A Kr. e. 8. században az ókori Görögország (Hellász) területén a kultúra és szellemi élet fejlődésbe kezdett. Tudni illik, hogy a görög és a római kultúra nem rendelkezett önálló gondolatokkal, a szkíta kultúra sokszínűsége, összetettsége teljesedik ki mindkettő korszak művészeti ágaiban. Az irodalom területén mind az epika, a líra, és a dráma műnemében is kiemelkedő alkotások születtek. Ezek közül a legkorábbi, és a legtöbb alkotást ránk hagyó műnem: az epika. A legtöbb ókori költő, mint Homérosz, a nagy epika csoportjába tartotó eposz műfajában remekelt.
Eposz:
nagyepikai műfaj
téma: egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, küzdelem, melyet emberek, emberfeletti erők és istenek vívnak
állt. hosszabb terjedelmű verses epikai mű
időmértékes versformában (hexameterben) írják
a 8. századig a világirodalom egyik legrangosabb műfaja
Az ókori epika 2 eposzi alkotással indul: Iliász és az Odüsszeia
Íróinak Homéroszt említi az irodalomtörténet, de több ellenvető felvetés is él ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ez a homéroszi-kérdéskör. Csupán feltételezés, de egyesek szerint Homérosz nem élő személy, a később élt Szophoklészt takarja maga mögött. Mások úgy vélik, mivel a 2 alkotás formában és szemléletben is eltér, így 2 különböző írójuk van. De lehet, hogy az ókorban talán azért nevezték Homérosznak az Odüsszeia költőjét is, mert a név „költőt” jelent, és az első hatalmas lírai mű után a név fogalommá magasztosult.
Eposzi kellékek: az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le
invokáció: Múzsa segítségül hívása Kalliopé személyében segélykérés
propozíció: témamegjelölés
expozíció: a cselekmény elindítása
enumeráció: seregszemle
deus ex machina: isteni gépezet, beavatkozás
csodás elemek
in medias res: a dolgok közepébe vágása
állandó jelzők minden szereplőhöz kapcsol pl: gyors lábú Akhilleusz, leleményes Odüsszeusz
epikus hasonlatok
anticipáció: előre sejtetés lehet tudni, hogy mi következik: pl: Akhilleusz sarkába lőtték a nyilat
Homérosz és a homéroszi eposzok:
művei irányadók a későbbi korok eposzíróinak
a trójai mondakörből merít alapokat Trója ostroma történelmi tény ( Kr.e. 12. század)
a szájhagyományban ez a történelmi esemény a görög törzsek mondáival kibővült
Iliász
összemosódik a történelem és a mitológia történetében, az istenek gyakori szereplők Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé
valószínűleg Kr. e. 8. században keletkezett
24 énekből áll
a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki utalások az előzményekre, következményekre
a görög vezér(Agamemnon) testvérének Menelaosznak Párisz(Priamosz fia) trójai királyfi elrabolja a feleségét a gyönyörű Helené miatt dúl a háború
ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nem kap meghívást Erisz, a viszály istennője megsértődik bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra Páriszt kérik fel bírának ő Aphroditénak ítéli az almát Aphrodité cserébe Helénét ígéri neki többi istennő megsértődik
a költő az ostrom tízedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi középpontba a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul, minden ennek a következménye ok: megharagszik fővezérére, mert elveszi tőle rabnőjét, Briszeiszt nem vállalja a harcot, így Trójának könnyebb
Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen meghal Patroklosz Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra megöli Hectort holttestét végighúzza a csatamezőn
Priamosz, Hector apja elmegy a holttestért könyörög végül Akhilleusz megenyhül, és átadja a testet
több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellet pl: háború, csata eseményei isteni beavatkozás
az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segíti megérteni a hősök jellemét, gondolatát
Akhilleusz tipikus eposzi hős kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal bír, előre tudja sorsát végzetszerű hős
bátor, önfeláldozó, de egyben könyörületes is( Hector holtteste)
Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő, mint Akhilleusz feleségével töltött idő
az Iliász a harc és a halál ellenére sem lehangoló mű legfőbb értéke a humánum
Homérosz nem foglal állást a görögök és a trójaiak egyformán szenvednek és meghalnak
a mű fő értéke: humánum, emberiség
verselése: időmértékes hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása hexameter hat verslábból álló sor verslábak: 1-4: spondeus vagy daktilus, az 5. csak daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus
Odüsszeia
Trója ostroma után hazatérő görög hősök kalandjait mutatja be
legfontosabb közülük Odüsszeusz személye
Valószínűleg nem Homérosz írta, a 2 mű megírása között legalább egy emberöltő telik el + más értékek jelennek meg
a műben nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak
másfajta embereszmény jelenik meg
Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le az előtte álló akadályokat
a cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában, ahol felesége Pénelopé és fia Telemakhosz küzd a kérők hadával + Odüsszeusz személyének bemutatása
1-4. ének: bemutatja Ithakát (Pénelopé és Telemakhosz bemutatása)
5-7. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él szerelmi fogságban tartja, de végül úgy dönt, hogy hazatérhet ezek után a phaiákok szigetére utazik, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja megint a hazatérés mellett dönt
9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait 10 kaland
13. ének: a mű második része Odüsszeusz hazatérése, leszámolás a kérőkkel
eleinte nem fedi fel a kilétét
egyesül a család nincs tragikum
Hasonlóságok és különbségek a két eposzban
mindkettő tudatosan szerkesztett egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket
az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés
Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít
I. központ témája a harag és az indulat, Odüsszeia pedig az ész és emberi találékonyság
I. lineáris szerkesztésű nagyjából, O. lazább, több szálon fut a cselekmény
más a nyelvjárás a két műben
eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik