Emelt irodalom érettségi Irodalom érettségi

Kompozíció és lélekábrázolás Arany János balladáiban – Egy ballada részletes elemzése

Feleletem során Arany János pályaképét, munkásságát, azon belül is ballada írói tevékenységét fogom bemutatni a romantika korszakában.

Arany János a romantika korszakában alkotott, azonban írói tevékenységét nagyban befolyásolta a reformpolitika, éppen ezért alkotásait áthatja a realizmus szelleme is. A nagyszalontai író életműve elsődlegesen 3 pilléren nyugszik: verses, nagyepikai műveken (elbeszélő költemény, eposz), verses, kisepikai műveken (balladák, románcok), és lírai műveken. A műballada a romantika korában lett népszerű Európában, mely a népköltészeti műfaj. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre. A nemzet ügyét kívánta szolgálni ezzel: magyar öntudatot, a nemzeti erkölcs értékét, a jövőbe vetett hitet kívánta ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni. Arany balladáiban egyedi-egyéni jellemeket, sorsokat ábrázol, s különös gondot fordít a lélektani indokoltságra. Több versében is a bűn és bűnhődés gondolata jutatja el a főhőst a megőrülésig. A lelkiismeret súlya kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.

A romantika általános ismérvei:

  • az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata

  • az időszaka a XVIII. sz. legutolsó éveitől a XIX. sz. első két harmadát foglalja magába, azonban egyes országokban még a XIX. és XX. század fordulóján is létezik pl.: Jókai művészetében

  • országonként mást jelent, illetve az egyes művészeti stílusirányzatokban

  • a klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele: illúzióvesztés és kiábrándulás a társadalomból, csalódás a felvilágosodás eszméjében, a „ a híres józan észben ”, elveszítették

  • első hullámai Németországból és Angliából indultak ki, a francia forradalom ugyanis ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között

  • az irodalomból bontakozott ki

  • a művész teljes szabadságát, egyéniségét hirdette, legfőbb forrása a fantázia

  • új témák, műfajok jelentek meg

  • érdekesnek találták a múltat menekültek a jelentől pl.: Rege a csodaszarvasról a Buda halálában

  • felfedezték a saját nemzeti múltjukat, népi kultúrát, ősvallásokat, mítoszokat kerestek, ha nem leltek, akkor maguk alkottak

  • orientalizmus, egzotizmus vágy a titokzatos, színes Kelet világa után

  • igyekezett elmosni a hagyományos műnek és műfajok határát kevert műfajok jöttek létre: ballada, verses regény, románc, drámai költemény

  • az összes műfajt lirizálták érzelmiség, titokzatosság, egyediség

  • a cselekménybonyolításban különleges helyzetek, érdekfeszítő események jelennek meg

  • erőteljesek a jellemkontrasztok, gyakran eltúlzottak a jó és rossz tulajdonságok is

  • a pátosz, az ünnepélyesség, az ékesszólás jellemzi a műveket

Arany János pályaképe:

  • ballada és eposz író

  • Gyulai Ágoston szerint a „ ballada Shakespeare-je”

  • 1817. március 2-án született Nagyszalontán, jómódú paraszti családból, kiknek még I. Rákóczi Ferenc adományozott nemesi címet, bár ezt a Habsburg-udvar soha nem ismerte el mentalitásban megmutatkozott a nemesség (ez a kettős tudat jelenik meg a Toldi-trilógiában is)

  • 10 gyermek közül ő, mint legfiatalabb és a legidősebb gyermek maradt életben

  • már kisgyermekkorábban megtanult olvasni, tehetséges volt

  • lelkivilágát tekintve magába forduló, introvertált, nem szívesen beszélt az érzelmeiről

  • tanulmányait a DRK-ban végezte

  • dolgozni kényszerül, hogy finanszírozhassa tanulmányait

  • 1836-ban vándorszínésznek áll, amit később megbán ezalatt édesanyja meghal, édesapja megvakul

  • hazatérve Nagyszalontán másodjegyző és tanár

  • 1840-ben feleségül veszi Ercsey Juliannát, 2 gyermekük lesz

  • minta férj, minta apa, hivatalnok, tökéletes, precíz hétköznapi ember

  • 1845. írói pályájának kezdete Az elveszett alkotmány (vígeposz)

  • 1846. országos siker: Toldi c. elbeszélő költemény

  • a forradalomban nem vállal vezető szerepet, azonban nemzetőr

  • bujdosás a sorsa a bukás után

  • fél évig a Tisza családnál nevelő Geszten, majd Nagykőrösi gimnáziumban tanár 10 évig (itt elégikó-ódák és balladák)

  • 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója

  • 1865. az MTA főtitkára

  • 1865-1877. a nagy hallgatás időszaka: a munka, lánya halála, vagy a kiegyezés lehet az oka

  • 1877. Őszikék-versciklus meghasonlott önmagával, fél a haláltól

  • 1882-ben halt meg Pesten

A ballada műfaja:

  • Greguss Ágost definíciója szerint: „tragédia dalban elbeszélve”

  • a 3 műnem határán helyezkedik el

  • általában tragikus végkimenetelűek (kivéve: vígeposz)

  • verses formában beszélik el szaggatottan

  • szimbolikus tartalmat közvetít

  • a cselekménye sűrített

  • sok a balladai homály sejtelmesség, olvasói aktivitás

Arany balladái:

  • Nagykőrösi korszak: történelmi és parasztballadák (’53 után) Szondi két apródja, Ágnes asszony

  • Őszikék korszak: történelmi és városi téma, kozmopolita költészet

  • szerkezet szerint csoportosítva:

  • egyszólamú balladák: kronologikus cselekményvezetés pl.: Híd-avatás, A walesi bárdok

  • párhuzamos szerkesztésű balladák: 2 párhuzamos szál fut, majd összefonódik pl.: Tengeri hántás, Szondi két apródja

  • körkörös szerkezet: a befejezésben a kezdősor visszatér pl.: Ágnes asszony

Ágnes asszony

  • Nagykőrösön, 1853-ban íródott parasztballada

  • a bűn és bűnhődés balladája lélektani hatású

  • tragikus végkimenetelű

  • a véres lepedő metaforikus jelképű: fehér, de a vér bemocskolja gyilkosság történt nem bír a lelkiismeretével

  • a mű tulajdonképpen Ágnes asszony elméjének megbomlásáról szól

  • mindig új elemek tűnnek fel, de a kp-i kép ua.: lepedő mosás

  • a bűntett: az asszony megölette a férjét a szeretőjével, egy gyilkosság felbújtója

  • az asszonyt fel fogják akasztani pedig elég lenne elszámolnia a lelkiismeretével, az lenne a legnagyobb büntetése

  • a lelkiismeret-furdalás élő-halottá képes tenni az embert

  • a bírák szánalmasan, megvetően, megalázóan néznek rá, a lelki roncsra

  • a lelkiismerete mindig látatja vele a foltot, hiába a fizikai tevékenység

  • évek telnek el, mely idő alatt Ágnes asszony megöregedett, megbolondult, de tovább tisztítja lelkének foszlányait amortizálódik

  • a 9. vsz.-tól kezdődik a megőrülés, már sejti a bomlást

  • a 13. vsz.-tól kezd működni a lelkiismerete, kimondják hangosan a bűncselekményt most ébred rá a tettére

  • a 16- vsz.-ban : „sürgős munkája van otthon” teljes őrültség

  • a 20 vsz.-tól csak a patak képét látjuk

  • balladai homály a gyilkosság körülménye és a jövő

  • minden lélekben zajlik, még a bírósági tárgyalás is

  • lehet epikai cselekmény, de az igazi színtér a lélek

  • az ismétlődések szaggatottá teszik a verset: „Oh! Irgalom atyja ne hagyj el!” Istentől kér bocsánatot

  • a mű elején nem tudni kié a vér

Tetemre hívás

  • ez egy középkori hiedelem: a halott ismerőseit a tetem fölé hívják, akinél felbugyog a vér, ő a tettes

  • a történet: Bárczi Benőt halva találták meg a Radványi erdőben, aki halála előtt megkérte Kund Abigél kezét. A lány nemet mondott az ajánlatra és bár nem komolyan, de felbújtotta Benőt a gyilkosságra, tört adott a kezébe

  • egyszólamú lineáris eseménysor

  • 1. vsz. kiderül az alaphelyzet: a halál, szinte biztos a gyilkosság, azonban ez a tény a mű végére megkérdőjeleződik

  • sok a kihagyás, az elhomályosítás

  • 2. szerkezeti egység: az apa reakciója: felravataloztatja fiát, tetemre híváshoz folyamodik

  • 3. szerkezeti egység: maga a rituálé, melyen megjelenik

    • az ellenség (a legkézenfekvőbb)

    • az udvar

    • a falu

    • a család

    • a titkos ara: Kund Abigél

  • érdekes Kund Abigél reakciója eszébe jut, hogy lehet ő a tettes

Híd-avatás

  • lehet akár haláltánc is a műfaja: a halál egy utolsó táncra hív és nem válogat; középkori műfaj

  • ellentétben áll a címmel: valójában öngyilkosságokról van szó apokaliptikus világkép, látomássor

  • az Őszikék korszakban íródott 1877-ben

  • a hídnak metaforikus szerepe van: összeköt, de valójában elválaszt, hiszen közömbösebb, személytelenebb a nagyváros, Budapest

  • pont a lényeg vesztette értelmét, mindenki csalódik valamiben, értelmetlen az élet, inkább a halált választják

  • a metropolis valójában taszítja az embereket egymástól, bizalmatlanabbakká, tartózkodóbbakká teszi őket, megnő a félelem

  • pont az összekötő választ el

A walesi bárdok

  • a vers 1857-ben íródott, a Nagykőrösi ciklusban

  • történelmi ballada háttere az 1848-’49-es szabadságharc leverése, az aradi 13 kivégzése, a Bach-korszak, az osztrákok iránt érzett gyűlölet

  • szerkezetét tekintve egyszólamú ballada: az események időrendi egymásutániságában egy cselekményszálon bontakoznak ki

  • a balladai valós eseményt dolgoz fel: I. Edward angol 1277-ben leigázta Wales tartományt, melynek lakói a kelták voltak a legenda szerint 500 népénekest, mert nem voltak hajlandók az uralkodót éltetni népénekükkel kísérteties a helyzet az 1850-es évekbeli magyar állapotokhoz éppen ezért szimbolikus a mű, mert kétértelmű az alap csak adaptáció

  • állítólag a mű a császári pár Mo.-ra történő 1857-es látogatására íródott, mint üdvözlő óda ezt elutasította Arany, mint autonómiára törekvő politikus helyette burkolt kritikát fogalmaz meg a művében

  • éppen ezért nyomtatásban csak sokkal később, 1863-ban jelent meg a Koszorú c. folyóiratban, még ekkor is „ó-angol-balladának” álcázva önkényuralom, cenzúra, a művészek csak a történelemből merítve, burkoltan fogalmazhatták meg, írhatták ki magukból a szubjektív véleményüket

  • Wales = Magyarország

  • I. Edward = I. Ferenc József

  • walesi bárdok = magyar főurak

  • szerkezeti szempontból 3 részre osztható a ballada:

    • az első 7 vsz.-ban megismerjük a körülményeket, a vidék a némaságát, az emberek passzívságát, néma tüntetését, és a Wales gyönyörűségét, gazdagságát

    • a korona legszebb gyémántja Wales

    • a nép, mint a barom hallgat lekezelő hangnem

    • a király gúnyos hangvételű kérséseire egy walesi bárd felel fájdalommal

    • visszatérő elem: „Edward király angol király/ Léptett fakó lován” összekapcsoló motívum, megadja a szöveg kohéziót

    • a második egység a végzetes Montgomery várában eltöltött vacsoráról szól igyekeznek a nemesek minden jóval ellátni a királyt, azonban gyűlölik megfosztották őket a szabadságuktól

    • a 3 bárd alakja 3 költőtípust szimbolizál

    • fehér, ősz galamb bibliai béka motívum, megfontoltság, higgadtság

    • a második fiatal, romantikus bárd nincs benne fenyegetés, csak fájdalom

    • a harmadik középkorú: szavaiból fenyegetés tükröződik, szókimondó

    • a harmadik szerkezeti egységben a király megbolondulását láthatjuk, nem tűri az ellent mondást 500 nemest máglyára küld a főurak dalolva mennek a halálba, de egyik sem énekli, hogy éljen Eduárd, inkább meghalnak becsülettel

  • maga a versforma skót balladaforma. jambus verslábak váltakoznak a spondeusokkal ritmusos lüktetést kölcsönöz a versnek

  • a bárdok felszólalása miatt sok a párbeszéd szaggatottá teszi a művet

  • a sok élőszavas beszéd drámaivá teszi a művet, az egyéni, fájdalmas vélemények miatt lírai a hatás

  • a vers célja : remény adása a magyaroknak : bűnhődni fognak az osztrákok Magyarországgal végzett tettükért

Szondi két apródja

  • 1856-ban, a Nagykőrösi ciklusban írt történelmi, kétszólamú ballada

  • a hűség és a hősiesség balladája – Gyulai Pál szerint

  • a mű az 1552-es drégelyi vár ostroma utáni állapotról szól: Szondi, a várkapitány meghal, 2 apródja, akik igazából históriát éneklő lantosok, Ali basa tulajdonába kerülnek az apródok az önfeláldozás, és a hazaszeretet jelképei

  • maga a vers váltakozó ütemű, eltérő szótagszámú, mely a zaklatottság kelt (első hát sor anapesztus, sormetszet és a negyedik verssor egy anapesztus)

  • az első kettő strófa a 3 jelképes színhelyet írja le: a várrom (ádáz tusa) és Szondi sírja (itt térdelnek az apródok, nyájas, szép, zöld) egymással szembeni magaslatokon helyezkedik el, alattuk a török táborral (völgyben alant a győztesek alantas diadali ünnepe)

  • a következő versszakokban

  • a helyszínekhez 2 idősík kapcsolódik: a várhoz a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a jelen

  • a két versszak után végig drámai párbeszédekből áll a ballada

    • 3-4. vsz-ban Ali és a szolgája: Ali azt kívánja, hogy a két apród őt dicsőítse Alit a negédes beszédstílusa még ellenszenvesebbé teszi

    • az apródok a lantot pengetve históriás éneket mondanak el: Szondi állhatatosságáról és hősi haláláról: felkiáltások és ismétlések emelik a verset himnikus hangnembe, szinte ódává varázsolják

    • az 5. vsz-ban megszólal Szondi, aki nem adja meg magát a török küldöttnek, Isten nevében tovább harcol, amikor vesztésre áll inkább elpusztítja értékeit, csak ne kerüljön török kézre

    • Ali továbbra is azt kéri az apródoktól, hogy őt dicsőítsék : itt találkozik a két különböző értékrend: a legyőzött maroknyi, magyar hadsereg kemény harci erényei és a keleties elpuhultság érzéki örömei étellel, egzotikumokkal kívánják megvesztegetni az apródokat

    • az apródok a mű végén megátkozok a gyengén fenyegetőző törököket, aki uruk halálát okozta

  • az apródok magatartása példázza, hogy nem az számít, mi történt, hanem hogyan elékezünk a régi hősökre

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük