Feleletem során a reneszánsz, mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat megjelenését fogom bemutatni Balassi Bálint költészetében.
Balassi Bálint a 16. század legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, a magyar líra első nagy megszólaltatója, a reneszánsz korszak legelismertebb magyar költője. Lírai alkotásaink körében, az első magyar nyelvű versek megírója, a hazafias és szerelmi líra megteremtője. Ő rendezi először ciklusba verseit, s alkotja meg a Balassi-strófát (6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által 3 részre tagolódik; rímszerkezete: AAB CCB DDB). A kor történelmi változásai mély benyomással hatnak rá, felismeri a korabeli M.o. helyzetét, jelentőségét.
Történelmi kor áttekintése:
- Mátyás halálát (1490) követően az ország véres csatatérré változik
- 1541-ben az ország 3 részre szakad osztrák+török sanyargatás védekező álláspont
- Késői feudalizmus kora feudális erők növekedése, polgári erők gyengülése
- reformáció + ellenreformáció kora
Stílusirányzatok:
- Reneszánsz
- időtartam: 14.-16. század
- szó eredete francia renaissance= újjászületés
- központ: Firenze, Medici-ház
- Jellemzői: kultúra világiasodása, antik minták alkalmazása, személyiség fontossága, szerelem, emberi szépség ismételt csodálata
- a latinnal szemben már magyar nyelven is megjelennek reneszánsz alkotások
- műfajok: líra, epika, dráma
- humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz ideológia vezéreszméje, mindennek a központja az ember, elvezet a reformációhoz
- reformáció: északi-országok kispolgárjainak antifeudális mozgalma.
1517: Luther Wittenberg, 91 pont katolikus egyház megtisztítása csak a Biblia az alap
anyanyelvű fordítások szorgalmazása 1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia - M.o.-on a 16. jelenik meg csak a stílus a polgárság hiánya végett
- a kor nagy alakjai: Heltai Gáspár(fabulák), Bornemissza Péter(prédikátor-író), Tinódi L. Sebestyén(históriás énekek)
Balassi Bálint élete:
- 1554-ben született Zólyom várában
- apja: Balassi János földesúr zavaros anyagi + politikai helyzet
- nevelője: Bornemissza Péter író, prédikátor
- 1565: Nürnbergben folytatta tanulmányait
- 1569: apját hamis vádak miatt letartóztatják, a család a fogságból megszökött Lengyelországba menekül a család
- 1572: első műve nyomtatásban: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás) + időközben Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik de jól érzi magát a művel udvarban követi Báthorit Lengyelországba 1576: Báthori lengyel király lesz Balassit Bálintot felségárulással gyanúsítják, kénytelen hazatérni
- 1578: Beleszeret Losonczy Annába(férjes asszonyÖ a viszonzott szerelem hatására 6 év alatt igazi lírai költő válik belőle
- 1579: hadnagyként a török ellen harcol
- 1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával vérfertőzés + felségsértés vádja
- 1589: törökök elleni hadjárat híréra L.o.-ba bujdosott Itt írja Célia-verseit
- 1591: Hazatér és beállt a végvári katonák közé Esztergomba
- 1593: török elleni háborúban megsebesül
- 1594: meghal Esztergomban
Költészete: 4 részre osztható
- vitézi versek
- hazafia versek
- szerelmes versek
- istenes versek
1.Vitézi versek:
A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc
a 16. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben
témák: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása mivel katonáskodott, hiteles képeket tudott festeni a végek életéről
felismeri az ország történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért
A végek dicsérete: Egy katonaének
szerkesztés uralkodó elve: a hármas szám: Balassi-strófa, 3×3 versszak, hármas tagolás, pillér
hárompillérű verskompozíció: 3 pillér 1., 5., 9., strófa
1. vsz: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagába rejti a választ is: a végvári életforma a legszebb a világon.
2.-4. vsz: Az 1. strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.
5. vsz: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli emberiség és vitézség magatartás legfőbb érték
A reneszánsz korban a hívnév szerzés presztízskérdés lesz.6.-8. vsz: szereplők, színhely, események azonossága, de az életforma árny oldala kerül előtérbe hangulati-tartalmi ellentétek vehetőek észre az előző strófákhoz képest
9. vsz: a harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.
a természet szeretete humanista, reneszánsz vonás
hasonló vitézi ének: Borivónak való
2.Hazafias líra:
E tematika megteremtése az ő nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először „édes hazájának”
Ó én édes hazám, te jó Magyarország:
1589-es búcsúvers (Lo.-ba ment)
a katonáskodástól, a katonáktól való búcsúzás túlsúlyban van búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet követi
búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, a helyszínektől, rokonaitól, barátaitól, nőktől, majd szerelmétől Losonczy Annától, végül verseinek megsemmisülését kívánja
csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, nincs jövőkép Búcsú Váradtól versével ellentétben
minden versszak végén más-más búcsúzási forma található
3.Szerelmi líra:
első és komoly szerelme: Losonczy Anna 6 évig viszonozza a költő érzéseit férje halála után hallani sem akar a rosszhírű és szegény Balassi házassági ajánlatáról.
verseiben először Annának (1578-84) majd Júliának (87-től, második korszak) nevez
szerelmi líra megteremtője, a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit.
a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet, az emberi élet egyik fő értékének tekintette
kívülállóként szemléli az imádott nővel való találkozást
jellemző: virágszimbolika, fokozásos ismétlés, halmozás
különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző: trubadúrlíra, majd a Petrarca hatása
a Júlia-verseket egy nagyobb ciklusba rendezte:
Hogy Júliára talála, így köszöne neki:
Udvarlóvers
Hasonlatok, metaforák sorozata
1. vsz: Boldog felkiáltás, a találkozás öröme
2.-5.vsz: Metaforasor, melyben sok virágmetafora ekkor még semmi köze a népköltészethez
5.vsz: összefoglalása az előző négynek
6.vsz: záró versszak, amely a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő közötti végtelen távolság
ütemhangsúlyos vers
Célia versek:
1590-91-ben írta Lo-ban
Balassi szerelmi költészetének utójátéka
régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak
sokkal csendesebb szerelem hiányoznak az indulatok, a nagy háborgások
azonban sokkal kimunkáltabbak, igényesebbek
Kiben az kesergő Céliárul ír:
A költő a kesergő Célia képét festi meg a versben
túlnyomó részt hasonlatok uralkodnak a versben
4.Istenes versek:
Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került, írta ezen Istenhez címzett verseit békességért és bűnei bocsánatáért könyörög. Magabiztosan, számon kérő módon, érvekkel vitázik Istennel
a vallásos téma mellet szerepet kap a halál is
Adj már csendességet:
nem találja a világban harmóniát, szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben
nem középkori alázatosság, hanem reneszánsz szemlélet tükröződik
felszólító módú igék sorozata
„Sas volt ő az apró madarak előtt”- írta róla Rimay János tanítvány, költőbarát