Kosztolányi Dezső szereplírája

Kosztolányi Dezső a 20.század elejének meghatározó alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A nyugat folyóirat 1908-ban indult, és célja a tehetségek felfedezése, és a új művészeti irányzatok meghonosítása volt. Kosztolányi költészetére, mint Babits Mihálynak az impresszionizmus és emellett Rilke hatott. Babits mellett ő a homo aestheticus vagyis a szépség embere. Költői hitvallása egész életében a l’art pour l’art maradt. Célja az örök emberi témák és az élet-halál megírása. 

Kosztolányi 1885-ben született Szabadkán, jómódú polgárcsalád sarja. Magánúton érettségizett, a pesti bölcsészkarra került, az egyetemen ismerte meg Babits Mihályt és Juhász Gyulát. A Budapesti Naplónál lett újságíró Ady helyetteseként. 1907-ben jelenik meg első verseskötete a Négy fal között, amiről Ady gúnyos kritikát ír, ami szembe fordítja őket. 1933-tól ínyrákkal kezelik, megműtik de 1936-ban meghal. 

Életművében jellemző a verseire az impresszionizmus, míg prózáira a realizmus. Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai című kötetével lett híres 1910-ben. Három olyan vers van, ami talán mindenkiben tüskét hagy. Ilyen például az Azon az éjjel, ami a családról szóló leíró versek közé tartozik, a nagypapa halálának emlékképeit idézi fel, maga a vers két részre bomlik az éjjel és reggel leírására. A mondatok hossza és kezdő szava azonos, az előadásmód a halotti zsoltárokhoz hasonló, mai szemmel a vers népszokásokat is őriz. Másodjára, Mint aki a sínek közé esett, ami a kötet nyitóverse és a legkorábban íródott darabja. Az ihlető érzését írja körül a négyszer ismételt hasonlat, alapötlete egy régi közhely, hogy halálunk pillanatában lepörög előttünk az életünk, de a lírai én felé nem a halál „robog”, hanem az élet. A felnőtt időbe érve lepereg előtte az időtlen gyerekkor. Végül kiemelhető a Számadás kötete is, amely Kosztolányi Dezső utolsó verseskötete. (1935-ben jelent meg) A cím is az életút összefoglalására utal, de az életről való gondolatait összegzi. Fő verse a Számadás című szonett, mely két filozófiai irányzat hatását jelzi, egyik a sztoicizmus, amely ókori görög irányzat, ami az elfogadást és a beletörődést hirdeti, a másik a nihilizmus, mely egy modern irányzat, ami szerint a létezés Semmiből tart Semmibe.

Ady halálának évfordulójára lesújtó kritikát ír költészetéről Kosztolányi, emiatt kortársai eltávolodnak tőle, így megszakad a barátsága Babitscsal is. Viszont a Nyugatosok közül a mai irodalomra ő fejti ki legnagyobb hatást.