Irodalom érettségi

Vajda János tájköltészete

A 19. század második felében az ország érzületét, hangulatát a kétségbe esés, a csüggedtség, de egyben a hinni akarás határozta meg. Az 1849-es szabadságharc kudarcát követve, az országban kezdetét vette a megtorlás időszaka, Haynau-rémuralma, Bach rendszere. A bebörtönzések, a diktatórikus rendszer sok száz ember életét követelte. A fellélegzést, a könyörület megkapását Bach menesztése tette lehetővé (1859). Mivel a Habsburg udvarnak szüksége volt erőforrásainak feltöltésére, 1867-ben I. Ferenc József kiegyezett a magyar delegációval, elfogadta annak feltételeit, de központi hatalmát megtartotta. Ezért nevezhető ez a korszak a „bizakodás és egyben csalódottság” időszakának is. A kor embere bizakodott az ország szabadságában, önállóságában, de reményeiben csalódnia kellett, mivel ennek esélye kevésnek bizonyult. Ez a kettőség jellemzi a kor alkotói nemzedékét, akik magukat ’meghasonlott népnemzetinek’ vallották, s elfordultak a vátesz kultusztól. Fellépnek a pénzközpontú, globalista eszmével szemben, s a személyes, az egyént meghatározó érzésekre fordítják a hangsúlyt. Nem is kétség, hogy a dualizmus kori költők, írók mind ezt a tematikát követték. Ide sorolható Mikszáth Kálmán, Madách Imre, s főképp Vajda János.


Vajda János élete:

  • 1827-ben született Pesten

  • apja: Vajda Endre, főerdész Vaálon gyermekként rengeteg időt tölt itt költészetében meghatározó emlékek sora

  • anyja: Veleczky Lídia, cselédlány

  • költői pályáját a reformkor nagy alakjai (Kölcsey, Vörösmarty) határozzák meg

  • Fiatal Magyarország csoportosulásának tagja

  • Márciusi ifjak egyike bujdosás kényszerkatonaság Itáliában

  • leszerelés után hivatalnok, meg nem értett költő

  • 50-es évek: sorsa az ún. kiátkozott költőkével egyezik meg ( pl: a lengyel Norwid) nem találják a helyüket az új eszmék és a polgárosodás között

  • átmenet költője a magyar lírában

  • hat rá a globalizmus

  • stilisztikai-poétikai szinten a Petőfi féle népdal egyszerűségétől jut el a szimbolisztikus, allegorikus ábrázolásig „ Híd Petőfi és Ady között”

  • szerelme: Kratochwill Zsuzsanna Georgina ’51-’57 között Gina versek beteljesületlen szerelem (Gina más férfi felesége lesz)

  • 1897-ben hal meg Budapesten

Tematikái:

  • szerelmi költészet (Húsz év múlva)

  • politikai-közéleti költészet (Polgárosodás)

  • hazafias költészet (szabharc után Éljen a köztársaság)

  • filozofikus s egyben tájleíró költeményei ( A vaáli erdőben, Az üstökös, Nádas a tavon)

Tájköltészete:

        1. A vaáli erdőben

  • 1875-ös költemény

  • a cím kapcsolódik Vajda életéhez gyermekkorában sok időt tölt itt gyermekkori emlékek boldogság árasztja el

  • a szöveg témája és a cím között kapcsolat van, de a tartalmat a cím nem közli

  • nemcsak tájleíró jellegű filozofikus gondolatmenet

  • a vers felütésében több asszociáció

  • szerkezet: egyfajta életciklust jelöl

  • 1.-2. vsz: gyermekkor

  • 3.-4. vsz: aggastyánkor

  • 5.-6. vsz: halál tudat

  • 1. vsz: helyszín megjelölés (erdő „iharos juharfa”), egy völgy, mely zárt, védettséget nyújt, kellemes hangvétel.

  • 2.vsz: lírai én szólal meg, a hangulat kiegészül egy romantikus elvágyódással menedékhely csöndességével, mellé párosul a vágykifejezés főnévi igenevek sokasága( élni, éldegélni végtelenség általánosítása az elmúlással párosítva. A versszakban megjelenő „csöndesség” két féle értelmezési lehetőséget kap: vagy halálérzet irodalmi párhuzam: Goethe- Vándor éji dala: természeti képekben fogalmazza meg a békét a halál megszépül. A másik teória: a nyugalom kiteljesedése mind2 esetben a táj a lírai én lelki világának tükrét mutatja harmónia keresése + halál megszépítése ( apoteózis= megdicsőülés)

  • 3.vsz: 2. vsz kiegészítése+ a problémák elöl menekül katafora (előreutalás) belső metaforikus tárgyakat fejez ki a tájmotívumok mellet

  • 4. vsz: múlt, jövő síkjában elmélkedik

  • 5. vsz: létösszegzés, az emberi élet stádiumaiban a halál dominál csak nyugalomban

  • 6. vsz: örök elalvás nyugalma halál beteljesülése, első 2 sor között enjabement,
    halál= békesség
    ismétléssel zár bizonyosság

  • hangulat: csak harmónia uralkodik

  • a halál az élet része!

        1. Nádas a tavon

  • 1888-as költemény

  • rokonverse: A vaáli erdőben

  • a földi életutak befejezését kutatja

  • harmónia uralkodik

  • a jelent természeti képekbe festi le

  • nem zárja le a versét pontok az élet az ő jelenléte nélkül is folytatódik

  • életének pozitív szakaszát tárja az olvasó elé

        1. Az üstökös

  • 1882-es költemény

  • a kor meghatározó élménye uralkodik a versben meg nem értettség, elvegyülési lehetetlenség

  • a költő hasonlítja magát az üstököshöz

  • emberi érzéseket társít élettelen jelenséghez

  • kimondja saját metaforáját „Életátkom képe” szubjektivitása

  • a cím és a szöveg tartalma között nincs kapcsolat önmagáról ír

  • 1.vsz: helyzetkép üstökös jelenléte, melyet jellemez saját magát jellemzi, kiemeli életpályája céltudatos

  • 2.vsz: helyzetkiemelés életének teljességét fogalmazza meg: magányos, mint az üstökös. Nem tud, nem akar változtatni, beletörődik sorsába. Lelki alkatával szembesül felkiáltások nyomatékosítás

  • 3.vsz: szerelmi bánat, Niobéját emeli ki örök szenvedés megtestesítője. A halált szenvedésként jeleníti meg az öntragédia fájdalommal párosul

  • 4.vsz: azonosító (üstökös)- azonosított (lírai én) metaforájára épül a záró versszak. 2 új tulajdonság jelenik meg egyetlen, idegen nem találja párját, egyfajta önértékelés, egyénközpontúság

  • idegen, kitaszított, mint csillagok között az üstökös

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük