Irodalom érettségi

Irodalmi kávéházak régen és most

A kávéházak kulturális szerepe: a kávéházak a múlt századokban a kultúra és a szórakozás színhelyei voltak, olyan helyek, ahol a művészek találkoztak, és esélyt kaphattak az érvényesülésre.

Irodalmi színhely: írók, költők találkozási helye. Egy kávéháznak saját vendégköre volt törzsvendégekkel. Egyéb művészi csoportok is jártak kávéházba: festők, szobrászok. volt, hogy képpel fizettek a tulajdonosnak a fogyasztásért, ahogy az írók néha kézirattal.

A kávéházak kialakulása

A kávézás szokása hívta életre a kávéházakat is. Az első név szerint ismert pesti kávés, a rác Blázsó, vagy Blasius Cavesieder, magyar nevén Kávéfőző Balázs. Először vándor kávésként járta az utcákat, tereket, piacokat, kiabálva árulva portékáját, majd később Budán üzletet is nyitott. Utána sorban nyíltak a kávézók.
A 18. század végén a kis kávémérések, kávézók kávéházakká nőtték ki magukat. Számuk folyamatosan gyarapodott, színvonaluk fejlődött a vendégek örömére. A kávéházakban megjelentek a játékok, biliárd, dominó, a fáraó, tarokk és más kártyajátékok. Komoly polgári beszélgetések zajlottak, újságokat olvastak, vagy sakkoztak és a kávé mellé hűsítőket fogyasztottak. Először többnyire polgárok, kereskedők találkozóhelye volt.

A kávéházak fontos gyülekezőhelyei lettek az ifjúságnak és az értelmiségnek. A 19. században történelmi szerephez is jutottak a kávéházak. Az Arany Sas, a Philosophus, a Török Császár, a Paradicsom, de elsősorban a Pilvax.

A kávéházak vendégköre mindig is változatos volt, a felső és középosztály is képviseltette magát, de tulajdonképpen bárki látogathatott kávéházat. A kávé mellett lehetett kapni teát, kakaót, üdítőt, sört, bort, likőrt, egyszerű ételeket (később megjelennek a meleg konyhás kávéházak is = café-restaurantok).

Budapest kávéházai

A kiegyezés után a két városrészt egyesítik, megszületik Budapest. A város fejlődik: egységes közigazgatás, kiépített, kövezett utcák és villamoshálózat valósul meg.

Az 1873 és 1914 közötti időszak a kávéházak tündöklésének korszaka. A millennium évében már 249 kávéház és 426 kávémérés működött ezért a várost kezdték „kávévárosnak”is nevezni.
1910-ben már csak 400, később pedig csak 100-120 működött, hiába próbáltak újdonságokat bevezetni. A melegkonyha megjelenése miatt, a vendéglősökkel is összetűzésbe keveredtek.

Az 1910-es évektől már a nők is járhattak kávéházakba. Hölgytermeket alakítottak ki a nagyobb helyeken, később aztán egy helységben jelenhettek meg a nők a férfiakkal. Először még csak feleségként. 1907-től kezdtek női felszolgálókat is alkalmazni.

A világháború elején fellendült a kávéházak forgalma. Itt összegyűlve várták az új híreket. Mivel a férfiak nagy része bevonult, nagyobb számban jelentek meg a női felszolgálók is. A háború miatt megindult a kávéházak hanyatlása. Először a kisebbek ürültek ki, majd a nagyobbak is nehéz helyzetbe kerültek. Már egy csésze kávé is fényűzésnek számított. Eltűnt a tej, a sütemény, a dohány és megszűnt a játék, majd lassan a beszélgetés is. Később már fűtés és világítás sem volt. A kávéházak étkeztető helyekké változtak.
A háború után egy ideig még újjáéledt a kávéházi élet, majd a harmincas években végleg hanyatlásnak indult. A II. világháború pedig végzetes csapást mért Budapestre is és a kávéházakra is. Sok kávéház fizikailag is megsemmisült a háború alatt. Az üzletek államosításával pedig az igazi szakemberek kiszorultak az üzleti életből. Egyesek még az országot is kénytelenek voltak elhagyni.

Az ötvenes években csak az olcsó tömegétkeztetést kiszolgáló helyek működtek. A kávéházi életforma, mint polgári gondolkodásmód és életvitel ideológiailag nemkívánatossá vált. A Vígszínház kávéházból pl. így lett tejvendéglő.

Ma, ha végigjárjuk Budapest utcáit, a legendás hírű kávéházaknak vagy eltűntek, vagy helyükön bankok, gyorséttermek, és más üzletek nyíltak. A régi kávéházak közül megmaradt, újra nyílt a New York, a Hadik, a Művész. a Royal, a Centrál.

  • Híres kávéházak:

New York: 1894-ben alapították. Pesti Napló, Nyugat és Est lapok munkatársai számára külön asztalt tartottak fenn. A II. világháborúban súlyosan megsérült az épület. 2001-ben került az állam tulajdonába, majd eladták, és az olasz tulajdonos 2006-ban újranyitotta. Rendszeresen megfordult itt: Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán és még számtalan kiemelkedő irodalmár. Jelenleg elsősorban a külföldi turisták és jómódúak számára vonzó közeg.

Centrál: 1887-ben nyitották meg, a Nyugat indulásának évétől nyolc éven keresztül napi szinten tartottak itt megbeszéléseket a folyóirat munkatársai. 1949-ben zárt be. Számtalan céllal használták ezt követően a helyet, az ELTE klubot is működtetett itt. A különleges berendezések miatt védetté nyilvánították az épületet, a rehabilitációja 1999-ben kezdődött el. Jelenleg szintén kávéházként üzemel. Mikszáth Kálmán és a Nyugat első nemzedékének alkotói voltak rendszeres látogatói a kávéháznak. Babits Mihály itt kérte meg Török Sophie kezét.

Hadik: 1906-ban alapították. A 20-as években Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső törzshelye. 1940-ben bezárt, majd 2010-ben nyílt újra. Tóth Árpád, Rejtő Jenő és József Attila is többször tartózkodott ebben a kávézóban. Jelenleg is rendszeresen tartanak irodalmi esteket.

Pilvax: 1842-ben nevezték el az itt működő kávézót Pilvaxnak. A márciusi ifjak törzshelye volt. A Nemzeti dal és a Tizenkét pont is itt fogalmazódott meg. Az eredeti épületet lebontották az 1911-es évben. 1927-ben egy kicsit távolabb épültették fel újra. Ma étterem és söröző.

Japán: 1895-ben nyílt meg az Andrássy úton. Nevét a japán témájú csendéletekről és motívumokról kapta, amelyek a helyiséget díszítették. Az épület bejáratánál ma táblán van felsorolva a híres festők sora, akik rendszeres vendégek voltak, pl. Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, József Attila. Születésnapomra című versét a költő itt írta. 1949-ben államosították, egy kiadónak adták, amely az Írók Könyvesboltját nyitotta meg itt.

Három Holló: Andrássy úton található kocsma, amely Ady Endre egyik kedvence volt. 1920-as években Opera kávéházhoz csatolták kártyaszobaként. Az emléktábla felirata az épületen: „E helyen volt a Három Holló vendéglő, gyakran fordult meg benne Ady Endre is, a megújuló magyar irodalom vezéralakja, a köréje csoportosult írók társaságában.” Ma Louis Vuitton márkaüzlet.

A New York (alapítva: 1894) kávéház régen és most

A New York, amelyet 2011-ben a világ legszebb kávéházának választottak(néhány nappal ezelőtt a hozzá tartozó Boscolo hotelt pedig a legjobb ötcsillagos szállodának) Budapest legszívósabb kávéháza: több kort, rendszert és történelmi fordulatot túlélt.

Az első tulajdonos még kifejezetten a jómódú rétegre épített, az 1900-as évektől az első világháborúig viszont, a Harsányi-fivérek vezetése alatt valódi irodalmi és művészeti fellegvárrá nőtte ki magát.

Volt itt a Pesti Naplónak, a Nyugatnak és Az Est-lapoknak is szerkesztőségi asztala, a “veseasztalnál” ültek a kritikusok, a képzőművészek Szinyei Merse Pál vezetésével fészkelték be magukat, ami pedig a filmes világot illeti, Heltai Jenő állítólag itt találta ki a “mozi” szót. A vendégkönyvben olyan nevek szerepeltek, mint Josephine Baker, Thomas Mann vagy Maurice Ravel.

Kik látogatták?

Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Gáza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Illyés Gyula, Devecseri Gábor, Vas István, Déry Tibor, Weöres Sándor.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük