Az impresszionizmus jellemzői Tóth Árpád költészetében - Irodalom érettségi

1. Az „izmusok” sokfélesége

a) impresszionizmus

b) szecesszió

c) szimbolizmus

nem azonos a szimbólum használatával
a világban megtapasztalható felszín mögött van valami titokzatos lényeg, összefüggés
szinesztézia pl. „Egy kirakatban lila dalra kelt/Egy nyakkendő…”
szimbólum központi szervező erő (szimbólumháló)

2. A Nyugat

3. Tóth Árpád élete – szemelvények

1886. ápr. 15. Arad
Négyesy-féle stílusgyakorlat
A Hét, Vasárnapi Újság, debreceni napilapok versek
Nyugat (első nemzedék), Az Este
1911 Lichtmann Anna
tüdővész
1928. nov. 7. Budapest 
kötetei:
- Hajnali szerenád (1913) – 43 vers
- Lomha gályán (1917) – 35 vers
- Az öröm illan (1921) – 29 vers
- Lélektől lélekig (1928; posztumusz) – 59 vers

4. Költészete

impresszionista hangulatlíra (jelzők, gazdag képekben és hasonlatokban – egyszerűbbek), többit lásd: impresszionizmus
Verlaine: a vers „érzelmi – hangulati – hanglejtésbeli egység” (gondolati tartalom hiánya, mivel gyönyörködtetni akar)
hangszimbolika: a hangzásnak elvont jelentést tulajdonít
- eufónia = jó hangzás
  - lágy msh-k, változatos mgh-k
- kakofónia = rossz hangzás
  - a hang fizikai értelmében van
  - a szó zeneisége fontosabb a tartalomnál (Költészettan)
a fájdalmas én-líra költője lemondás (szomorúság, betegség, elszigeteltség, szegénység)
„Ha volt valaha ötvösművésze a magyar versnek, ő az.” (Babits Mihály) formai tökéletesség, díszített, kicsiszolt költészet
dekadencia = ernyedtség, fáradtság, fásultság (a halál esztétikai dolog, egy pozitív érték a rút a világgal szemben)
verseinek felépítése:
- tárgyias indulás
- asszociációs sorok
- eljut a pusztuláshoz, a halálhoz

a) Meddő órán

röpke önarckép
meddő = terméketlenség (itt ihlethiány) pillanathoz kötött (magányság, szegénység és betegség kiemelése)
magány kifejezése
szomorúság, fájdalom, bánat lelkiállapotának tárgyiasítása
szegénység tárgyiasítása
hapax legomenon ”faricskálok” nem tud jól verset írni (lomha)
önjellemzés
- kiszolgáltatottság
- lefokozás
- a saját szánalmas külsejébe van bezárva
- teljes elhagyatottság, magány, kiszolgáltatottság
sötét mgh-k komorság

b) Körúti hajnal

impresszionista vers téma (városi táj, pirkadat)
mintadarab
a pesti táj ébredésének 3 mozzanata
- 1. vsz. a még derengő, kioltó színek szürkesége
- 2-4. vsz. az első fény felragyogásának néhány perces bűvölete
- 5. vsz. nappali élet kijózanító valósága
1. vsz.
- a szürkület rossz benyomása színtelenség, szürkeség elidegenítő képzete
- kakofonikus hangzás => kellemetlen hangzás, érzés
- éles enjambement
2-4. vsz.
- hirtelen változás: utca képe, hős érzelmi világa
- napsütéses reggel bemutatása, Végtelen Fény
- a szürkeséget hatalmába keríti a fény
- „aszfalt szennye” emlék az 1. vsz. ridegségére
- áhítatos csend ”földi hang” hiánya
5. vsz.
- földi hangok áhítatos égi boldogság elnyomása
- harangok is megszólalnak
- kellemetlen hangok (gyársziréna) nappal, megkezdődik a robot, újra fájni kezd az élet => rossz érzet
- a Nap csókot nyom a munkáslány kezére városi szegényekkel való együttérzés
asszonánc jellemzi a verset: a mgh-k egyezése, a msh-k rokonsága erősíti a rímhatást

c) Esti sugárkoszorú

impresszionista vers (alkonyati futó pillanat)
címe témamegjelölő: a feleségével sétálnak és a lenyugvó nap sugárkoszorút fon a felesége feje köré => szerelmes pillanat
utólagos rögzítés látványból látomásba torkollik => nem földi lény
holttestként elsuhanó árnyak komor, lidérces hangulat
szinesztéziák a lélek bűvölt állapota
Platón idea-tan = platonizmus (az ember meghal, a teste a földbe kerül, a lelke pedig a csillagokhoz és ott kering sok ideig – évtized, -század, -ezred) Barlang hasonlat
- jó-szép
- másolat-földi világ
- az ember 2 részből áll
  - test – gyarló
  - lélek – tökéletes
vallomás: „És jó volt élni, mint ahogy soha.” aki a boldogságot adta, nem földi lény, hanem a túlvilági lélek; pillanathoz kötött (a lelke megjárta a csillagos eget)
bibliai kép: csipkebokor az ideák világába emeli
- nem lehet tudni kire gondol (Isten, Anna)
időfilozófia a pillanat megtelik az örökkévalósággal
a földöntúli rajongás kiegészül a legszebb földi érzéssel, két ember szerelmi boldogságával

d) Elégia egy rekettyebokorhoz

nem impresszionista gondolati tartalmat közvetít
címe műfajmegjelölő
alapmetafora a hajó-toposz végigvonul az egész versen
szerkezete ellentétre épül
- 1-3. vsz. különféleképpen beszél a hajókról
- 4-6. vsz. magára vonatkoztatja
I. rész (1-3. vsz.)
- konkrét képsorból indul ki rekettyebokor
  - sárga = melegség
  - virágzata = teljesség
  - arany szín = gazdagság

TERMÉSZET

EMBER (árva óriás)

öntudatlan valóság, mert gondtalan (rekettye) => harmónia

az öntudat, a „konok kapitány” irányítja, űzi az embert a lehetetlen vágyak felé

a vidám virág-hajók gond nélküli létezése

magányos

sóhaj létállapot tárgyiasítása

TERMÉSZET

EMBER

öntudatlan valóság

békés és óhajtott állapot

kapitány őrölt utakra kényszeríti az ember-hajót => pusztulás (halál), mítosz (igaz a költő életére is)

a kínok vasszöge tartja össze

pozitív jelzők

kiszélesedik a látomás az egész emberiségre

hányódó, törött VAGY undok, kapzsi
közös sors: értelmetlen szenvedés és mindenkire váró pusztulás „a vér és könny modern özönvizében” bibliai kép (Noé bárkája és galambja = béke)
- nem lesz olyan bárka, aki átmentse az egész emberiséget, amivel túléljék a pusztulást => bizonytalansággal fejezi ki az általános pusztulást
tematikai áthajlás („Tán”)
az ember nélküli természet elpusztulása hozza meg a boldogságot (ez az öntudatos ember pusztulásával valósul meg, ezért az öntudatlan fennmarad)
- „ember utáni-csend”, a szivárvány (=remény) színei ragyogják be a világot

sorok => fájdalom, fáradtság
- nibelungizált alexandrin: e sorfaj többféle 12, 13, 14 szótagos változata is előfordul; a sorok jambikus lüktetésűek, a 6. illetve a 7. szótag után sormetszet (cezúra) van