Irodalom érettségi

A kisember alakja az orosz realizmus irodalmában

A 19. századi orosz irodalom legnagyobb újításának az ún. fölösleges embertípus nevezhető, a csinovnyik-ábrázolás volt (kishivatalnokok képtelenek a saját sorsuk irányítására, bármikor történhet velük olyan, ami kibillentik őket a megszokott kerékvágásból).

  • orosz realizmus meghatározója
  • a karakterek olyan életformát mutatnak be, ami azt szemlélteti, hogy hogyan nem érdemes élni
  • ezek a hősök valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen tengetik az életüket, nem használnak senkinek, semminek, képtelenek bárkit is boldogítani, maguk is reménytelenül boldogtalanok
  • legnagyobb alkotói: Tolsztoj, Csehov és Gogol
    • egyedül Tolsztoj műveinek alakjai próbálják keresni az élet értelmét, célját, hőseiben előbb-utóbb kigyullad a fény és példát mutatnak arra, hogyan kellene élni

 

Lev Tolsztoj: Ivan Ilijics halála

– műfaja elbeszélés

– története nem igazán van, klasszikus csinovnyik Ivan, halálos beteg lesz, nem tudja már úgy tartani a kontaktot, majd elgondolkozik az életén    nem igazán csinált semmit

– témája valójában a halott és az igazi élet bemutatása

– a főhős rádöbben – pozitivizmus

– szerkezete: 12 fejezet

  – 1. fejezetben már meghalt 

  – 2.-3. utána visszatekintő cikk – megbontja az időrendet, a késleltetést 

    alkalmazza

  – Tolsztoj korábbi élete egyező Ivannal, minden úgy csinált, ahogy azt 

   elvárták tőle

  – daganata van 

– karriere, családja

  – 4-12. haláláig

– megbetegedési időszak

– mi történik a fejében

– Geraszim jósága szólaltatja meg Ivan Iljicsben a lélek hangját: belső vita – Ivan Iljicsnek rá kell jönnie, hogy egész életét elhibázta

– betegségénél is elviselhetetlenebb volt tehát erkölcsi szenvedése

– élete utolsó 60 percében még sikerült jóvá tennie elhibázott életét: észrevette, hogy mások is szenvednek, lelkében feltámadt az önzetlen szeretet

– Ivan Iljics erkölcsileg megtisztult, boldogan halt meg.

 

Csehov: Csinovnyik halála

– rövid terjedelmű mű, novella formai követelményei , kevés szereplő, rövid idő, egy cselekményszál

– Csehov sűrítő technikája, nincs leírva, hogy hogyan néz ki például a pasas, irodáról, színházról sem ad leírást, nem tartalmaz ilyet

– kritika – szolgalelkűség, csinovnyik rendszer kritikája – eltorzítja a személyiségét, tüsszentésre hogyan reagál, szánalmas alak

– Cserjakov, beszűkült világa, kezdetben boldogan érzi magát, amíg meg tud felelni a felette állóknak és példa értékűen végzi munkáját, a probléma   abból adódik, hogy valaki nem elégedett vele, egy, magasabb rangú

– humora: irónikus a stílusa, túlzások jellemzőek

– egy tüsszentés váltja ki az őrjönséget, felettesére – kellemetlenség, ebbe betegszik bele, nem egy helyen dolgoznak, már zaklatásig fajul a bűntudat, ezzel idézi elő, hogy tényleg mérges lesz rá a felettes, ez a csinovnyik lélekből fakad, ő csak úgy tud élni, hogy megfelel a   felettesének, ha csalódnak benne, abba belehal -> nem jön rá, hogy értelmetlen az életet (mint Tolsztoj hősei) valahogy nem nagy tragédia a halála, mert szánalmas, nem úgy sajnálod, nem megrázó, Csehov nem is akar tragikus hőst csinálni Cserjakovból,  ironikusan kezeli

 

Gogol: Köpönyeg

  • a cselekmény igen egyszerű: egy senkitől meg nem hallgatott, magányos, megnyomorított kisember észrevétlenül meghal bánatában ellopott köpönyege miatt, amellyel az életet lopták el tőle. Halála után egy ideig kísértetként visszajár a túlvilágról, mindenkiről lerángat mindenféle köpönyeget. A bosszú e komédiája igazságszolgáltatás a főhősnek, Akakij Akakijevicsnek, de egyben az író ítélete felette: élete nem több egy köpönyeg értékénél.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük