Irodalom érettségi

A felvilágosodás angol regényei

  • A felvilágosodás jellemző vonásai

A felvilágosodás szellemi mozgalom. Fénykora nagyjából a 18. századdal esik egybe. Kiindulópontja az emberi ész és annak képessége a szabad vizsgálódásra. A felvilágosodás jelszava: „Merj gondolkodni (Sapere aude)!” – Horatius.

Angliában a felvilágosodás idején a polgárosodás korán végbe ment. Az olvasók száma megnőtt. A líra visszaszorult, a próza vette át a vezető szerepet. 1719-ben megszületett az első modern értelemben vett polgári regény.

  • Mi a regény?

Ez a szavunk a francia eredetű roman kifejezés magyarosításaként a regélni szóból származik. Epikus műfajt jelöl, kötetlen modorban elbeszélt történetsorozatot. Formája rendszerint próza, de léteznek verses regények is. Terjedelme nagy, cselekménye szerteágazó. Hosszabb időtartamot ölel át. Az író főés mellékszereplőket vonultat fel,akiknek érzés- és gondolatvilágára is rávilágít. A regény fő formai jellemzői: időés térhasználat, elbeszélői nézőpont, sajátos szerkezet és nyelvhasználat. A XVIII. századtól vált népszerűvé, sok válfaja született.

  • Defoe regénye

Daniel Defoe (deniel düfó) Robinson Crusoe (robinzon krúzó) élete és különösen meglepő kalandjai című műve hatalmas sikert ért el. Defoe regényével új típust teremtett: a robinzonádot. Ez a kalandregény egy válfaja, olyan igaznak feltüntetett történet, amelyben az utazó hős egy lakatlan helyre kerül, és ott újraszervezi az életét.
A regény alapötletét egy skót matróz, Alexander Selkirk (szelkörk) esete adta: a férfi hajótörést szenvedett. Négy évet töltött egy lakatlan szigeten, végül 1712-ben visszakerült Angliába. Defoe Robinsonja 19 évesen szökik el otthonról, a polgári jólétből. Hajóra szállásával megkezdődnek kalandjai. Egészen mélyre jut, még rabszolgasorba is kerül. Második hajóútja 1659-ben indul. Hajótöréssel kerül a lakatlan szigetre, ahol 28 évet, 2 hónapot és 19 napot tölt. Az író számadatokkal, naplórészletekkel és első személyű elbeszéléssel a hitelesség látszatát kívánja kelteni. Mindehhez hozzájárul a meggyőző, egyszerű stílus is.
Robinson a szigeten bejárja az emberiség fejlődési útját: első nap még fán alszik, aztán házat épít,állatot tart, kézműves mesterségeket sajátít el. Szorgalmával és hitével kiérdemli, hogy újra hazajusson. Mindez a bibliai kiűzetés szimbóluma: a bűnös lélek kikerül biztonságos környezetéből, hogy nehézségek árán maga fedezze fel a világot és teremtsen benne otthont. Robinson megmenekül a szigetről. Mások megsegítését tűzi ki élete céljául. Épp emiatt Defoe regénye fejlődésregénynek is tekinthető.

Fejlődésregény: (más szóval: nevelődési regény) olyan nagyepikai mű, amelynek központi témája a rendszerint fiatal hős fejlődésének útja, a személyiség formálódása, kialakulása.

A mű a polgári társadalom magasabbrendűségét hirdeti: a sziget a modern polgári világ modelljének tekinthető. Az ember erőfeszítésén múlik, hogy mire viszi az életben. A regény erkölcsi tanulságaiból kitűnik, hogy szerzője lelki kalauznak szánta, ami olvasója lelki épülését tűzte ki célul.. Mindezek ellenére az utókor nem példázatként, inkább ifjúsági regényként olvassa.

  • Swift regénye

Jonathan Swift (dzsoneten szvift) Gulliver utazásai című regénye is hatalmas sikert aratott 1726-ban. Hőse, az utazási regények divatjának megfelelően, fantasztikus világokban tesz látogatásokat. Valóságként meséli el útjait, órára pontosan adja meg a dátumokat. A valóság látszatát az is fokozta, hogy a szerző a nevét nem íratta rá könyvére. A Gulliver utazásai című regény – Defoe-éval ellentétben – az emberi társadalom pesszimista kritikája. Ezért a művet szatírának is nevezhetjük. Ez a komikus ábrázolás azon típusa, amelyben a szerző gúnnyal és dühvel utasítja el az ábrázolt jelenséget.

A királyi flotta sebészorvosa négy utazását beszéli el. Első rész: a törpék, a második az óriások, a harmadik a tudósok szigetén, a negyedik meg a nyihahák országában játszódik.
Lilliput az angol politikai életet, a kétpártrendszert szimbolizálja. Liliput lakói nagyzási hóbortban élnek és sokat veszekednek. Az országot belviszályok dúlják fel, a magas sarkú cipőt viselők küzdenek az alacsony sarkot viselők ellen. A szomszéd ország invázióval fenyegeti Liliputot, mert ott a tojást a vékonyabb felén kell feltörni. Liliput pedig menedéket adott a politikai menekülteknek, akik azt tartották, hogy a tojást a vastagabb felén kell feltörni. Gulliver mosolyogva szemléli az eseményeket, mert itt minden kicsinyes és nevetséges. Ez a Swift korabeli tory (tori) és a whig (vig) párt kicsúfolása. A törpék és az ellenséges birodalom torzsalkodása Anglia és Franciaország ellentétét figurázza ki.

Brobdingnagban, az óriások földjén a király megvetéssel hallgatja Gulliver beszámolóját az emberi társadalomról: erkölcseikben törpe lényeknek tekinti az embereket. Gulliver beszámol az óriások királyának az angliai viszonyokról.Beszámolójából kiderül, hogy az angol férfiak kapzsiak és megvesztegethetők. A háborúk pedig leginkább a népet sújtják.

Laputa, a repülő sziget a tudományokat és a dicsőséges történelmet figurázza ki. A tökéletesen megtervezett társadalom torzképe. Ez a hely a tudósok országa. Azáltudósi nagyképűség paródiája.. Elméletben nagy eredményeket érnek el, de a gyakorlatban minden félresikerül. Az emberi kapcsolatok ellehetetlenülnek, a beszéd kiiktatását tervezik.

A nyihahák országában tudós lovak filozofálnak. Az emberek, a jehuk, alantas állatként élnek. A lovak gondolkodásmódjában olyan világ tárul elénk, amit a józan ész és a belátás szabályoz.A jehukat az ösztönösség és a vadállati viselkedés jellemezi. Megrohanják és agyonütik egymást, falánkok és iszákosak. Kiválasztják maguk közül a legbutábbat és a legcsúnyábbat és azoknak vakon engedelmeskednek. Ezek a jehuk azonban nagyon hasonlítanak az emberekhez. Gulliver kiábrándulva tér haza, kerüli az emberek társaságát. Csak lovai közelében érzi jól magát.

Érdekesség: a maró szatíra, a társadalomkritikai ábrázolás ellenére ez a könyv bájos gyerekkönyvként terjedt el.

Gyakorló kérdések:

  • Mi a felvilágosodás?

  • Mi a regény?

  • Mi a robinzonád?

  • Mivel biztosítja a Defoe regényének elbeszélője a hitelességet?

  • Miért tekinthetjük fejlődésregénynek a Robinsont?

  • Mi a szatíra? Miért szatíra Swift regénye?

  • Milyen helyszíneken jár Gulliver?

  • Mit jelképeznek az egyes helyszínek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük