Annyiban különbözik az előzőtől az elektronok csak meghatározott sugarú pályákon, keringhettek. A H atomban az elektron az atompályának a sugara. Bármelyik gerjesztett állapotú atompálya sugara, az alapsugár n szerese, ahol n a pozitív egész számot jelenti, ezeket nevezte el kvantumszámnak. Ez a kvantumszám adja meg a gerjesztett elektronok atompálya energiáját. A Bohr-féle atommodell alapján értelmezhetők…
1787. március 16. született a németországi Erlingenben. Apja lakatos mester volt, érdeklődött; matek és fizika iránt. Fiát is segítette e tudományterületek alapismeretek elsajátításában. Tehetséges fiát már 16 évesen felvették az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult. 1811. Doktorált matematikából Ezután anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia a tanulmányait. Svájcba ment matematikát tanítani, hogy…
A mágneses mező váltakozásakor elektromos mező keletkezik. Azt a jelenséget melynek során a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre elektromágneses indukciónak nevezzük. Az indukált áram iránya mindig olyan hogy mágneses hatásával akadályozza az indukciót létrehozót mozgását, változást. Ez Lenz törvénye. Egy tekercs kivezetései között annál nagyobb az indukált feszültség, minél gyorsabban változik a tekercsben…
Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás: -Nagyságát – Irányát – Támadását – Helyét Egyszerűgépeknek nevezzük. A tengely körül elforgatható merev rudat emelőnek nevezzük. Kétoldalú vagy egyoldalú emelőket különböztetünk meg. Kétoldalú-melynél a forgástengely különböző oldalán van az erő és a teher. Az emelők akkor vannak egyensúlyban, ha a kétoldali forgatónyomatékok egyenlők. A vízszintessel…
Tapasztalatból tudjuk, hogy a mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőt gyakorolnak. A mágnes rúd végein fejtik ki a legerősebb hatást, itt vannak a mágneses pólusok. Az egyforma pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást. A Föld is mágnesnek tekinthető. Egyik pólusa az északi, a másik pólusa a déli sark közelében található. Az iránytűnek azt a pólusát,…
Az elektron felfedezése – 1897 J. J. Thompson (1906 Nobel díj) – megmérte a katódsugarat alkotó részecskék fajlagos töltését folyamat: – homogén mágneses térbe belépő töltött részecske körpályán mozog, tehát körmozgást végez illetve hat rá a Lorentz erő. , ahol r körpálya sugara, v a részecske sebessége (1) -szükséges a részecske sebessége – Thompson elektromos…
1. Klasszikus atommodellek Az elektron felfedezésével bizonyossá vált, hogy valamennyi atomnak alkotórésze egy az atomoknál parányibb, negatív töltésű elemi részecske. Így szükségessé vált olyan, az atom belső szerkezetére vonatkozó egyszerűsített elképzeléseket megalkotni, melyek számot adnak az atom tulajdonságairól. Az első atommodellt J. J. Thomson , az elektron felfedezője alkotta meg (1902) Thomson-féle „pudingmodell” szerint: Az…
A radioaktív sugárzások radioaktív bomlás következtében jönnek létre. Bomlás során az instabil atommagok minden külső beavatkozás nélkül más atommagokká alakulnak, miközben radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Ennek következtében az adott mennyiségű sugárzó anyagban csökken az eredeti izotóp mennyisége. Az adott idő alatt lebomló atommagok száma arányos a meglévő atommagok számával. Ez alapján N(t)=N0*e-lambda*t. Ahol lambda a…
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva. A Kepler-törvények a Naprendszer bolygóinak mozgástörvényei. 1. törvény: a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, melyek egyik fókuszpontja a nap numerikus excentricitás: e= 2. törvény: a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol 3. törvény:…
Newton: fizikus, matematikus, csillagász, filozófus tömegvonzás törvénye klasszikus mechanika tudománya fény részecske természete ” A természetfilozófia matematikai alapelvei” a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. „Minden test nyugalomban marad vagy…