A modernség irányzatai
A művészetek irányzatai teljesen megváltoztak a 19. század második felében. Négy jelentős irányzat jelenik meg: naturalizmus, szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió.
Naturalizmus:
- a 19.század végi epika és dráma új stílusirányzata
- nevét a naturalista (természettudós) szóból kapta, az írók abból indulnak ki, hogy az ember természeti lény
- az életet illúziótlanul ábrázolják, a lélekkel nem törődve, az embert az ösztönei irányítják
- az író tárgyilagosan, érzelemmentesen írja le a működését
- az irodalomban rengeteg tabutémát használ: szex, erőszak, függőség, háború stb.…
- a naturalista mű megfigyel és elemez, részletezve ír, leghíresebb írója a francia Zola
Szimbolizmus:
- nevét a szimbólum (jelkép) szóról kapta, amit eddig is használtak, de ekkor válik uralkodóvá
- a szimbólum olyan kép, amely önmagán túli jelentést hordoz, amelynek megfejtését a mű a befogadóra bízza
- az irodalomban csak a lírát jellemzi, amelyben a költő elvont tartalmakat fejez ki bonyolult szimbólumokkal
- az erős zeneiség jellemző rá, de a gondolatiság nem
- a festészetben Böcklin, a költészetben Ady Endre a példája
Impresszionizmus:
- neve az impresszió (benyomás) szóból ered, a kép/vers pillanatnyi hangulatát ragadja meg
- a festményekben nincsenek körvonalak csak elmosódott foltok
- olyan, mintha a művész versenyt futna az idővel, mert a versenytársa lett a fényképezés
- a költészetben jellemző rá a leíró vers, amely mindig nominális (főnév, melléknév) stílusú
- híres példája a francia Monet (’Moné’) és Kosztolányi Dezső
Szecesszió:
- neve kivonulást jelent, mert a festők szakítanak az akadémiákkal, és önállósodnak
- amit létrehoznak az díszítőművészet, a kép önmagáért szép, nincs üzenete
- a művek sokszor meghökkentőek, kedvelik a természeti elemeket, gyakori téma a női test
- híres festő az orosz Mucha, híres író Krúdy Gyula