Az eszmék szerepe és változása Madách Az ember tragédiája című művében

Feleletem során a 19. századra jellemző sajátosságokat, Madách Imre pályaképét, és fő filozofikus művét, Az ember tragédiáját fogom bemutatni.

A 19. század második felében az ország érzületét, hangulatát a kétségbe esés, a csüggedtség, de egyben a hinni akarás határozta meg. Az 1849-es szabadságharc kudarcát követve, az országban kezdetét vette a megtorlás időszaka, Haynau-rémuralma, Bach rendszere. A bebörtönzések, a diktatórikus rendszer sok száz ember életét követelte. A fellélegzést, a könyörület megkapását Bach menesztése tette lehetővé (1859). Mivel a Habsburg udvarnak szüksége volt erőforrásainak feltöltésére, 1867-ben I. Ferenc József kiegyezett a magyar delegációval, elfogadta annak feltételeit, de központi hatalmát megtartotta. Ezért nevezhető ez a korszak a „bizakodás és egyben csalódottság” időszakának is. A kor embere bizakodott az ország szabadságában, önállóságában, de reményeiben csalódnia kellett, mivel ennek esélye kevésnek bizonyult. Ez a kettőség jellemzi a kor alkotói nemzedékét, akik magukat ’meghasonlott népnemzetinek’ vallották, s elfordultak a vátesz kultusztól. Fellépnek a pénzközpontú, globalista eszmével szemben, s a személyes, az egyént meghatározó érzésekre fordítják a hangsúlyt. Nem is kétség, hogy a dualizmus kori költők, írók mind ezt a tematikát követték. Ide sorolható Mikszáth Kálmán, Vajda János, és főképp Madách Imre.

Madách Imre pályaképe:

• 1823-ban született Alsósztegován(Felvidék)

• tanulmányútjai közül a pesti évek kiemelkedőek filozófiával ismerkedik Az ember tragédiájában tükröződik

• alkatilag introvertált, de szeret filozofálni

• a reformkor műveltsége, tájékozottsága hat rá

• külföldi írókat is ismert  Victor Hugo, Shakespeare

• fiatal korától kezdve drámákat is ír

• 1844: Fráter Erzsébettel ismerkedik 1845: házasságErzsébet extrovertált személyiség társaságkedvelő, hűtlen = erős ellentét a 2 fél között

• ennek bizonyítéka: 1848-49-ben üldözötteket bújtatott pl: Rákóczi János (Kossuth titkára) 1852-ben börtönbe kerül 1853-ban szabadul

• ez időben felesége megcsalta1854: elválnakmagánéleti dráma, költészetében komor hangulat Bach-rendszer ezt tetézi (magánéleti-nemzeti élet válsága) közéleti szerepet vállal, de eluralkodik rajta a lelki trauma 1864: hirtelen halál

Művei:

• „1 művű író”  az Ember tragédiája című alkotása hozta meg számára a sikert, az ismeretséget

• 1 verses kötete volt csak: 1840- Lantvirágok

• Bach-rendszer elleni műve: 1859- Civilizátor

• 1859-1860: Az ember tragédiája  1862-ben adták ki

• 1860-1861: Mózes című alkotás  1861-es kiadási év

Az ember tragédiája

• emberiség költemény  az egész emberiségre nézve fontos kérdéseket taglal

• drámai költemény: elmosódnak a műnemi határok

• dráma: színpadra szánt alkotás, de ő nem ezért írta mégis előadták

• költemény: gondolatisága miatt hangsúlyosabb

• amikor elkészült a kézirat, Szontaghi Pál tanácsolta neki, hogy mutassa meg Arany Jánosnak Arany kezdetben félretette úgy vélte, csak a Faust utánzata később alaposabban szemügyre vette, majd nyilvánosságra hozta, hogy Petőfi óta nem volt ily tehetség, mint Madách elismert írónak tartotta Arany felajánlotta, hogy a stilisztikai változtatást megcsinálja

• ’61-es évszámmal megjelenik ’62-ben

• több nyelvre lefordítják + színházban is előadják  Kisfaludy Társaság kezdeményezésére

• azonban többen bírálták:

1. Szász Károly: alapos bírálat, sok pozitívum

2. Arany János: pozitív bírálat

3. Csengery Antal: először támogatja, majd visszakozik

4. Gregus Ágost: túlságosan pesszimista alkotásnak véli

5. Gyulai Pál: nem vállalt kritikát

• erőteljesen filozofikus alkotás ezt bizonyítja a Hegeli-dialektika: könnyen érthető, világos ellentéteket mozgat a műben, az ellentétekre épít  Van egy tézis( pl: az Úr megteremti a harmóniát) ~><~ amivel szemben van egy antitézis ( pl: Lucifer ezt a harmóniát használja fel céljai eléréséhez  Ádám befolyásolása az akarja hogy öngyilkos legyen így az Úr hatalma megrendül)  ez a kettőség egy új minőséget eredményez, de nincs végkövetkeztetés, az az szintézis mindig új tézist állapít meg az Úr, vagy Lucifer

• a mű párhuzamai:

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. magyarok:

1. Vörösmarty M.: Csongor és Tünde megegyező műfaj, életértelem keresése, nő és férfi kapcsolata

2. Kölcsey F.: Vanitatum Vanitas  gondolati síkok megegyeznek: életértelem keresése

3. Vörösmarty M.: Gondolatok a könyvtárban  küzdés gondolata „mi dolgunk a világon? / Küzdeni a legnemesbekért..”

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. világirodalom:

1. Goethe: Faust  megegyező műfaj,

2. Byron: Shelley  megegyező műfaj

3. Victor Hugo: Századok legendája időbeli egyezés

4. Henry Ibsen: Peer Gynt megegyező műfaj

• Legfőbb kérdései:

1. Milyen az egyén és a tömeg viszonya?

2. Milyen a férfi és a nő viszonya?

3. A tudományok az ember életében hogyan játszanak szerepet?

4. Mi az emberi élet célja?

5. Vannak-e működőképes eszmék?

6. Létezik-e a szabad akarat?

Szereplők jellemzése:

1. Lucifer

• Madách szócsöve  a világban való kételkedést, pesszimizmust testesíti meg

• ősgonosz, sátáni lény, sátáni gőg jellemzi bármit megtenne célja elérésében

• diszharmonikus világ megteremtője

• a rosszat jelképezi a műben, ami bosszúálláson alapszik

• önmagát hideg, számító értelemnek nevezi

• értelem törvényeire hat, nem tudja megérteni az érzelmeket  értékvesztett Éva a fő ellenfele nem tud rá hatni

• tagadja, hogy az életnek van célja, az élet a bűnnel, a nyomorral párosítható ezt akarja Ádámnak bebizonyítani

• akkor boldog, amikor az ember szenved, s akkor szenved amikor az ember boldog

• ő csak egy eszköz, az egyén szabad akaratán múlik, hogy enged-e a csábításnak

2. Ádám

• Madách szócsöve

• értelem megtestesítője

• megújuló hite minden színben megmutatkozik

• egyoldalú idealizmust képviseli

• hatni akarást erősíti

• a Paradicsomban jelenik meg először Évával, a gondtalan nyugalomban éltek ekkor még boldogságban éltek

• Az élet harmóniáját keresi, de ebből a vegetatív állapotból Lucifer kiemeli társává teszi Ádámot, célja eszközévé Ádám nem ismeri fel hátsó szándékait, jótevőként néz Luciferre

• Lucifer felébreszti Ádám tudásvágyát az Édenkert nyugalma megszűnik Ádám egyedül elbukna, hiszen ő az értelem megtestesítője, de az ember értelem és érzelem kettőse így Éva, az érzelem megtestesítője ad számára mentőövet, kapaszkodót.

• Ádám a tökéletes, tiszta embert keresi, de ezt nem találja meg az ember esendő, hajlik Lucifer szavára

• személyisége megváltozik a mű végére

3. Éva

• érdekes szerepe van

• Mivel Ádám a mű végére meghasonlott, megtört személyiségű lesz, Éva ad számára mentőövet

• személyisége állandóaz élet tovább vivője

• kettős szerep: Ádám bűnbe vitele(alma) + Ádám megmentője(gyermekáldás)

• nem öregedik, mert nem hallgat Luciferre, visszarántja Ádámot az öngyilkosságtól  Lucifer nem tudja Évát manipulálni Éva az érzelem megtestesítője

• ő tartja a transzcendens szálat az Úrral

Szerkezet:

• 15 színből áll  2 csoportra bontható

• 1: keretszínek: keretbe foglalja a művet

1. a mennyben

2. Paradicsomban

3. pálmás vidék

15. pálmás vidék

• 2. történeti színek

4. Egyiptom

5. Athén

6. Róma

7. Konstantinápoly

8. Prága I.

9. Párizs

10. Prága II.

11. London

12. Falanszter

13. Az űr

14. Eszkimóvilág

• London a választó szín:

• 4-10. szín: Madáchhoz képes a múlt

• 11. szín: Madách jelene

• 12-15. szín: Madách jövőképe

Keretszínek:

Bibliai nyitószínek (keret I.)

• Menny ( a Teremtés után)  Isten és Lucifer vitája

• „ a gép forog, az alkotó pihen” – deizmus  Isten megteremtette a világot, de annak további működésébe már nem szól bele Madách vallási nézete

• a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le  mechanikus materializmus

• Isten és Lucifer vitája: Lucifer, a teremtmény tagadja a Teremtés nagyszerűségét kifogásai:

• 1. a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában)

• 2. öncélú teremtés- Isten dicsőségére

• 3. egyhangú teremtés

• Lucifer szükségszerű léte  ő a másik pólus, ezért nem bánta az Úr  Hegel dialektikája az ellentétek feltételezik egymást

Paradicsom

• két fát adott L.-nek az Út  Isten lehetőséget ad L.-nek, hogy harcba szálljon vele az emberben

• így jelenik meg az első emberpár a Paradicsomban: öntudatlanok, de a harmónia a férfi(Ádám) és a nő( Éva) között erőteljes

• Ádám és Éva szimbolikus alak nem ősemberek

• bűnbeesés az alma jelképe az ember elnyeri függetlenségét, szabadságát, de ezzel elveszti a halhatatlanságot

• Éva viszi bűnbe Ádámot gyarló asszony ( mint Fráter Erzsi)

• Ádám használni akarja elnyert szabadságát  küzdeni akar a kiűzetést elfogadja, maga indul el

Paradicsomon kívül (a kiűzetés után)

• Ádám földet művel a pálmás vidéken alkotó ember- fausti ember

• Éva visszaemlékezik az elvesztett Édenre  lugas építés ( a nő, bár ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik)

• öntudatra ébred az emberpár  család és tulajdon megjelenése

• Ádám azonban kíváncsi, érdekli a jövő  Elszakadhat-e az ember Istentől? Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?

• Lucifer álmot bocsát rá  megismerheti Ádám az emberiség jövőjét a kiűzés oka is a tudásvágy volt!

• az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz, ugyanakkor védelmet is jelent (fizikai értelemben, de illúzió-léte megóvja Ádámot is  ez még csak fikció, egyelőre nem realizálódott)

Ókori színek- Egyiptom, Athén, Róma

Egyiptom:

• Ádám: ifjú fáraó

• Éva: rabszolga

• Lucifer: miniszter

• „milliók egy miatt” elve  autokrácia

• a fáraó önistenítése- a piramis halhatatlanságát szolgálja

• a fáraó még is boldogtalan: mindene adott, semmiért nem kell küzdenie

• csak ő szabad  mások elnyomása szüli szabadságát

• Éva vet véget a fáraó önistenítésének ő menti meg etikailag Ádámot

• a szerelem megváltó erejeakárcsak Faust Margitja

• Ádám maga mellé emeli szerelmi társának a rabszolga asszonyt  egyenlőség eszméje

Athén

• Ádám: Miltiadész

• Lucia, Miltiadész felesége

• Lucifer: harcos

• „ egy milliók miatt”  az egyén szolgálja a közt demokrácia

• M. a nép kezébe helyezi a hatalmát  a demagógok és pártütők azonban ellene fordítják a népet: vezér ~><~ tömeg

• Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű  az Úr kell neki  ezen alapszik a despotizmus

• Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is többre értékeli a közjót  a nép leánya  önzetlen

• Ádám kiábrándul  a hálátlan nép miatt elbukik az eszme  szembefordul a népszabadság eszményével az élvezetekbe akarja vetni magát

Róma

• Ádám: Sergiolus (örömhajhászó életmód)

• Éva: Júlia (kéjhölgy)

• Lucifer: Milo (örömhajhász patrícius)

• orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)

• szentségtelen kor

• Lucifer remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség)

• Lucifer teljesen érzelemmentes, Ádám azonban eszményi szerelmet keres és talál meg ebben a züllött fertőben  Évában még maradt valami az édeni tisztaságból  a test és a lelki értékek különválasztása

• Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot  ez az első lépés az új felé hivatásra van szükségük

• az új eszmét Péter apostol hirdeti  kereszténység

• ez a szín nem egy eszme, hanem az életforma csődjét mutatja

Konstantinápoly-középkor

• Ádám: Tankréd

• Éva Izóra

• Lucifer: fegyverhordozó

• az új hivatás: Isten szolgálata

• az egyház azonban a gyűlöletet, a viszályok tanává tette a kereszténységet (kifordította önmagából a eszmét, vallási fanatizmus)  Konstantinápolyban félnek a keresztesektől  eretnek égetés

• Évát apja felajánlja a Szent Szűznek  apáca lett

• Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé szerelmük akadálya: a zárda (test és lélek különválása= nincs szerelem)

• Ádám újra akarja teremteni a kort  itt viszont az egyén nem győzedelmeskedhet a kornak „úszója, nem vezére az egyén”- mondja Lucifer

• Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a világtól elefántcsonttoronyba

Prága I.

• Ádám: Kepler

• Éva: Borbála Kepler felesége

• Lucifer: Kepler famulusa

• ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány-és eretnekégetés

•  a tudomány és babona együttélése

• Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival törődni  reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf prágai udvarában

• DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem az alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett

• Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG) , de valamiből fedeznie kell feleség igényeit

• Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi alakjához kicsapongó, férjét megcsaló, eláruló asszonynak ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a Borbálának udvarló udvaronc és maga a kor hitványságára felmenti az asszonyt

• az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb a többieknél (egyenlőség-testvériség)

• új kort kíván, nem ily „törpe kort” álomba zuhan, s Kepler végszavára már a következő szín Dantonja felel

Párizs:

• álom az álomban

• Ádám: Danton

• Éva: kettős szerepben márkinő, pornő

• Lucifer: bakó

• lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról

• az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is átszövő „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje

• a haza lép az első helyre az egyénnel szemben

• nagy ellentétek ellentmondások kora ez is

• Danton s vele Madách is elfogadja a forradalmi erőszakot, De a nép túlmegy a határon  vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett erőszak

• a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiákká válnak

• Danton is meginog, látva az értetlen gyilkolástmárkinő halála

• ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos  finom, tanult nő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza

• Danton és a tömeg a nép befolyásolható, de nem aljas

• Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak

• a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul érvényesek

Prága II.

• „álom az álomban” megoldás értelmet nyer

• Kepler a párizsi színt kívülről értékeli

• a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1848/49-es forradalom iránti nosztalgia a forradalmat minden borzalmával együtt vállalni kell  függetlenség vágya

• tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el a fóliánsait, hanem a könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák

• „Ki a szabadba!  rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus, felvilágosodás)

• ars poetica: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika pillére)

London-jelen

• Ádám: munkásruhában

• Éva: polgárlány

• Lucifer: munkásruhában

• jelenkép Madách kora

• korai kapitalizmus kora az új eszme: a szabad verseny (Anglia, ipari forradalom ideje)

• helyszín: vásár  ahol minden és mindenki eladó

• rövid, lazán kapcsolódó jelenetek füzére a kapitalizmusról

• sötét kép a korabeli társadalomról  értékvesztett, kiábrándító, üres és embertelen kor Lovag-jelenet illusztrálja

• a nőt is lealjasítja, de még mindig Éva az, aki a haláltánc-szerű (Arany-Hidavatás) záró jelenetéből kimagasodik, s átlépi a pusztulásra ítéli a társadalmat

• olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd: közös erő működteti és a tudomány lesz eszmei háttere

Falanszter-jövő

• Ádám: falanszterruhában

• Éva: anya a falanszterben

• Lucifer: falanszterruhában

• első utópisztikus szín a jövőből  Fourier, francia utópista szocialista eszméi alapján

• kollektivisztikus társadalom, amit tudományos alapon irányítanak (pl: frenológia)

• Fourier-től azonban csak a társadalmi keretet veszi át  új, pesszimista tartalommal tölti fel

• gyermeknevelés Platon-Állam c. mű

• két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból való egyenlő részesedés

• ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes ösztönök, vágyak visszaszorításával jár együtt

• uralkodó elvei: uniformizmus egyenruha, nincs név csak szám, racionalizmus, biológiai determinizmuspl: koponyatan, utilitarizmus a hasznosság elve a művészet és az érzelmek feleslegesek, tehát TILTOTT DOLOG

• a tudós e társadalom abszolút feje a katasztrófa megelőzésén fáradozik,  nem az emberiség megmentésével foglalkoziköncélú

• tragikomikus, ahogy a Föld Szelleme széttöri lombikját

Az űr

• Ádám: öregember

• Éva: –

• Lucifer: önmaga

• falanszter földhözragadt világából „magasabb szférákba” vágyiktesti értelemben a hanyatló Földről elvágyik

• szellemi értelembenelhagyja testi létét, tisztán szellemi lényként akar élni

• a Föld Szelleme ezt nem hagyja

• Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem riasztja vissza  végül eszméletét veszti Lucifer más előre örül, hogy Ádám puszta anyaggá válik és örökre az űrben marad a Föld Szelleme megmenti Ádámot

• visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet

Eszkimó-világ

• kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön

• a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső katasztrófát, az Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik kozmikus erők okozzák a pusztulást értelmetlennek tűnik az eddigi küzdés

• az ember elkorcsosul, ösztönlénnyé válik a félelem és az éhség irányítja

• Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja az emberi történelem eseményeit az elállatiasodott Éva megjelenése csak fokozza elkeseredését

Paradicsomon kívül: az álom után

• A III. színből már megismert világában ébred Ádám

• Ádám és Lucifer vitája: Lucifer sztoikus „vigasztalása” Ádám törődjön bele sorsába

• Ádám szabad akaratára hivatkozik

• kiderül, hogy Lucifer beletörődés alatt gyávaságot ért, s érvelését alátámasztja, nagy számok törvénye az egyén kikerülheti, az egész emberiségre szabott végzetét egyúttal felkelti Ádámban az öngyilkosság gondolatát, mondván: Így dacolhat Istennel!

• Lucifer ugyanakkor tudja, hogy Ádám tette hiábavaló volna, hiszen Éva gyermeket vár az emberi nem történelme elindult

• Éva vallomása: Ádámot lesújtja, s egyben felemeli a hír

• Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel 3 kérdést: „E szűk határú lét-e mindenem?  az Úr válasza: jótékony a bizonytalanság, hiszen a kétség az erkölcs nagyságát biztosítja

• „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”  nem ad rá választ az Úr, nem cáfolja és nem is erősíti meg az álombeli képek hitelességét

• „Van-é jutalma a nemes kebelnek,/ Melyet kigúnyol vérhullásáért/ A kislelkű tömeg?”  angyalok karának válasza ne a tömeg háláját, hanem csakis az önbecsületet tekintse célul az ember az etikus magatartás a cél

• az Úr zárszava bár nem oszlatja el el a homályt, de a hit (bizalom) megtartó erejét emlegetve minden további magyarázatot is elvet optimista küzdelmet hirdeti „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál”!