Történelem érettségi

AZ ÚJ BERENDEZKEDÉS — A SZERVIENSEK ÉS AZ ARANYBULLA

László és Kálmán uralkodása alatt végre megszilárdult a még István idejében megalapozott rend. A XII. szd-ban azonban újra trónviszályok jellemezték a királyi ház mindennapjait. Emellett még a bizánci befolyás is erősen fenyegette Mo. függetlenségét. III. Bélának azonban sikerült elhárítani ezt a veszélyt is. Őneki köszönhetjük a kancellária bevezetését, az ő idején élte fénykorát az a …

Irodalom érettségi

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Assisi Szent Ferenc a középkorban, 1181 és 1226 között élt. A 13. század elején szerzetesrendet alapított, a koldusrendet. Szent Ferenc vallásosságát az öröm és a szabadság jellemezte, mint ahogy a Naphimnusz című alkotása is elmondja. A mű eredetileg zsoltár volt, de Szent Ferenc átírta himnusszá. Az első rész ajánlás: „fenséges atyánk, hozzád száll a dicséret”. …

Irodalom érettségi

A Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében

A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokás Petralcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitgz Mihály 1797-ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jónevű kereskedő lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költőt. Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban …

Történelem érettségi

A világválság és a német fasizmus közti összefüggések

Németország; 1918. november 9. a köztársaság kikiáltása 1918. november 11. Compiegnei fegyverszünet 1919. Weimari Köztársaság – demokratikus állam Élén: kancellár és elnök: 1919-1925. Ebert 1925-1934. Hindenburg 1934-tol Hitler 1919. június 28. Versailles-i béke 1920-as évek Németországa 1920. Kapp-puccs (jobbo.) 1923. Hamburgi munkásfelkelés (balo.) 1923. november 23. Müncheni sörpuccs – német fasizmus programja Gazdasági talpraállítás: 1922. Genovai – Rapallói …

Történelem érettségi

Az invesztitúra-küzdelem

Az invesztitúra-küzdelem alatt a pápák és a német-római császárok harcát értjük. Az invesztitúra-jog a középkorban a tisztviselôk kinevezésének jogát jelentette, esetünkben a püspökökét. A pápák sérelme az volt, hogy a püspököket a császár nevezte ki arra hivatkozva, hogy ô adományozta az egyháznak a birtokait, ezért ô a pápa hûbérura, ô adta a püspöknek a hûbérbirtokot, …

Történelem érettségi

Az amerikai forradalmak

Az amerikai polgárháború kitörésének megértéséhez vissza kell menni a XVIII. századba, itt gyökerezik ugyanis egy lényeges ok, az újkori rabszolgatartás kérdése. Észak-Amerikában a XVII. századtól léteznek angol és francia gyarmatok. Az érdekhatár a Szent Lôrinc folyó, amelytôl délre fekvô területek Angliához tartoznak, a folyótorkolat és az attól északra fekvô vidék pedig a franciáké. Az angol …

Történelem érettségi

A szolóni alkotmány

A szolóni alkotmány i.e. 594-ben került bevezetésre, amikor is Athénban Szolónt választják arkhónnak és egyben közvetítônek a démosz és az arisztokrácia között. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a két réteg közötti vagyoni és jogi ellentétek a végsôkig feszítették a húrt. Maga a forrás, ahonnan az alkotmányt ismerjük, Arisztotelésztôl származik, és az “Az athéni állam” …

Történelem érettségi

A Szent Szövetség Európája

A napóleoni háborúk után a gyôztes monarchiák -a Habsburgok, a porosz király és az orosz cár- az 1789-es határok visszaállítását és a monarchiák visszaállítását, valamint fenntartásukat tûzik ki célul. Ehhez 1814- ben összehívják a bécsi kongresszust, majd 1815-ben pedig a párizsi béke megkötése után létrehozzák a Szent Szövetséget. A bécsi kongresszus 1814. szeptember 14-én ül …

Történelem érettségi

kiralyi varmegye felbomlasa Magyarorszagon es ennek kovetkezmenyei II. Andras es IV. Bela uralkodasa idejen

Magyarorszagon a XII. sz. kozepetol a gazdasagban jelentos valtozasok mentek vegbe.A foldmuveles terhoditasaval felertekelodtek a birtokosok kezen levo nagy kiterjedesu megmuveletlen foldek. Az ezeken letesitett falvakat kulfoldi telepesek nepesitettek be. E telepes falvak hatarat meghatarozott meretu telkekre osztottak. A telkekert a parasztok foleg jaradekot fizettek, a munkaterhek csokkentek. A foldesurak egyre tobb penzhez jutottak. A …

Történelem érettségi

A familiaritás és a tartományúri rendszer

A familiaritás és a tartományúri rendszer egymással szorosan összefügg, kialakulásukat IV. Béla politikája tette lehetôvé, amennyiben kôvárak építésére és magánhadsereg létrehozására kötelezte a bárókat. A bárók hatalma egyre nagyobb lett, és egyre függetlenebbek voltak a királytól. A királyi birtokok nagymértékû eladományozása megcsappantotta az uralkodó jövedelmét, aki ezért ki volt szolgáltatva a báróknak. Ehhez járult még …