Eredmény(ek) 19 mutatása
Filozófia érettségi

Életfilozófia és egzisztencializmus

11.1 Életfilozófiák Ez a filozófiai irányzat is döntően a hegeli, kanti filozófiával folytatott polémiából ered. A klasszikus német idealizmus fogalmi csomópontjaival történő leszámolás, a rendszerfilozófia lehetetlenségének kimutatása, illetve a totalitás helyett az egyes ember – a szubjektum mint létező egzisztencia – vizsgálata a legmarkánsabb szervezőelve az egzisztencia- és életfilozófiáknak. Soren Kierkegaard A halálos betegség című …

Filozófia érettségi

Marx és követői

10.1 Karl Marx (Ludwig Feuerbach: Hegel tanítványa, de halála után elfordult tőle. Műve: A kereszténység lényege. “Isten öntudata az ember öntudata, Isten megismerése az ember önmegismerése.” / “Amivel Istent gazdagítják, azzal az embernek szegényednie kell.”) Karl Marx filozófiájának három jelentős forrását említhetjük: 1, klasszikus német idealizmus 2, az angol politikai gazdaságtan (Smith, Ricardo és Mill …

Filozófia érettségi

Pozitivizmustól a tudományelméletig

9.1 Pozitivizmus A 19. század első évtizedei az ipar felgyorsult fejlődését hozta. Eli Whitney feltalálta a tömegtermelést. A kémia, biológia, geológia ezekben az évtizedekben váltak a mai értelemben vett szaktudományokká. A metafizika hitelvesztéséhez hozzájárult annak kanti bírálata is, amit a pozitivisták általában elfogadtak. A vélemény, hogy a filozófia szerepe “pusztán” a szaktudományok eredményeinek az általánosítása, …

Filozófia érettségi

Fichte, Schelling és Hegel

8.1 Johann Gottlieb Fichte Fichte szerint a filozófia akkor lesz csak tudomány, tudománytan, ahogy saját rendszerét nevezi, ha egy vagy néhány axiómából, alaptételből épül föl. Descartes-ra hivatkozik, de a “gondolkodom, tehát vagyok” elvét általánosságban fogalmazza meg: “Vagyok, mert vagyok”. Tehát én egy “Én“, egy szubjektum vagyok. Van “nem-Én“, a dolog is. Fichte szerint két következetes …

Filozófia érettségi

Immanuel Kant

Pietizmus: a lutheránus hit megújulására törekvő mozgalom, amely a bensőségességre, a lelkiismeret tisztaságára, az akaraterő megszilárdítására, a vallásos érzület kialakítására helyezte a hangsúlyt. Filozófiai fejlődésére két ember volt rendkívüli hatással: Hume (a tapasztalatból semmiféle általános és szükségszerű ismeret nem szerezhető) és Rousseau (ahol a tudományos megismerés csak rideg tényeket tár föl, ott a lelkiismeret követelményeinek …

Filozófia érettségi

Kontinentális filozófia az újkorban

6.1 René Descartes Főbb művei: Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról, A filozófia elvei A, Descartes módszere Alapjait az Értekezés a módszerről című munkájában fejti ki: 1, Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elismerni, ami tisztán és világosan felfogható. 2, A problémákat részekre kell bontani: “minden nehezebb kérdést annyi részre…, ahányra csak lehet, …

Filozófia érettségi

Angolszász filozófia az újkorban

5.1 Az újkor filozófia általános jellemzése A 17-18. századdal kapcsolatban a következő fontos történelmi-társadalmi folyamatokat szeretném kiemelni: 1, A városi polgárság kialakulása, akik gazdálkodásában az önellátás helyett az árutermelés és a profitszerzés kerül előtérbe, s így lassan kibontakozott a piacgazdálkodás. Céhek helyett manufaktúrák. 2, A racionális kalkuláció, az észnek való megfelelés, a racionalizmus elve hatja …

Filozófia érettségi

A hellenizmustól a reneszánszig

4.1 Hellenizmus Fontosabb irányzatok: szkepticizmus, sztoicizmus, epikureizmus, újplatónizmus, gnoszticizmus. (Első kettőt érintjük.) 4.1.1 Szkepticizmus: Szkepticizmus alatt azt a magatartást értjük, amikor nem hiszünk semmi bizonytalanban. Pürrhon fektette le az alapjait. A felvilágosodás korában Hume-nál és Kant-nál a szkepticizmus alapgondolata rendkívüli segítséget jelentett a modern tudományos gondolkodás kialakulásában. 4.1.2 Sztoicizmus: Fő képviselője: Zénon. A sztoa a …

Filozófia érettségi

Arisztotelész

Arisztotelész a tudományokat három nagy területre osztotta: teoretikus (elméleti (matematika, természettan, teológia)), praktikus (gyakorlati (etika, politika, közgazdaságtan)), poiétikus (alkotó (építészet, szobrászat, retorika)) tudományokra.  3.1 Arisztotelész metafizikája Metafizika: tudomány, mely azt vizsgálja, hogy mi van a természet mögött. Arisztotelész a “metafizikában” elválik Platóntól: “(Az ideák) nem segítenek sem a dolgok, sem a létük megismerésében, mivel az …

Filozófia érettségi

Platón

Az ideatannal olyan gondolati rendszert alkot, amelynek a hatása a nyugati gondolati szellemtörténetben semmi máshoz nem hasonlítható. Ideák vagy formák: “A külső megjelenés mögött rejlő igazság”. 2.1 Platón metafizikája Platón és a preszokratikusok: A Platóni filozófiában is központi szerepet kap a változás és az állandóság problémája. Platón az állandóságot biztosító “elemet”, az ideát nem anyagi …