Lackfi János a Facebook-on

Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár (Pázmány Péter Katolikus egyetem), Nyugat-kutató, fotós. Napjainkban is alkot. Felesége Bárdos Júlia, 6 gyermeke van. 30 könyve jelent meg eddig. Kötetei: Humoros identitásesszé, Milyenek a magyarok?, Három a magyar igazság

 

Kreatív írás:

  • megtanítattja veled a költészet alapjait, játékosan
  • kreativitásra fekteti a hangsúlyt

 

Hit:

  • a hitéről sokat ír, többi költő nem publikál nyomtatás előtt, ő „szétszórja” őket, aztán kötetbe rendezi
  • felnőtt korában éri el a hit (keresztény)
  • #jóéjtpuszi: hit
  • hiányzik belőle az áhitat és a szentesség, nyilvánvaló áldozat (kizárod a világot, Isten a jó tevőd)
  • úgy fordul Istenhez, hogy kételkedik

 

Hol van az Isten…

Reflektál a szöveg az ukrajnai háborúra, a szenvedélybetegekre, a migrációra, a

bántalmazott emberekre, a betegségre, a rákra. Mindezt kéri számon Istenen, aki

mindenható, vagyis „elvileg” mindezen tudna változtatni.

Miért nem teszi? A hit nagy titka ez. Hiszen gondolhatjuk, gondolja Lackfi János is, hogy

Isten elfordul tőlünk, átmegy a másik szobába. A költő hite azt mondja, hogy Isten

mindenki szenvedését átéli, mindenkivel együtt tud szenvedni, vagyis nem vagyunk

egyedül a bajban, a háborúban, a szenvedésben.

 

Kapu

A vers a tradíciókat állítja szembe a modern világgal. A múlt és a jelen szembeállításáról

szól a szöveg. A japán szálloda hagyományait nem a fiú viszi tovább, hanem a lány, a fiú

meghalt. A lány már alkalmazkodik a modern kor változásaihoz, de őt is magányossá

teszi a 46 nemzedéknyi szokásjog. A vers végén a kapu szimbólum: valahonnan

távozást, valahova belépést jelenti. A lánynak más tervei voltak a múltban, onnan

távozott, és halott testvére előtt tisztelegve vállalta a hagyományokat belépve a jövőbe.

 

Égből hullott szigor

A véletlen midig képes befolyásolni az ember életét. Egy váratlan esemény hatására a

tolvajból jó ember lesz. A rövid novella legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes

nagyon kevés szóval atmoszférát teremteni.

Miért ne olvassak verset?

A költészet napján (április 11.) osztotta meg ezt a szöveget. A költő nem csak magát tekinti öniróniával, hanem minden költő nevében szólal meg. Ahogy az átlag ember látja a költői tevékenységet. A mai kora sem sokra becsülik a költészetet, a költői tevékenységet.

Róka

A költő kedveli a humort? a generációs különbség, a tinédzser gondtalansága a megcsalt

anya nem értik meg egymást. A humor forrása a helyzetekből adódik. A kirándulás

jelenetei és a gyerek-anya közti párbeszéd is humoros.

Hasonló

  • Flaubert Bovaryné

    A Bovarynéban semmi sincs, ami igaz lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből, sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében, ahogy Isten van jelen a teremtésben: láthatatlanul és mindenhatóan; érezni mindenütt érezzék,…

  • Móricz regényei

    Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Édesapja Móricz Bálint, elszegényedett kisparaszt, anyja a papcsaládból származó Pallagi Erzsébet. Szüleivel együtt Csécsén éltek, 6 éves koráig, amikor bekövetkezett a család anyagi összeomlása. Erre ráment a házuk, s a földjük. A szülők Prügyre költöztek (1884), a legnagyobb fiút, Zsigmondot ideiglenesen anyai nagybátyjához, Pallagi László…

  • Petőfi – a népies költészet jegyében

    1842-1844: új irodalmi ízlést honosít meg. Főbb jellemzők: életképszerűség, tömörség, egyszerűség, népdalokhoz való hasonlóság, alakzatok fokozott használata (ellentét, fokozás, halmozás, felkiáltás, ismétlés), az első sor gyakran megegyezik a címmel. Népies helyzetdalok: beleéli magát egy-egy sajátos emberalak helyzetébe, E/1. személyben szólaltatja meg. Pl.: Befordultam a konyhára…, A borozó Életképek: egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett…

  • E.T.A. Hoffmann- Az arany virágcserép

    1. Élete: A német berlini romantika legmarkánsabb képviselője Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, többek között író, zeneszerző és hivatalnok. 1776 január 4-én született, Königsbergben. Felmenői jogászok voltak. Alap-, és középfokú tanulmányait is Königsbergben végezte. 1792-ben kezdett el jogot tanulni ugyanitt, és 1795-ben itt is tett államvizsgát. Nem sokkal később Glogau-ba került, ahol nagybátyjánál élt, majd Minnával,…

  • A Frank Birodalom történetének főbb állomásai

    A frankok eredete A Nyugat-római Birodalom bukása utáni időszakot „sötét középkor”-nak is szokták nevezni. E századokban a népvándorlás jelentősen átformálta Európa térképét, hosszabb-rövidebb életű „barbár királyságok” jöttek létre, majd tűntek el. A középkor ezen időszaka valóban joggal nevezhető sötétnek – főként, ha az előző időszakkal hasonlítjuk össze -, hiszen a római civilizáció értékei eltűntek, a…

  • Móricz Zsigmond: Barbárok

    Pályaképe Az ilyen novellái a harmadik pálya szakaszában íródtak, ezeknél letisztultabb, balladisztikusabb népmesei elemek vannak. Újszerű parasztábrázolás. Az 1930-as évek írói terméséből megemlíthetőek a „Rokonok (1932)” című regénye, és a „Barbárok” című elbeszéléskötete. Utolsó jelentős regénye, az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska 1941-ben látott napvilágot. Különösen jelentősek a paraszti világot bemutató művek (Barbárok, A boldog…