Emelt irodalom érettségi Irodalom érettségi

Homérosz eposzai az antikvitás irodalmából

A Kr. e. 8. században az ókori Görögország (Hellász) területén a kultúra és szellemi élet fejlődésbe kezdett. Tudni illik, hogy a görög és a római kultúra nem rendelkezett önálló gondolatokkal, a szkíta kultúra sokszínűsége, összetettsége teljesedik ki mindkettő korszak művészeti ágaiban. Az irodalom területén mind az epika, a líra, és a dráma műnemében is kiemelkedő alkotások születtek. Ezek közül a legkorábbi, és a legtöbb alkotást ránk hagyó műnem: az epika. A legtöbb ókori költő, mint Homérosz, a nagy epika csoportjába tartotó eposz műfajában remekelt.

Eposz:

  • nagyepikai műfaj

  • téma: egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, küzdelem, melyet emberek, emberfeletti erők és istenek vívnak

  • állt. hosszabb terjedelmű verses epikai mű

  • időmértékes versformában (hexameterben) írják

  • a 8. századig a világirodalom egyik legrangosabb műfaja

Az ókori epika 2 eposzi alkotással indul: Iliász és az Odüsszeia

Íróinak Homéroszt említi az irodalomtörténet, de több ellenvető felvetés is él ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ez a homéroszi-kérdéskör. Csupán feltételezés, de egyesek szerint Homérosz nem élő személy, a később élt Szophoklészt takarja maga mögött. Mások úgy vélik, mivel a 2 alkotás formában és szemléletben is eltér, így 2 különböző írójuk van. De lehet, hogy az ókorban talán azért nevezték Homérosznak az Odüsszeia költőjét is, mert a név „költőt” jelent, és az első hatalmas lírai mű után a név fogalommá magasztosult.

Eposzi kellékek: az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le

  • invokáció: Múzsa segítségül hívása Kalliopé személyében segélykérés

  • propozíció: témamegjelölés

  • expozíció: a cselekmény elindítása

  • enumeráció: seregszemle

  • deus ex machina: isteni gépezet, beavatkozás

  • csodás elemek

  • in medias res: a dolgok közepébe vágása

  • állandó jelzők minden szereplőhöz kapcsol pl: gyors lábú Akhilleusz, leleményes Odüsszeusz

  • epikus hasonlatok

  • anticipáció: előre sejtetés lehet tudni, hogy mi következik: pl: Akhilleusz sarkába lőtték a nyilat

Homérosz és a homéroszi eposzok:

  • művei irányadók a későbbi korok eposzíróinak

  • a trójai mondakörből merít alapokat Trója ostroma történelmi tény ( Kr.e. 12. század)

  • a szájhagyományban ez a történelmi esemény a görög törzsek mondáival kibővült

Iliász

  • összemosódik a történelem és a mitológia történetében, az istenek gyakori szereplők Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé

  • valószínűleg Kr. e. 8. században keletkezett

  • 24 énekből áll

  • a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki utalások az előzményekre, következményekre

  • a görög vezér(Agamemnon) testvérének Menelaosznak Párisz(Priamosz fia) trójai királyfi elrabolja a feleségét a gyönyörű Helené miatt dúl a háború

  • ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nem kap meghívást Erisz, a viszály istennője megsértődik bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra Páriszt kérik fel bírának ő Aphroditénak ítéli az almát Aphrodité cserébe Helénét ígéri neki többi istennő megsértődik

  • a költő az ostrom tízedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi középpontba a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul, minden ennek a következménye ok: megharagszik fővezérére, mert elveszi tőle rabnőjét, Briszeiszt nem vállalja a harcot, így Trójának könnyebb

  • Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen meghal Patroklosz Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra megöli Hectort holttestét végighúzza a csatamezőn

  • Priamosz, Hector apja elmegy a holttestért könyörög végül Akhilleusz megenyhül, és átadja a testet

  • több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellet pl: háború, csata eseményei isteni beavatkozás

  • az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segíti megérteni a hősök jellemét, gondolatát

  • Akhilleusz tipikus eposzi hős kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal bír, előre tudja sorsát végzetszerű hős

  • bátor, önfeláldozó, de egyben könyörületes is( Hector holtteste)

  • Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő, mint Akhilleusz feleségével töltött idő

  • az Iliász a harc és a halál ellenére sem lehangoló mű legfőbb értéke a humánum

  • Homérosz nem foglal állást a görögök és a trójaiak egyformán szenvednek és meghalnak

  • a mű fő értéke: humánum, emberiség

  • verselése: időmértékes hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása hexameter hat verslábból álló sor verslábak: 1-4: spondeus vagy daktilus, az 5. csak daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus

Odüsszeia

  • Trója ostroma után hazatérő görög hősök kalandjait mutatja be

  • legfontosabb közülük Odüsszeusz személye

  • Valószínűleg nem Homérosz írta, a 2 mű megírása között legalább egy emberöltő telik el + más értékek jelennek meg

  • a műben nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak

  • másfajta embereszmény jelenik meg

  • Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le az előtte álló akadályokat

  • a cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában, ahol felesége Pénelopé és fia Telemakhosz küzd a kérők hadával + Odüsszeusz személyének bemutatása

  • 1-4. ének: bemutatja Ithakát (Pénelopé és Telemakhosz bemutatása)

  • 5-7. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él szerelmi fogságban tartja, de végül úgy dönt, hogy hazatérhet ezek után a phaiákok szigetére utazik, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja megint a hazatérés mellett dönt

  • 9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait 10 kaland

  • 13. ének: a mű második része Odüsszeusz hazatérése, leszámolás a kérőkkel

  • eleinte nem fedi fel a kilétét

  • egyesül a család nincs tragikum

Hasonlóságok és különbségek a két eposzban

  • mindkettő tudatosan szerkesztett egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket

  • az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés

  • Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít

  • I. központ témája a harag és az indulat, Odüsszeia pedig az ész és emberi találékonyság

  • I. lineáris szerkesztésű nagyjából, O. lazább, több szálon fut a cselekmény

  • más a nyelvjárás a két műben

  • eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük