Irodalom érettségi

Az eszmék szerepe és változása Madách Az ember tragédiája című művében

Feleletem során a 19. századra jellemző sajátosságokat, Madách Imre pályaképét, és fő filozofikus művét, Az ember tragédiáját fogom bemutatni.

A 19. század második felében az ország érzületét, hangulatát a kétségbe esés, a csüggedtség, de egyben a hinni akarás határozta meg. Az 1849-es szabadságharc kudarcát követve, az országban kezdetét vette a megtorlás időszaka, Haynau-rémuralma, Bach rendszere. A bebörtönzések, a diktatórikus rendszer sok száz ember életét követelte. A fellélegzést, a könyörület megkapását Bach menesztése tette lehetővé (1859). Mivel a Habsburg udvarnak szüksége volt erőforrásainak feltöltésére, 1867-ben I. Ferenc József kiegyezett a magyar delegációval, elfogadta annak feltételeit, de központi hatalmát megtartotta. Ezért nevezhető ez a korszak a „bizakodás és egyben csalódottság” időszakának is. A kor embere bizakodott az ország szabadságában, önállóságában, de reményeiben csalódnia kellett, mivel ennek esélye kevésnek bizonyult. Ez a kettőség jellemzi a kor alkotói nemzedékét, akik magukat ’meghasonlott népnemzetinek’ vallották, s elfordultak a vátesz kultusztól. Fellépnek a pénzközpontú, globalista eszmével szemben, s a személyes, az egyént meghatározó érzésekre fordítják a hangsúlyt. Nem is kétség, hogy a dualizmus kori költők, írók mind ezt a tematikát követték. Ide sorolható Mikszáth Kálmán, Vajda János, és főképp Madách Imre.

Madách Imre pályaképe:

  • 1823-ban született Alsósztegován(Felvidék)

  • tanulmányútjai közül a pesti évek kiemelkedőek filozófiával ismerkedik Az ember tragédiájában tükröződik

  • alkatilag introvertált, de szeret filozofálni

  • a reformkor műveltsége, tájékozottsága hat rá

  • külföldi írókat is ismert Victor Hugo, Shakespeare

  • fiatal korától kezdve drámákat is ír

  • 1844: Fráter Erzsébettel ismerkedik 1845: házasságErzsébet extrovertált személyiség társaságkedvelő, hűtlen = erős ellentét a 2 fél között

  • ennek bizonyítéka: 1848-49-ben üldözötteket bújtatott pl: Rákóczi János (Kossuth titkára) 1852-ben börtönbe kerül 1853-ban szabadul

  • ez időben felesége megcsalta1854: elválnakmagánéleti dráma, költészetében komor hangulat Bach-rendszer ezt tetézi (magánéleti-nemzeti élet válsága) közéleti szerepet vállal, de eluralkodik rajta a lelki trauma 1864: hirtelen halál

Művei:

  • 1 művű író” az Ember tragédiája című alkotása hozta meg számára a sikert, az ismeretséget

  • 1 verses kötete volt csak: 1840- Lantvirágok

  • Bach-rendszer elleni műve: 1859- Civilizátor

  • 1859-1860: Az ember tragédiája 1862-ben adták ki

  • 1860-1861: Mózes című alkotás 1861-es kiadási év

Az ember tragédiája

  • emberiség költemény az egész emberiségre nézve fontos kérdéseket taglal

  • drámai költemény: elmosódnak a műnemi határok

  • dráma: színpadra szánt alkotás, de ő nem ezért írta mégis előadták

  • költemény: gondolatisága miatt hangsúlyosabb

  • amikor elkészült a kézirat, Szontaghi Pál tanácsolta neki, hogy mutassa meg Arany Jánosnak Arany kezdetben félretette úgy vélte, csak a Faust utánzata később alaposabban szemügyre vette, majd nyilvánosságra hozta, hogy Petőfi óta nem volt ily tehetség, mint Madách elismert írónak tartotta Arany felajánlotta, hogy a stilisztikai változtatást megcsinálja

  • 61-es évszámmal megjelenik ’62-ben

  • több nyelvre lefordítják + színházban is előadják Kisfaludy Társaság kezdeményezésére

  • azonban többen bírálták:

  1. Szász Károly: alapos bírálat, sok pozitívum

  2. Arany János: pozitív bírálat

  3. Csengery Antal: először támogatja, majd visszakozik

  4. Gregus Ágost: túlságosan pesszimista alkotásnak véli

  5. Gyulai Pál: nem vállalt kritikát

  • erőteljesen filozofikus alkotás ezt bizonyítja a Hegeli-dialektika: könnyen érthető, világos ellentéteket mozgat a műben, az ellentétekre épít Van egy tézis( pl: az Úr megteremti a harmóniát) ~><~ amivel szemben van egy antitézis ( pl: Lucifer ezt a harmóniát használja fel céljai eléréséhez Ádám befolyásolása az akarja hogy öngyilkos legyen így az Úr hatalma megrendül)  ez a kettőség egy új minőséget eredményez, de nincs végkövetkeztetés, az az szintézis mindig új tézist állapít meg az Úr, vagy Lucifer

  • a mű párhuzamai:

                  1. magyarok:

  1. Vörösmarty M.: Csongor és Tünde megegyező műfaj, életértelem keresése, nő és férfi kapcsolata

  2. Kölcsey F.: Vanitatum Vanitas gondolati síkok megegyeznek: életértelem keresése

  3. Vörösmarty M.: Gondolatok a könyvtárban küzdés gondolata „mi dolgunk a világon? / Küzdeni a legnemesbekért..”

                  1. világirodalom:

  1. Goethe: Faust megegyező műfaj,

  2. Byron: Shelley megegyező műfaj

  3. Victor Hugo: Századok legendája időbeli egyezés

  4. Henry Ibsen: Peer Gynt megegyező műfaj

  • Legfőbb kérdései:

  1. Milyen az egyén és a tömeg viszonya?

  2. Milyen a férfi és a nő viszonya?

  3. A tudományok az ember életében hogyan játszanak szerepet?

  4. Mi az emberi élet célja?

  5. Vannak-e működőképes eszmék?

  6. Létezik-e a szabad akarat?

Szereplők jellemzése:

  1. Lucifer

  • Madách szócsöve a világban való kételkedést, pesszimizmust testesíti meg

  • ősgonosz, sátáni lény, sátáni gőg jellemzi bármit megtenne célja elérésében

  • diszharmonikus világ megteremtője

  • a rosszat jelképezi a műben, ami bosszúálláson alapszik

  • önmagát hideg, számító értelemnek nevezi

  • értelem törvényeire hat, nem tudja megérteni az érzelmeket értékvesztett Éva a fő ellenfele nem tud rá hatni

  • tagadja, hogy az életnek van célja, az élet a bűnnel, a nyomorral párosítható ezt akarja Ádámnak bebizonyítani

  • akkor boldog, amikor az ember szenved, s akkor szenved amikor az ember boldog

  • ő csak egy eszköz, az egyén szabad akaratán múlik, hogy enged-e a csábításnak

  1. Ádám

  • Madách szócsöve

  • értelem megtestesítője

  • megújuló hite minden színben megmutatkozik

  • egyoldalú idealizmust képviseli

  • hatni akarást erősíti

  • a Paradicsomban jelenik meg először Évával, a gondtalan nyugalomban éltek ekkor még boldogságban éltek

  • Az élet harmóniáját keresi, de ebből a vegetatív állapotból Lucifer kiemeli társává teszi Ádámot, célja eszközévé Ádám nem ismeri fel hátsó szándékait, jótevőként néz Luciferre

  • Lucifer felébreszti Ádám tudásvágyát az Édenkert nyugalma megszűnik Ádám egyedül elbukna, hiszen ő az értelem megtestesítője, de az ember értelem és érzelem kettőse így Éva, az érzelem megtestesítője ad számára mentőövet, kapaszkodót.

  • Ádám a tökéletes, tiszta embert keresi, de ezt nem találja meg az ember esendő, hajlik Lucifer szavára

  • személyisége megváltozik a mű végére

  1. Éva

  • érdekes szerepe van

  • Mivel Ádám a mű végére meghasonlott, megtört személyiségű lesz, Éva ad számára mentőövet

  • személyisége állandóaz élet tovább vivője

  • kettős szerep: Ádám bűnbe vitele(alma) + Ádám megmentője(gyermekáldás)

  • nem öregedik, mert nem hallgat Luciferre, visszarántja Ádámot az öngyilkosságtól Lucifer nem tudja Évát manipulálni Éva az érzelem megtestesítője

  • ő tartja a transzcendens szálat az Úrral

Szerkezet:

  • 15 színből áll 2 csoportra bontható

  • 1: keretszínek: keretbe foglalja a művet

  1. a mennyben

  2. Paradicsomban

  3. pálmás vidék

  1. pálmás vidék

  • 2. történeti színek

  1. Egyiptom

  2. Athén

  3. Róma

  4. Konstantinápoly

  5. Prága I.

  6. Párizs

  7. Prága II.

  8. London

  9. Falanszter

  10. Az űr

  11. Eszkimóvilág

  • London a választó szín:

  • 4-10. szín: Madáchhoz képes a múlt

  • 11. szín: Madách jelene

  • 12-15. szín: Madách jövőképe

Keretszínek:

Bibliai nyitószínek (keret I.)

  • Menny ( a Teremtés után) Isten és Lucifer vitája

  • a gép forog, az alkotó pihen” – deizmus Isten megteremtette a világot, de annak további működésébe már nem szól bele Madách vallási nézete

  • a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le mechanikus materializmus

  • Isten és Lucifer vitája: Lucifer, a teremtmény tagadja a Teremtés nagyszerűségét kifogásai:

  • 1. a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában)

  • 2. öncélú teremtés- Isten dicsőségére

  • 3. egyhangú teremtés

  • Lucifer szükségszerű léte ő a másik pólus, ezért nem bánta az Úr Hegel dialektikája az ellentétek feltételezik egymást

Paradicsom

  • két fát adott L.-nek az Út Isten lehetőséget ad L.-nek, hogy harcba szálljon vele az emberben

  • így jelenik meg az első emberpár a Paradicsomban: öntudatlanok, de a harmónia a férfi(Ádám) és a nő( Éva) között erőteljes

  • Ádám és Éva szimbolikus alak nem ősemberek

  • bűnbeesés az alma jelképe az ember elnyeri függetlenségét, szabadságát, de ezzel elveszti a halhatatlanságot

  • Éva viszi bűnbe Ádámot gyarló asszony ( mint Fráter Erzsi)

  • Ádám használni akarja elnyert szabadságát küzdeni akar a kiűzetést elfogadja, maga indul el

Paradicsomon kívül (a kiűzetés után)

  • Ádám földet művel a pálmás vidéken alkotó ember- fausti ember

  • Éva visszaemlékezik az elvesztett Édenre lugas építés ( a nő, bár ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik)

  • öntudatra ébred az emberpár család és tulajdon megjelenése

  • Ádám azonban kíváncsi, érdekli a jövő Elszakadhat-e az ember Istentől? Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?

  • Lucifer álmot bocsát rá megismerheti Ádám az emberiség jövőjét a kiűzés oka is a tudásvágy volt!

  • az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz, ugyanakkor védelmet is jelent (fizikai értelemben, de illúzió-léte megóvja Ádámot is ez még csak fikció, egyelőre nem realizálódott)

Ókori színek- Egyiptom, Athén, Róma

Egyiptom:

  • Ádám: ifjú fáraó

  • Éva: rabszolga

  • Lucifer: miniszter

  • milliók egy miatt” elve autokrácia

  • a fáraó önistenítése- a piramis halhatatlanságát szolgálja

  • a fáraó még is boldogtalan: mindene adott, semmiért nem kell küzdenie

  • csak ő szabad mások elnyomása szüli szabadságát

  • Éva vet véget a fáraó önistenítésének ő menti meg etikailag Ádámot

  • a szerelem megváltó erejeakárcsak Faust Margitja

  • Ádám maga mellé emeli szerelmi társának a rabszolga asszonyt egyenlőség eszméje

Athén

  • Ádám: Miltiadész

  • Lucia, Miltiadész felesége

  • Lucifer: harcos

  • egy milliók miatt” az egyén szolgálja a közt demokrácia

  • M. a nép kezébe helyezi a hatalmát a demagógok és pártütők azonban ellene fordítják a népet: vezér ~><~ tömeg

  • Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű az Úr kell neki ezen alapszik a despotizmus

  • Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is többre értékeli a közjót a nép leánya önzetlen

  • Ádám kiábrándul a hálátlan nép miatt elbukik az eszme szembefordul a népszabadság eszményével az élvezetekbe akarja vetni magát

Róma

  • Ádám: Sergiolus (örömhajhászó életmód)

  • Éva: Júlia (kéjhölgy)

  • Lucifer: Milo (örömhajhász patrícius)

  • orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)

  • szentségtelen kor

  • Lucifer remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség)

  • Lucifer teljesen érzelemmentes, Ádám azonban eszményi szerelmet keres és talál meg ebben a züllött fertőben Évában még maradt valami az édeni tisztaságból a test és a lelki értékek különválasztása

  • Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot ez az első lépés az új felé hivatásra van szükségük

  • az új eszmét Péter apostol hirdeti kereszténység

  • ez a szín nem egy eszme, hanem az életforma csődjét mutatja

Konstantinápoly-középkor

  • Ádám: Tankréd

  • Éva Izóra

  • Lucifer: fegyverhordozó

  • az új hivatás: Isten szolgálata

  • az egyház azonban a gyűlöletet, a viszályok tanává tette a kereszténységet (kifordította önmagából a eszmét, vallási fanatizmus) Konstantinápolyban félnek a keresztesektől eretnek égetés

  • Évát apja felajánlja a Szent Szűznek apáca lett

  • Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé szerelmük akadálya: a zárda (test és lélek különválása= nincs szerelem)

  • Ádám újra akarja teremteni a kort itt viszont az egyén nem győzedelmeskedhet a kornak „úszója, nem vezére az egyén”- mondja Lucifer

  • Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a világtól elefántcsonttoronyba

Prága I.

  • Ádám: Kepler

  • Éva: Borbála Kepler felesége

  • Lucifer: Kepler famulusa

  • ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány-és eretnekégetés

  • a tudomány és babona együttélése

  • Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival törődni reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf prágai udvarában

  • DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem az alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett

  • Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG) , de valamiből fedeznie kell feleség igényeit

  • Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi alakjához kicsapongó, férjét megcsaló, eláruló asszonynak ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a Borbálának udvarló udvaronc és maga a kor hitványságára felmenti az asszonyt

  • az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb a többieknél (egyenlőség-testvériség)

  • új kort kíván, nem ily „törpe kort” álomba zuhan, s Kepler végszavára már a következő szín Dantonja felel

Párizs:

  • álom az álomban

  • Ádám: Danton

  • Éva: kettős szerepben márkinő, pornő

  • Lucifer: bakó

  • lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról

  • az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is átszövő „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje

  • a haza lép az első helyre az egyénnel szemben

  • nagy ellentétek ellentmondások kora ez is

  • Danton s vele Madách is elfogadja a forradalmi erőszakot, De a nép túlmegy a határon vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett erőszak

  • a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiákká válnak

  • Danton is meginog, látva az értetlen gyilkolástmárkinő halála

  • ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos finom, tanult nő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza

  • Danton és a tömeg a nép befolyásolható, de nem aljas

  • Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak

  • a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul érvényesek

Prága II.

  • álom az álomban” megoldás értelmet nyer

  • Kepler a párizsi színt kívülről értékeli

  • a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1848/49-es forradalom iránti nosztalgia a forradalmat minden borzalmával együtt vállalni kell függetlenség vágya

  • tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el a fóliánsait, hanem a könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák

  • Ki a szabadba! rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus, felvilágosodás)

  • ars poetica: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika pillére)

London-jelen

  • Ádám: munkásruhában

  • Éva: polgárlány

  • Lucifer: munkásruhában

  • jelenkép Madách kora

  • korai kapitalizmus kora az új eszme: a szabad verseny (Anglia, ipari forradalom ideje)

  • helyszín: vásár ahol minden és mindenki eladó

  • rövid, lazán kapcsolódó jelenetek füzére a kapitalizmusról

  • sötét kép a korabeli társadalomról értékvesztett, kiábrándító, üres és embertelen kor Lovag-jelenet illusztrálja

  • a nőt is lealjasítja, de még mindig Éva az, aki a haláltánc-szerű (Arany-Hidavatás) záró jelenetéből kimagasodik, s átlépi a pusztulásra ítéli a társadalmat

  • olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd: közös erő működteti és a tudomány lesz eszmei háttere

Falanszter-jövő

  • Ádám: falanszterruhában

  • Éva: anya a falanszterben

  • Lucifer: falanszterruhában

  • első utópisztikus szín a jövőből Fourier, francia utópista szocialista eszméi alapján

  • kollektivisztikus társadalom, amit tudományos alapon irányítanak (pl: frenológia)

  • Fourier-től azonban csak a társadalmi keretet veszi át új, pesszimista tartalommal tölti fel

  • gyermeknevelés Platon-Állam c. mű

  • két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból való egyenlő részesedés

  • ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes ösztönök, vágyak visszaszorításával jár együtt

  • uralkodó elvei: uniformizmus egyenruha, nincs név csak szám, racionalizmus, biológiai determinizmuspl: koponyatan, utilitarizmus a hasznosság elve a művészet és az érzelmek feleslegesek, tehát TILTOTT DOLOG

  • a tudós e társadalom abszolút feje a katasztrófa megelőzésén fáradozik, nem az emberiség megmentésével foglalkoziköncélú

  • tragikomikus, ahogy a Föld Szelleme széttöri lombikját

Az űr

  • Ádám: öregember

  • Éva: –

  • Lucifer: önmaga

  • falanszter földhözragadt világából „magasabb szférákba” vágyiktesti értelemben a hanyatló Földről elvágyik

  • szellemi értelembenelhagyja testi létét, tisztán szellemi lényként akar élni

  • a Föld Szelleme ezt nem hagyja

  • Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem riasztja vissza végül eszméletét veszti Lucifer más előre örül, hogy Ádám puszta anyaggá válik és örökre az űrben marad a Föld Szelleme megmenti Ádámot

  • visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet

Eszkimó-világ

  • kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön

  • a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső katasztrófát, az Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik kozmikus erők okozzák a pusztulást értelmetlennek tűnik az eddigi küzdés

  • az ember elkorcsosul, ösztönlénnyé válik a félelem és az éhség irányítja

  • Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja az emberi történelem eseményeit az elállatiasodott Éva megjelenése csak fokozza elkeseredését

Paradicsomon kívül: az álom után

  • A III. színből már megismert világában ébred Ádám

  • Ádám és Lucifer vitája: Lucifer sztoikus „vigasztalása” Ádám törődjön bele sorsába

  • Ádám szabad akaratára hivatkozik

  • kiderül, hogy Lucifer beletörődés alatt gyávaságot ért, s érvelését alátámasztja, nagy számok törvénye az egyén kikerülheti, az egész emberiségre szabott végzetét egyúttal felkelti Ádámban az öngyilkosság gondolatát, mondván: Így dacolhat Istennel!

  • Lucifer ugyanakkor tudja, hogy Ádám tette hiábavaló volna, hiszen Éva gyermeket vár az emberi nem történelme elindult

  • Éva vallomása: Ádámot lesújtja, s egyben felemeli a hír

  • Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel 3 kérdést: „E szűk határú lét-e mindenem? az Úr válasza: jótékony a bizonytalanság, hiszen a kétség az erkölcs nagyságát biztosítja

  • Megy-é előbbre majdan fajzatom?” nem ad rá választ az Úr, nem cáfolja és nem is erősíti meg az álombeli képek hitelességét

  • Van-é jutalma a nemes kebelnek,/ Melyet kigúnyol vérhullásáért/ A kislelkű tömeg?” angyalok karának válasza ne a tömeg háláját, hanem csakis az önbecsületet tekintse célul az ember az etikus magatartás a cél

  • az Úr zárszava bár nem oszlatja el el a homályt, de a hit (bizalom) megtartó erejét emlegetve minden további magyarázatot is elvet optimista küzdelmet hirdeti „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál”!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük