A Pixel című prózakötete 2011-ben jelent meg. Az alkotás 30, elsőre novellának tűnő írásból áll (a történetek külön-külön is értelmezhetők), a szövegek azonban számos szállal kapcsolódnak egymáshoz, és regényszerű „szövegtestté” állnak össze. Az alkotás regényszerűségét hangsúlyozza azzal, hogy a harminc egységet „fejezet”-nek nevezi.
Az egyes fejezetek egy-egy emberi testrészt állítanak a középpontba (A kéz története, A nyak története, Az áll története stb.), ez is szoros kapcsolatot teremt az egyes részek között.
A címadó “pixel” kifejezés képpontot jelent, ezek állnak össze a képernyőn egésszé. Így értelmezhető az egyes, látszólag különálló történetek összefüggésrendszere is.
Az olvasás során egyre több kapcsolódási pontot fedezhetünk fel (helyszínek, szereplők kapcsolatai, tárgyak), és egyre világosabban rajzolódik ki a szereplők kapcsolatrendszere. Egy példa:
A több történetben is megjelenő Helga – akinek az anyját a narrátor 3. fejezetben vaknak nézi, furcsa gyűrűt hord. Ugyanez a gyűrű jelenik meg egy másik novellában (- egy újabb novellában a gyűrű készítőjét is megismerjük – ) a hűtlen férj ujján, aki orvosnőjével kezd viszonyt. Ennek az orvosnőnek a lánya Ágnes. Vele veszi fel a kapcsolatot egy szikh férfi, aki – mint egy másik történetből megtudjuk – Jean-Philippe szerelme, Jean-Philippe anyja, Gavriela az első fejezet egyik hőse (másutt azért kesereg, hogy nem lesz unokája).
A narrátor folyamatosan érezteti velünk, hogy részese a történetnek. Időnként együtt utazik főhősével, máskor mindentudó elbeszélő, aki a hálószobatitkokat is ismeri. Elbeszéléstechnikájában feltűnő vonás, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a történet az író kénye-kedve, tetszése szerint alakítható, másképp is megtörténhetne:
Treblinkában hal meg. Tévedtem, tévedtem. Nem Treblinkában hal meg. És nem is kisfiú, hanem kislány. (…) a kislány neve Irena. Litván, Vilnából jött. Összevissza beszélek, mert mindent egyszerre szeretnék elmondani. Hogy is lenne litván! (…) Valójában – és ez az igazság – Gavrielának hívják. Szalonikiben született, és 1943 februárjában kerül Auschwitzba. Túléli a háborút, de elveszti az anyját és a hazáját. Később Párizsban telepszik le és francia könyvelő lesz belőle. Igen, így is történhet.