Irodalom érettségi

A reneszánsz életszemlélet megjelenése Balassi Bálint költészetében

Feleletem során a reneszánsz, mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat megjelenését fogom bemutatni Balassi Bálint költészetében.

Balassi Bálint a 16. század legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, a magyar líra első nagy megszólaltatója, a reneszánsz korszak legelismertebb magyar költője. Lírai alkotásaink körében, az első magyar nyelvű versek megírója, a hazafias és szerelmi líra megteremtője. Ő rendezi először ciklusba verseit, s alkotja meg a Balassi-strófát (6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által 3 részre tagolódik; rímszerkezete: AAB CCB DDB). A kor történelmi változásai mély benyomással hatnak rá, felismeri a korabeli M.o. helyzetét, jelentőségét.

Történelmi kor áttekintése:

  • Mátyás halálát (1490) követően az ország véres csatatérré változik
  • 1541-ben az ország 3 részre szakad osztrák+török sanyargatás védekező álláspont
  • Késői feudalizmus kora feudális erők növekedése, polgári erők gyengülése
  • reformáció + ellenreformáció kora

 

Stílusirányzatok:

        • Reneszánsz
  • időtartam: 14.-16. század
  • szó eredete francia renaissance= újjászületés
  • központ: Firenze, Medici-ház
  • Jellemzői: kultúra világiasodása, antik minták alkalmazása, személyiség fontossága, szerelem, emberi szépség ismételt csodálata
  • a latinnal szemben már magyar nyelven is megjelennek reneszánsz alkotások
  • műfajok: líra, epika, dráma
  • humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz ideológia vezéreszméje, mindennek a központja az ember, elvezet a reformációhoz
  • reformáció: északi-országok kispolgárjainak antifeudális mozgalma.
    1517: Luther
    Wittenberg, 91 pont katolikus egyház megtisztítása csak a Biblia az alap
    anyanyelvű fordítások szorgalmazása
    1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia
  • M.o.-on a 16. jelenik meg csak a stílus a polgárság hiánya végett
  • a kor nagy alakjai: Heltai Gáspár(fabulák), Bornemissza Péter(prédikátor-író), Tinódi L. Sebestyén(históriás énekek)

Balassi Bálint élete:

        • 1554-ben született Zólyom várában
        • apja: Balassi János földesúr zavaros anyagi + politikai helyzet
        • nevelője: Bornemissza Péter író, prédikátor
        • 1565: Nürnbergben folytatta tanulmányait
        • 1569: apját hamis vádak miatt letartóztatják, a család a fogságból megszökött Lengyelországba menekül a család
        • 1572: első műve nyomtatásban: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás) + időközben Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik de jól érzi magát a művel udvarban követi Báthorit Lengyelországba 1576: Báthori lengyel király lesz Balassit Bálintot felségárulással gyanúsítják, kénytelen hazatérni
        • 1578: Beleszeret Losonczy Annába(férjes asszonyÖ a viszonzott szerelem hatására 6 év alatt igazi lírai költő válik belőle
        • 1579: hadnagyként a török ellen harcol
        • 1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával vérfertőzés + felségsértés vádja
        • 1589: törökök elleni hadjárat híréra L.o.-ba bujdosott Itt írja Célia-verseit
        • 1591: Hazatér és beállt a végvári katonák közé Esztergomba
        • 1593: török elleni háborúban megsebesül
        • 1594: meghal Esztergomban

Költészete: 4 részre osztható

  • vitézi versek
  • hazafia versek
  • szerelmes versek
  • istenes versek

1.Vitézi versek:

  • A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc

  • a 16. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben

  • témák: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása mivel katonáskodott, hiteles képeket tudott festeni a végek életéről

  • felismeri az ország történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért

  • A végek dicsérete: Egy katonaének

  • szerkesztés uralkodó elve: a hármas szám: Balassi-strófa, 3×3 versszak, hármas tagolás, pillér

  • hárompillérű verskompozíció: 3 pillér 1., 5., 9., strófa

  • 1. vsz: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagába rejti a választ is: a végvári életforma a legszebb a világon.

  • 2.-4. vsz: Az 1. strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.

  • 5. vsz: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli emberiség és vitézség magatartás legfőbb érték
    A reneszánsz korban a hívnév szerzés presztízskérdés lesz.

  • 6.-8. vsz: szereplők, színhely, események azonossága, de az életforma árny oldala kerül előtérbe hangulati-tartalmi ellentétek vehetőek észre az előző strófákhoz képest

  • 9. vsz: a harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.

  • a természet szeretete humanista, reneszánsz vonás

  • hasonló vitézi ének: Borivónak való

2.Hazafias líra:

  • E tematika megteremtése az ő nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először „édes hazájának”

Ó én édes hazám, te jó Magyarország:

  • 1589-es búcsúvers (Lo.-ba ment)

  • a katonáskodástól, a katonáktól való búcsúzás túlsúlyban van búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet követi

  • búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, a helyszínektől, rokonaitól, barátaitól, nőktől, majd szerelmétől Losonczy Annától, végül verseinek megsemmisülését kívánja

  • csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, nincs jövőkép Búcsú Váradtól versével ellentétben

  • minden versszak végén más-más búcsúzási forma található

3.Szerelmi líra:

  • első és komoly szerelme: Losonczy Anna 6 évig viszonozza a költő érzéseit férje halála után hallani sem akar a rosszhírű és szegény Balassi házassági ajánlatáról.

  • verseiben először Annának (1578-84) majd Júliának (87-től, második korszak) nevez

  • szerelmi líra megteremtője, a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit.

  • a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet, az emberi élet egyik fő értékének tekintette

  • kívülállóként szemléli az imádott nővel való találkozást

  • jellemző: virágszimbolika, fokozásos ismétlés, halmozás

  • különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző: trubadúrlíra, majd a Petrarca hatása

  • a Júlia-verseket egy nagyobb ciklusba rendezte:

Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

  • Udvarlóvers

  • Hasonlatok, metaforák sorozata

  • 1. vsz: Boldog felkiáltás, a találkozás öröme

  • 2.-5.vsz: Metaforasor, melyben sok virágmetafora ekkor még semmi köze a népköltészethez

  • 5.vsz: összefoglalása az előző négynek

  • 6.vsz: záró versszak, amely a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő közötti végtelen távolság

  • ütemhangsúlyos vers

Célia versek:

  • 1590-91-ben írta Lo-ban

  • Balassi szerelmi költészetének utójátéka

  • régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak

  • sokkal csendesebb szerelem hiányoznak az indulatok, a nagy háborgások

  • azonban sokkal kimunkáltabbak, igényesebbek

Kiben az kesergő Céliárul ír:

  • A költő a kesergő Célia képét festi meg a versben

  • túlnyomó részt hasonlatok uralkodnak a versben

4.Istenes versek:

        • Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került, írta ezen Istenhez címzett verseit békességért és bűnei bocsánatáért könyörög. Magabiztosan, számon kérő módon, érvekkel vitázik Istennel

        • a vallásos téma mellet szerepet kap a halál is

Adj már csendességet:

  • nem találja a világban harmóniát, szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben

  • nem középkori alázatosság, hanem reneszánsz szemlélet tükröződik

  • felszólító módú igék sorozata

Sas volt ő az apró madarak előtt”- írta róla Rimay János tanítvány, költőbarát

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük