Irodalom érettségi

Az impresszionizmus jellemzői Tóth Árpád költészetében

1. Az „izmusok” sokfélesége

a) impresszionizmus

  • impresszió = pillanatnyi benyomás => gyönyörködtetés
  • nominális stílus (igék mellőzése, helyette névszók)
  • mondat értékű szavak halmozása
  • költői eszközei: szinesztézia, a vers zeneisége

b) szecesszió

  • secessio = kivonulás
  • túldíszítettség
  • halálvágy, betegségek felkerekedése az egészséggel szemben bágyadt hangulatok
  • mindenki egyéniség => titkos, kiismerhetetlen

c) szimbolizmus

  • nem azonos a szimbólum használatával
  • a világban megtapasztalható felszín mögött van valami titokzatos lényeg, összefüggés
  • szinesztézia pl. „Egy kirakatban lila dalra kelt/Egy nyakkendő…”
  • szimbólum központi szervező erő (szimbólumháló)

2. A Nyugat

  • 1908. jan. 1.
  • periodika
  • Ignotus (Veigelsberg Hugó) főszerkesztő
  • Fenyő Miksa, Osvát Ernő szerkesztők
  • cím: program és kihívás nyugati szintre emelni a magyar irodalmat
  • címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme

3. Tóth Árpád élete – szemelvények

  • 1886. ápr. 15. Arad
  • Négyesy-féle stílusgyakorlat
  • A Hét, Vasárnapi Újság, debreceni napilapok versek
  • Nyugat (első nemzedék), Az Este
  • 1911 Lichtmann Anna
  • tüdővész
  • 1928. nov. 7. Budapest
  • kötetei:
    • Hajnali szerenád (1913) – 43 vers
    • Lomha gályán (1917) – 35 vers
    • Az öröm illan (1921) – 29 vers
    • Lélektől lélekig (1928; posztumusz) – 59 vers

 

4. Költészete

  • impresszionista hangulatlíra (jelzők, gazdag képekben és hasonlatokban – egyszerűbbek), többit lásd: impresszionizmus
  • Verlaine: a vers „érzelmi – hangulati – hanglejtésbeli egység” (gondolati tartalom hiánya, mivel gyönyörködtetni akar)
  • hangszimbolika: a hangzásnak elvont jelentést tulajdonít
    • eufónia = jó hangzás
      • lágy msh-k, változatos mgh-k
    • kakofónia = rossz hangzás
      • a hang fizikai értelmében van
      • a szó zeneisége fontosabb a tartalomnál (Költészettan)
  • a fájdalmas én-líra költője lemondás (szomorúság, betegség, elszigeteltség, szegénység)
  • Ha volt valaha ötvösművésze a magyar versnek, ő az.” (Babits Mihály) formai tökéletesség, díszített, kicsiszolt költészet
  • dekadencia = ernyedtség, fáradtság, fásultság (a halál esztétikai dolog, egy pozitív érték a rút a világgal szemben)
  • verseinek felépítése:
    • tárgyias indulás
    • asszociációs sorok
    • eljut a pusztuláshoz, a halálhoz

a) Meddő órán

  • röpke önarckép
  • meddő = terméketlenség (itt ihlethiány) pillanathoz kötött (magányság, szegénység és betegség kiemelése)
  • magány kifejezése
  • szomorúság, fájdalom, bánat lelkiállapotának tárgyiasítása
  • szegénység tárgyiasítása
  • hapax legomenon ”faricskálok” nem tud jól verset írni (lomha)
  • önjellemzés
    • kiszolgáltatottság
    • lefokozás
    • a saját szánalmas külsejébe van bezárva
    • teljes elhagyatottság, magány, kiszolgáltatottság
  • sötét mgh-k komorság

b) Körúti hajnal

  • impresszionista vers téma (városi táj, pirkadat)
  • mintadarab
  • a pesti táj ébredésének 3 mozzanata
    • 1. vsz. a még derengő, kioltó színek szürkesége
    • 2-4. vsz. az első fény felragyogásának néhány perces bűvölete
    • 5. vsz. nappali élet kijózanító valósága
  • 1. vsz.
    • a szürkület rossz benyomása színtelenség, szürkeség elidegenítő képzete
    • kakofonikus hangzás => kellemetlen hangzás, érzés
    • éles enjambement
  • 2-4. vsz.
    • hirtelen változás: utca képe, hős érzelmi világa
    • napsütéses reggel bemutatása, Végtelen Fény
    • a szürkeséget hatalmába keríti a fény
    • aszfalt szennye” emlék az 1. vsz. ridegségére
    • áhítatos csend ”földi hang” hiánya
  • 5. vsz.
    • földi hangok áhítatos égi boldogság elnyomása
    • harangok is megszólalnak
    • kellemetlen hangok (gyársziréna) nappal, megkezdődik a robot, újra fájni kezd az élet => rossz érzet
    • a Nap csókot nyom a munkáslány kezére városi szegényekkel való együttérzés
  • asszonánc jellemzi a verset: a mgh-k egyezése, a msh-k rokonsága erősíti a rímhatást

c) Esti sugárkoszorú

  • impresszionista vers (alkonyati futó pillanat)
  • címe témamegjelölő: a feleségével sétálnak és a lenyugvó nap sugárkoszorút fon a felesége feje köré => szerelmes pillanat
  • utólagos rögzítés látványból látomásba torkollik => nem földi lény
  • holttestként elsuhanó árnyak komor, lidérces hangulat
  • szinesztéziák a lélek bűvölt állapota
  • Platón idea-tan = platonizmus (az ember meghal, a teste a földbe kerül, a lelke pedig a csillagokhoz és ott kering sok ideig – évtized, -század, -ezred) Barlang hasonlat
    • jó-szép
    • másolat-földi világ
    • az ember 2 részből áll
      • test – gyarló
      • lélek – tökéletes
  • vallomás: „És jó volt élni, mint ahogy soha.” aki a boldogságot adta, nem földi lény, hanem a túlvilági lélek; pillanathoz kötött (a lelke megjárta a csillagos eget)
  • bibliai kép: csipkebokor az ideák világába emeli
    • nem lehet tudni kire gondol (Isten, Anna)
  • időfilozófia a pillanat megtelik az örökkévalósággal
  • a földöntúli rajongás kiegészül a legszebb földi érzéssel, két ember szerelmi boldogságával

 

d) Elégia egy rekettyebokorhoz

  • nem impresszionista gondolati tartalmat közvetít
  • címe műfajmegjelölő
  • alapmetafora a hajó-toposz végigvonul az egész versen
  • szerkezete ellentétre épül
    • 1-3. vsz. különféleképpen beszél a hajókról
    • 4-6. vsz. magára vonatkoztatja
  • I. rész (1-3. vsz.)
    • konkrét képsorból indul ki rekettyebokor
      • sárga = melegség
      • virágzata = teljesség
      • arany szín = gazdagság

TERMÉSZET

EMBER (árva óriás)

öntudatlan valóság, mert gondtalan (rekettye) => harmónia

az öntudat, a „konok kapitány” irányítja, űzi az embert a lehetetlen vágyak felé

a vidám virág-hajók gond nélküli létezése

  • öröm, boldogság, vidámság

magányos

sóhaj létállapot tárgyiasítása

  • II. rész (4-6. vsz.)
    • Én is hajó vagyok.”
    • folytatódik a szembeállítás

TERMÉSZET

EMBER

öntudatlan valóság

békés és óhajtott állapot

kapitány őrölt utakra kényszeríti az ember-hajót => pusztulás (halál), mítosz (igaz a költő életére is)

a kínok vasszöge tartja össze

pozitív jelzők

kiszélesedik a látomás az egész emberiségre

  • hányódó, törött VAGY undok, kapzsi

  • közös sors: értelmetlen szenvedés és mindenkire váró pusztulás „a vér és könny modern özönvizében” bibliai kép (Noé bárkája és galambja = béke)

    • nem lesz olyan bárka, aki átmentse az egész emberiséget, amivel túléljék a pusztulást => bizonytalansággal fejezi ki az általános pusztulást

  • tematikai áthajlás („Tán”)

  • az ember nélküli természet elpusztulása hozza meg a boldogságot (ez az öntudatos ember pusztulásával valósul meg, ezért az öntudatlan fennmarad)

    • ember utáni-csend”, a szivárvány (=remény) színei ragyogják be a világot

  • sorok => fájdalom, fáradtság
    • nibelungizált alexandrin: e sorfaj többféle 12, 13, 14 szótagos változata is előfordul; a sorok jambikus lüktetésűek, a 6. illetve a 7. szótag után sormetszet (cezúra) van

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük