Irodalom érettségi

Szondi két apródja

Címe: személy jelölő

Történelmi ballada: a török hódoltság idejéből való

Epikai hitele: Drégely elesett

Balladaszerkezet:

  • többszólamú,
  • párhuzamos

A ballada a temetés utáni időszakot mutatja be, a hangsúly Szondi árva pártfogoltjaira helyeződik, a kamaszfiúkra, akik nem hagyják magukra nevelőapjukat. Ellenállnak a basa csábításának, megvesztegetésének és erőszakosságának is.

Az ötödik versszaktól a páratlan számú versszakokban Szondi apródjainak énekét halljuk a múltról, Drégely ostromáról és Szondi hősiességéről.

A páros számú versszakokban a török követ a jelenről és a jövőről beszél. Le akarja csábítani a fiúkat a völgybe, hogy Ali pasát dicsőítsék. A török követ azonban hiába szólongatja az apródokat, a fiúk végig Szondi dicsőségét zengik.

Szerkezete

A balladának összesen négy szereplője van:

  • az apródok,
  • a basa és
  • a szolga.

Valódi párbeszéd nem alakul ki közöttük. A történet mégis e szólamokból bontakozik ki. A megszólalásaik idézik fel a többi szereplőt: Szondit és a várvédőket.

  • Az első két versszak az elsődleges elbeszélőé, aki nem szereplője a balladának, csak bevezeti a történetet. Ő az alaphelyzetet mutatja be.
  • A harmadik és negyedik versszakban a basa számonkéri szolgáját, hogy miért nem dicsőítik őt Szondi apródjai. A választ hallva, hogy a gyerekek nevelőapjukat siratják, a török vezér elküldi a szolgát, hogy hozza el őket.
  • Innentől az összes többi versszak a szolga és az apródok párbeszéde.

Történet lényege:

A balladában a két apród nem két fiatal katona vagy fegyverhordozó, hanem két lantos dalnok, akik síron túli hűséggel dicsőítik urukat és halálát siratják. Ősi szokás szerint a legyőzött fél a szeretteit a legyőzőre bízza, így Szondi az apródjait Alihoz küldi, hogy ott élhessenek tovább, de őket nem lehet a török udvarba édesgetni, hűek maradnak urukhoz.

Az apródok a hitet, a lelkiismeretet választják, míg a török követ a győztes oldalán állva a hatalomnak engedelmeskedik. A két ellentétes értékrend összefeszül, de valódi párbeszéd nincs a versben, meg sem hallják egymás szavát, ezzel is kiemeli Arany, hogy mennyire más ez a két értékrend.

A török csábítgatás és az apródok provokáló ellenállása addig fokozódik, míg végül a két apród megátkozza Alit, amiért lefejezte urukat. Viselkedésükkel minden bizonnyal a halálos ítéletüket írták alá, bár Szondi György a hősiességével és kitartásával állítólag a törökök elismerését is kivívta, ezért a két apród akár tovább is dalolhatott.

Arany célja az, hogy ráirányítsa figyelmünket arra, hogy túlélőként, költőként és leszármazottakként is erkölcsi kötelességünk a hazához való hűség.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük