Eredmény(ek) 179 mutatása
Történelem érettségi

A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

1848. február 23. Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. 1848. március 3. Kossuth elmondta híres felirati beszédét: az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte, alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is. 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, …

Történelem érettségi

Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása

Ausztria vagy Poroszország: Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a vestfáliai béke. (1648) Az 1815-ben létrejött német szövetség 35 állam és 4 szabad város laza szervezete volt. A csekély jogkörrel bíró birodalmi gyűlésben az osztrák császár elnökölt. 1849 végén a 19 éves Ferenc József, ha formálisan is 65 millió embert kormányzott. A nagynémet egység megőrizte …

Történelem érettségi

Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői.

Mezopotámia folyói: Tigris és az Eufrátesz vallásuk: politeista az istenek alá- és fölérendeltségi viszonyai az egyes városok és népek hatalmának növekedésével és hanyatlásával együtt változtak az istentisztelet központja téglából készült, lépcsőzetes toronytemplom volt, amely egyben gazdasági, politikai és kulturális központként is működött írásuk: szótagjelölő ékírás (agyagtáblára) egymást követő birodalmak: sumérok: öntözéses földművelés központok: Ur, Uruk, …

Történelem érettségi

Európa működése, Európai Unió, az európai integráció

előzmény: Az Európai Unió megszületése 18.sz-ban Immanuel Kant- igény a független európai államok közössége Viktor Hugo is ezt vallja- Európai Egyesült Államok kifejezés megfogalmazója Első törekvések az integrációra: első világháborút követően a Népszövetség 1920-21 Célja: az újabb háború elkerülése+ gazdasági és kulturális együttműködés Gond: megbukik,mivel kitör a második világháború Második világháború után megalakul a bipoláris …

Történelem érettségi

Egyenlőség és emancipáció

A zsidók emancipációja Magyarországon A zsidóság emancipációja a Habsburg Birodalomban az 1850-60-as években, a gazdasági és társadalmi reformokkal összhangban, nagyobb politikai ellenállás nélkül ment végbe. Az általános jogegyenlőség kérdése a kiegyezés körüli időszakban került napirendre, de addigra azonban szinte minden lényeges területen megtörtént a zsidóság tevékenységét korlátozó intézkedések felszámolása. Végleges megoldás a kiegyezéssel született. A …

Történelem érettségi

Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

Gyerünk, építsünk impériumot! De mi is az az impérium? Nem más, mint egy nagy birodalom, ahol a mi zászlónk lobog, amelyet mi irányítunk, és gazdagít bennünket. Ez jól hangzik, nem csoda hát, hogy a XIX. század végén szinte minden európai nagyhatalom egy ilyen hatalmas gyarmatterületre vágyott, és óriási versenyfutásba kezdett az új területek megszerzéséért.–>IMPERIALIZMUS KORA …

Történelem érettségi

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

Koronázás Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat …

Történelem érettségi

Művelődési viszonyok és társadalom

A társadalom rétegződése Torlódott társadalmi struktúra volt megfigyelhető. A nagybirtokosok szerepe változatlan maradt. Hatalmas tömeget képviselt az agrárproletariátus, megerősödött a módosabb parasztság. A polgárság létszáma növekedett, alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. A munkásság létszáma is nőtt, összetétele is megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított munkások, és segédmunkások aránya, ami …

Történelem érettségi

Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században

Átalakuló szövetségek A XVII. század a folyamatos háborúk története. A század elején lejátszódó két nagy összecsapás – a spanyol örökösödési háború (1701-1714) illetve az északi háború (1700-1721) – Spanyolországot és Svédországot kiiktatta a nagyhatalmak sorából, Franciaország hegemóniáját megtörte, ugyanakkor Oroszország megerősödéséhez vezetett. A század közepére Poroszország is nagyhatalommá vált. A poroszok megerősödése miatt a francia-osztrák …

Történelem érettségi

Világháború jellemzői, háborút lezáró békerendszer

ELŐZMÉNYEK Az első világháború gyökeresen változtatta meg Európa, és az egész világ életét. A világháború 1914-ben (július 28) tört ki, azonban előtte fontos megérteni a háború kirobbanása mögötti összefüggéseket és a szövetségi rendszereket. Ebben a korszakban 5 meghatározó nagyhatalomról beszélhetünk: Anglia, Franciaország, Németország, Osztrák-magyar-monarchia és Oroszország. A nagyhatalmak közül három (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, és Oroszország) …