztes országok felvétele is.

Gazdasági problémáik megoldására Bethlen kölcsönt kért a Népszövetségtől, 1924-től kezdték folyósítani. A gazdaság beindítására, oktatásra, kultúrára költhettük.

• Szövetségesek keresése. Az 1920-as években több barátsági szerződést is kötöttünk: pl. Ausztriával, Bulgáriával. A legjelentősebb az Olaszországgal kötött barátsági szerződés volt.

Hasonlóság: a háború utáni rendezést ezek az államok is elutasították, hasonlóak a céljaink.

1930-as évek

A legfontosabb külpolitikai cél a revízió. Nagy változást hozott Hitler hatalomra kerülése és agresszív külpolitikája. A magyar politikusok között egyre erősödött az a nézet, hogy egyedül a hitleri Németországtól várhatunk segítséget. Ennek következménye volt a Németországhoz való közeledés.

Gömbös Gyula kormánya (1932-36)

Gömbös hatalomra kerülésekor kiadta programját: Nemzeti Munkaterv. Ennek fontos eleme volt a revízió. 

1933.:  Tárgyalásokat folytatott Hitlerrel, meglátogatta Berlinben, hogy megszerezze támogatását. Az együttműködés 1. eredménye: magyar-német kereskedelmi szerződés. A német piac megnyílt a magyar gabona és hús előtt. Ez a gazdasági világválság után nagyon jelentős volt Magyarország számára.

1934.: Római jegyzőkönyvek  Olasz-osztrák- magyar politikai és kereskedelmi szerződés

Ezután egyre jobban a szélsőjobb oldal felé tolódunk, ugyanis Németországban és Olaszországban is szélsőjobboldali rendszerek működne (nácizmus, fasizmus).

Darányi Kálmán kormánya (1936-38)

Kezdetben angol barát politikus, s elhatárolódott a német kapcsolatoktól. De 1938-ban megváltozott a politikája.

1938: győri fegyverkezési program meghirdetése

1 milliárd pengőt szánnak a hadsereg fejlesztésére, de nem tudják elkölteni a pénzt, mert nincsen mit felvásárolni, mert már mindenki a második világháborúra készülődik.

Anschluss után (Németország elfoglalta Ausztriát), Németország Magyarország közvetlen szomszédja lett, s még inkább Hitlertől vártuk a támogatást.

Imrédy Béla kormánya (1938-39)

Horthy azt várta tőle, hogy az angol-barátságot helyezi előtérbe, mégis Németország felé közeledett.

Revíziós siker: az első  bécsi döntés 1938 novemberében

A magyar-csehszlovák területi viták nem oldódtak meg, így az ügy a nagyhatalmak döntőbírósága elé került. Anglia és Franciaország nem foglalt állást, ezért a döntést Németország és Olaszország hozta meg. Magyarország visszakapta a Felvidék déli részét (a lakosság 85%-a magyar volt). A bevonuló magyar csapatokat ünneplő tömeg köszöntötte.

Súlyos következménye is lesz a visszacsatolásnak: 

• Magyarország a németek lekötelezettje lesz.
• További jobbra tolódás: a második zsidótörvény kiadása (Már faji alapon határozza meg, hogy ki számít zsidónak.)

Teleki Pál 2. kormánya (1939-41)

Teleki az angol kapcsolatokat szerette volna erősíteni, de meg kellett tartania Hitler jóindulatát is.

Ezért kilépett a Népszövetségből és csatlakozott az antikomintern paktumhoz (kommunista ellenes szövetség).

Revíziós sikerek:

•  Kárpátalja visszacsatolása (1939. március) Hitler elfoglalta Csehországot, létrejött Szlovákia. Hitler engedélyezte, hogy a magyar csapatok bevonuljanak Kárpátaljára.
• 2. bécsi döntés (1940. augusztus) – Magyarországnak ítélte Észak- Erdélyt és Székelyföldet.

Fegyveres semlegesség politikája

Teleki szerint Magyarországnak nem szabad belépnie a 2, világháborúba, a magyar fegyveres erőket meg kell őrizni a háború végéig, a rendezés idejére.

Teleki szerint Németország nem képes győzni, nem szabad elköteleződni mellette. Ezért a háború kirobbanása után megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt, Jugoszláviával örök barátsági szerződést kötött.

Telekinek azonban nem sikerült távol tartania az országot a háborútól. Hitler 1941 tavaszán elhatározta Jugoszlávia lerohanását. A magyar kormánytól a német csapatok átengedését és katonai részvételt követelt. Teleki öngyilkos lett.

Magyarország pedig 1941 nyarán a tengelyhatalmak oldalán (Németo., Olaszo.) belépett a háborúba.