A szerző Indiában született, Angliában járta a középiskolát. Baloldali gondolkodású volt, de miután szembesült a XX. századi diktatúrák jelenségeivel, ellenszenv támadt benne a minden elnyomóü politikai rendszer iránt. Az Állatfarm mellett leghíresebb regénye az 1984.
Az Állatfarm kéziratát tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza. Főleg ideológiai okok miatt: a Szovjetunió akkor Nagy Britannia szövetségese volt a náci Németország elleni harcban. A fasizmus bukása után jelenik mag az Állatfarm. Országos, majd világsiker lett.
Története:
Egy angliai majorban az állatok az öreg disznó (Őrnagy) kampánybeszédén fellelkesülve elűzik a gazdát, Jonest, és megalakítják az állatok köztársaságát. Alapelvük az, hogy soha nem szabad az emberhez hasonlóvá válni. Boldog időszak kezdődik, ahol maguknak termelnek. Kétszer is visszaverik az emberek támadását és megvédik a farmot, szélmalmot építenek és sikeres kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
A két rivális disznó ügye is megoldódik: Napóleon elűzi Hógolyót, innentől ő lesz az egyetlen vezér. A disznók már az elejétől kezdve kiváltságosok, nem dolgoznak, nagyobb a fejadagjuk. Miközben Napóleon személyi kultusza egyre nagyobb méreteket ölt, elkezdődik a múlt meghamisítása, az árulók felkutatása és kivégzése. A disznók egyre inkább hasonlítani kezdenek az emberre: ágyban alszanak, alkoholt isznak, két lábra állnak, majd vendégségbe hívják az embert is. A 7 parancsolat előbb teljesen átfogalmazva majd egyetlen mondattá redukálódva lesz a major életének irányítója.
A regénynek nincs igazi befejezése: a záró képben az állatok felfedezik, hogy már nem tudják megkülönböztetni a disznót az embertől.
A regény Orwell szándéka szerint is a sztálini diktatúra szatírája. A regény minden olyan elemet tartalmaz, ami a totális kommunista diktatúra összetevője volt, pl.
- a diktátor erőszakkal állítja félre vetélytársát
- katonai hatalmat tart fenn (9 kutya -. titkosrendőrség és testőrség)
- manipuláció (Süvi beszédei)
- a sztahanovista munkás (Bandi)
- a párt ideológiája (állatizmus, a 7 parancs)
- múlt hamisítása (Hógolyó története, a 7 parancsolat átírása)
- beszolgáltatás (tyúkok tojásának leadása)
- kivégzések (akiket a rendszer ellenségeinek kiáltanak ki)
- a munka kultusza (nincs pihenés, nincs nyugdíj, a szélmalom harmadszori újjáépítésének terve)
- személyi kultusz (Napóleon képe, az őt dicsőítő vers, pazar életmód, ön-kitüntetések)
Műfaj: regény. Az utópiák sorába tartozik (utópia = egy tökéletes jövő leírása): ilyen értelemben negatív utópiáról van szó.
A szerző ábrázolása nem reális: a kommunizmus szörnyűségeit karikaturisztikusan ábrázolja. A regény annak ellenére mulatságos, hogy a valós és súlyos történelmi tényeken alapul (már ami a sztálinizmus módszereit illeti).
A regény fő mondanivalója: hogyan válik egy eredetileg szép és nemes elképzelés totális diktatúrává.
A forradalmat megelőző titkos szervezkedés, gyűlések, a titokban énekelt induló (Angolhon állatai), az Őrnagy szimbolikus szerepe jelentik az előzményeket.
A „forradalom” győzelme után a legdicsőbb korszak: a gazdaság felvirágoztatása (előbb befejezik az aratást), jólét (dupla adag étel), demokratikus gyűlések (szavazás, közös döntések), és dicsőséges harcok (az ember visszaverése), és a mindenki által elfogadott 7 parancsolat.
Az egész elképzelés akkor dől meg, amikor a disznók veszik a kezükbe az irányítást, és kiváltságosok lesznek – egyre több területen. (1. megtanulnak írni-olvasni, 2. ők kapják a tejet, 3. nem dolgoznak, hanem irányítanak, 4. megszűnnek a gyűlések 5. saját szájuk íze szerint alakítják át a „történelmet” és a törvényeket stb.)
Orwell mindezzel felteszi a kérdést is: létezhet-e társadalmi egyenlőség? (Hiszen mindig kell olyan, aki dolgozik, és olyan, aki irányít).