Az impresszionizmus jellemzői Tóth Árpád költészetében

1. Az „izmusok” sokfélesége

a) impresszionizmus

• impresszió = pillanatnyi benyomás => gyönyörködtetés
• nominális stílus (igék mellőzése, helyette névszók)
• mondat értékű szavak halmozása
• költői eszközei: szinesztézia, a vers zeneisége

b) szecesszió

• secessio = kivonulás
• túldíszítettség
• halálvágy, betegségek felkerekedése az egészséggel szemben bágyadt hangulatok
• mindenki egyéniség => titkos, kiismerhetetlen

c) szimbolizmus

• nem azonos a szimbólum használatával
• a világban megtapasztalható felszín mögött van valami titokzatos lényeg, összefüggés
• szinesztézia pl. „Egy kirakatban lila dalra kelt/Egy nyakkendő…”
• szimbólum központi szervező erő (szimbólumháló)

2. A Nyugat

• 1908. jan. 1.
• periodika
• Ignotus (Veigelsberg Hugó) főszerkesztő
• Fenyő Miksa, Osvát Ernő szerkesztők
• cím: program és kihívás nyugati szintre emelni a magyar irodalmat
• címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme

3. Tóth Árpád élete – szemelvények

• 1886. ápr. 15. Arad
• Négyesy-féle stílusgyakorlat
• A Hét, Vasárnapi Újság, debreceni napilapok versek
• Nyugat (első nemzedék), Az Este
• 1911 Lichtmann Anna
• tüdővész
• 1928. nov. 7. Budapest 
• kötetei:
  • Hajnali szerenád (1913) – 43 vers
  • Lomha gályán (1917) – 35 vers
  • Az öröm illan (1921) – 29 vers
  • Lélektől lélekig (1928; posztumusz) – 59 vers

4. Költészete

• impresszionista hangulatlíra (jelzők, gazdag képekben és hasonlatokban – egyszerűbbek), többit lásd: impresszionizmus
• Verlaine: a vers „érzelmi – hangulati – hanglejtésbeli egység” (gondolati tartalom hiánya, mivel gyönyörködtetni akar)
• hangszimbolika: a hangzásnak elvont jelentést tulajdonít
  • eufónia = jó hangzás
    • lágy msh-k, változatos mgh-k
  • kakofónia = rossz hangzás
    • a hang fizikai értelmében van
    • a szó zeneisége fontosabb a tartalomnál (Költészettan)
• a fájdalmas én-líra költője lemondás (szomorúság, betegség, elszigeteltség, szegénység)
• „Ha volt valaha ötvösművésze a magyar versnek, ő az.” (Babits Mihály) formai tökéletesség, díszített, kicsiszolt költészet
• dekadencia = ernyedtség, fáradtság, fásultság (a halál esztétikai dolog, egy pozitív érték a rút a világgal szemben)
• verseinek felépítése:
  • tárgyias indulás
  • asszociációs sorok
  • eljut a pusztuláshoz, a halálhoz

a) Meddő órán

• röpke önarckép
• meddő = terméketlenség (itt ihlethiány) pillanathoz kötött (magányság, szegénység és betegség kiemelése)
• magány kifejezése
• szomorúság, fájdalom, bánat lelkiállapotának tárgyiasítása
• szegénység tárgyiasítása
• hapax legomenon ”faricskálok” nem tud jól verset írni (lomha)
• önjellemzés
  • kiszolgáltatottság
  • lefokozás
  • a saját szánalmas külsejébe van bezárva
  • teljes elhagyatottság, magány, kiszolgáltatottság
• sötét mgh-k komorság

b) Körúti hajnal

• impresszionista vers téma (városi táj, pirkadat)
• mintadarab
• a pesti táj ébredésének 3 mozzanata
  • 1. vsz. a még derengő, kioltó színek szürkesége
  • 2-4. vsz. az első fény felragyogásának néhány perces bűvölete
  • 5. vsz. nappali élet kijózanító valósága
• 1. vsz.
  • a szürkület rossz benyomása színtelenség, szürkeség elidegenítő képzete
  • kakofonikus hangzás => kellemetlen hangzás, érzés
  • éles enjambement
• 2-4. vsz.
  • hirtelen változás: utca képe, hős érzelmi világa
  • napsütéses reggel bemutatása, Végtelen Fény
  • a szürkeséget hatalmába keríti a fény
  • „aszfalt szennye” emlék az 1. vsz. ridegségére
  • áhítatos csend ”földi hang” hiánya
• 5. vsz.
  • földi hangok áhítatos égi boldogság elnyomása
  • harangok is megszólalnak
  • kellemetlen hangok (gyársziréna) nappal, megkezdődik a robot, újra fájni kezd az élet => rossz érzet
  • a Nap csókot nyom a munkáslány kezére városi szegényekkel való együttérzés
• asszonánc jellemzi a verset: a mgh-k egyezése, a msh-k rokonsága erősíti a rímhatást

c) Esti sugárkoszorú

• impresszionista vers (alkonyati futó pillanat)
• címe témamegjelölő: a feleségével sétálnak és a lenyugvó nap sugárkoszorút fon a felesége feje köré => szerelmes pillanat
• utólagos rögzítés látványból látomásba torkollik => nem földi lény
• holttestként elsuhanó árnyak komor, lidérces hangulat
• szinesztéziák a lélek bűvölt állapota
• Platón idea-tan = platonizmus (az ember meghal, a teste a földbe kerül, a lelke pedig a csillagokhoz és ott kering sok ideig – évtized, -század, -ezred) Barlang hasonlat
  • jó-szép
  • másolat-földi világ
  • az ember 2 részből áll
    • test – gyarló
    • lélek – tökéletes
• vallomás: „És jó volt élni, mint ahogy soha.” aki a boldogságot adta, nem földi lény, hanem a túlvilági lélek; pillanathoz kötött (a lelke megjárta a csillagos eget)
• bibliai kép: csipkebokor az ideák világába emeli
  • nem lehet tudni kire gondol (Isten, Anna)
• időfilozófia a pillanat megtelik az örökkévalósággal
• a földöntúli rajongás kiegészül a legszebb földi érzéssel, két ember szerelmi boldogságával

d) Elégia egy rekettyebokorhoz

• nem impresszionista gondolati tartalmat közvetít
• címe műfajmegjelölő
• alapmetafora a hajó-toposz végigvonul az egész versen
• szerkezete ellentétre épül
  • 1-3. vsz. különféleképpen beszél a hajókról
  • 4-6. vsz. magára vonatkoztatja
• I. rész (1-3. vsz.)
  • konkrét képsorból indul ki rekettyebokor
    • sárga = melegség
    • virágzata = teljesség
    • arany szín = gazdagság

• II. rész (4-6. vsz.)
  • „Én is hajó vagyok.”
  • folytatódik a szembeállítás

• sorok => fájdalom, fáradtság
  • nibelungizált alexandrin: e sorfaj többféle 12, 13, 14 szótagos változata is előfordul; a sorok jambikus lüktetésűek, a 6. illetve a 7. szótag után sormetszet (cezúra) van