Feleletem során Arany János pályaképét, munkásságát, azon belül is ballada írói tevékenységét fogom bemutatni a romantika korszakában.
Arany János a romantika korszakában alkotott, azonban írói tevékenységét nagyban befolyásolta a reformpolitika, éppen ezért alkotásait áthatja a realizmus szelleme is. A nagyszalontai író életműve elsődlegesen 3 pilléren nyugszik: verses, nagyepikai műveken (elbeszélő költemény, eposz), verses, kisepikai műveken (balladák, románcok), és lírai műveken. A műballada a romantika korában lett népszerű Európában, mely a népköltészeti műfaj. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre. A nemzet ügyét kívánta szolgálni ezzel: magyar öntudatot, a nemzeti erkölcs értékét, a jövőbe vetett hitet kívánta ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni. Arany balladáiban egyedi-egyéni jellemeket, sorsokat ábrázol, s különös gondot fordít a lélektani indokoltságra. Több versében is a bűn és bűnhődés gondolata jutatja el a főhőst a megőrülésig. A lelkiismeret súlya kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.
A romantika általános ismérvei:
az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata
az időszaka a XVIII. sz. legutolsó éveitől a XIX. sz. első két harmadát foglalja magába, azonban egyes országokban még a XIX. és XX. század fordulóján is létezik pl.: Jókai művészetében
országonként mást jelent, illetve az egyes művészeti stílusirányzatokban
a klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele: illúzióvesztés és kiábrándulás a társadalomból, csalódás a felvilágosodás eszméjében, a „ a híres józan észben ”, elveszítették
első hullámai Németországból és Angliából indultak ki, a francia forradalom ugyanis ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között
az irodalomból bontakozott ki
a művész teljes szabadságát, egyéniségét hirdette, legfőbb forrása a fantázia
új témák, műfajok jelentek meg
érdekesnek találták a múltat menekültek a jelentől pl.: Rege a csodaszarvasról a Buda halálában
felfedezték a saját nemzeti múltjukat, népi kultúrát, ősvallásokat, mítoszokat kerestek, ha nem leltek, akkor maguk alkottak
orientalizmus, egzotizmus vágy a titokzatos, színes Kelet világa után
igyekezett elmosni a hagyományos műnek és műfajok határát kevert műfajok jöttek létre: ballada, verses regény, románc, drámai költemény
az összes műfajt lirizálták érzelmiség, titokzatosság, egyediség
a cselekménybonyolításban különleges helyzetek, érdekfeszítő események jelennek meg
erőteljesek a jellemkontrasztok, gyakran eltúlzottak a jó és rossz tulajdonságok is
a pátosz, az ünnepélyesség, az ékesszólás jellemzi a műveket
Arany János pályaképe:
ballada és eposz író
Gyulai Ágoston szerint a „ ballada Shakespeare-je”
1817. március 2-án született Nagyszalontán, jómódú paraszti családból, kiknek még I. Rákóczi Ferenc adományozott nemesi címet, bár ezt a Habsburg-udvar soha nem ismerte el mentalitásban megmutatkozott a nemesség (ez a kettős tudat jelenik meg a Toldi-trilógiában is)
10 gyermek közül ő, mint legfiatalabb és a legidősebb gyermek maradt életben
már kisgyermekkorábban megtanult olvasni, tehetséges volt
lelkivilágát tekintve magába forduló, introvertált, nem szívesen beszélt az érzelmeiről
tanulmányait a DRK-ban végezte
dolgozni kényszerül, hogy finanszírozhassa tanulmányait
1836-ban vándorszínésznek áll, amit később megbán ezalatt édesanyja meghal, édesapja megvakul
hazatérve Nagyszalontán másodjegyző és tanár
1840-ben feleségül veszi Ercsey Juliannát, 2 gyermekük lesz
minta férj, minta apa, hivatalnok, tökéletes, precíz hétköznapi ember
1845. írói pályájának kezdete Az elveszett alkotmány (vígeposz)
1846. országos siker: Toldi c. elbeszélő költemény
a forradalomban nem vállal vezető szerepet, azonban nemzetőr
bujdosás a sorsa a bukás után
fél évig a Tisza családnál nevelő Geszten, majd Nagykőrösi gimnáziumban tanár 10 évig (itt elégikó-ódák és balladák)
1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója
1865. az MTA főtitkára
1865-1877. a nagy hallgatás időszaka: a munka, lánya halála, vagy a kiegyezés lehet az oka
1877. Őszikék-versciklus meghasonlott önmagával, fél a haláltól
1882-ben halt meg Pesten
A ballada műfaja:
Greguss Ágost definíciója szerint: „tragédia dalban elbeszélve”
a 3 műnem határán helyezkedik el
általában tragikus végkimenetelűek (kivéve: vígeposz)
verses formában beszélik el szaggatottan
szimbolikus tartalmat közvetít
a cselekménye sűrített
sok a balladai homály sejtelmesség, olvasói aktivitás
Arany balladái:
Nagykőrösi korszak: történelmi és parasztballadák (’53 után) Szondi két apródja, Ágnes asszony
Őszikék korszak: történelmi és városi téma, kozmopolita költészet
szerkezet szerint csoportosítva:
egyszólamú balladák: kronologikus cselekményvezetés pl.: Híd-avatás, A walesi bárdok
párhuzamos szerkesztésű balladák: 2 párhuzamos szál fut, majd összefonódik pl.: Tengeri hántás, Szondi két apródja
körkörös szerkezet: a befejezésben a kezdősor visszatér pl.: Ágnes asszony
Ágnes asszony
Nagykőrösön, 1853-ban íródott parasztballada
a bűn és bűnhődés balladája lélektani hatású
tragikus végkimenetelű
a véres lepedő metaforikus jelképű: fehér, de a vér bemocskolja gyilkosság történt nem bír a lelkiismeretével
a mű tulajdonképpen Ágnes asszony elméjének megbomlásáról szól
mindig új elemek tűnnek fel, de a kp-i kép ua.: lepedő mosás
a bűntett: az asszony megölette a férjét a szeretőjével, egy gyilkosság felbújtója
az asszonyt fel fogják akasztani pedig elég lenne elszámolnia a lelkiismeretével, az lenne a legnagyobb büntetése
a lelkiismeret-furdalás élő-halottá képes tenni az embert
a bírák szánalmasan, megvetően, megalázóan néznek rá, a lelki roncsra
a lelkiismerete mindig látatja vele a foltot, hiába a fizikai tevékenység
évek telnek el, mely idő alatt Ágnes asszony megöregedett, megbolondult, de tovább tisztítja lelkének foszlányait amortizálódik
a 9. vsz.-tól kezdődik a megőrülés, már sejti a bomlást
a 13. vsz.-tól kezd működni a lelkiismerete, kimondják hangosan a bűncselekményt most ébred rá a tettére
a 16- vsz.-ban : „sürgős munkája van otthon” teljes őrültség
a 20 vsz.-tól csak a patak képét látjuk
balladai homály a gyilkosság körülménye és a jövő
minden lélekben zajlik, még a bírósági tárgyalás is
lehet epikai cselekmény, de az igazi színtér a lélek
az ismétlődések szaggatottá teszik a verset: „Oh! Irgalom atyja ne hagyj el!” Istentől kér bocsánatot
a mű elején nem tudni kié a vér
Tetemre hívás
ez egy középkori hiedelem: a halott ismerőseit a tetem fölé hívják, akinél felbugyog a vér, ő a tettes
a történet: Bárczi Benőt halva találták meg a Radványi erdőben, aki halála előtt megkérte Kund Abigél kezét. A lány nemet mondott az ajánlatra és bár nem komolyan, de felbújtotta Benőt a gyilkosságra, tört adott a kezébe
egyszólamú lineáris eseménysor
1. vsz. kiderül az alaphelyzet: a halál, szinte biztos a gyilkosság, azonban ez a tény a mű végére megkérdőjeleződik
sok a kihagyás, az elhomályosítás
2. szerkezeti egység: az apa reakciója: felravataloztatja fiát, tetemre híváshoz folyamodik
3. szerkezeti egység: maga a rituálé, melyen megjelenik
az ellenség (a legkézenfekvőbb)
az udvar
a falu
a család
a titkos ara: Kund Abigél
érdekes Kund Abigél reakciója eszébe jut, hogy lehet ő a tettes
Híd-avatás
lehet akár haláltánc is a műfaja: a halál egy utolsó táncra hív és nem válogat; középkori műfaj
ellentétben áll a címmel: valójában öngyilkosságokról van szó apokaliptikus világkép, látomássor
az Őszikék korszakban íródott 1877-ben
a hídnak metaforikus szerepe van: összeköt, de valójában elválaszt, hiszen közömbösebb, személytelenebb a nagyváros, Budapest
pont a lényeg vesztette értelmét, mindenki csalódik valamiben, értelmetlen az élet, inkább a halált választják
a metropolis valójában taszítja az embereket egymástól, bizalmatlanabbakká, tartózkodóbbakká teszi őket, megnő a félelem
pont az összekötő választ el
A walesi bárdok
a vers 1857-ben íródott, a Nagykőrösi ciklusban
történelmi ballada háttere az 1848-’49-es szabadságharc leverése, az aradi 13 kivégzése, a Bach-korszak, az osztrákok iránt érzett gyűlölet
szerkezetét tekintve egyszólamú ballada: az események időrendi egymásutániságában egy cselekményszálon bontakoznak ki
a balladai valós eseményt dolgoz fel: I. Edward angol 1277-ben leigázta Wales tartományt, melynek lakói a kelták voltak a legenda szerint 500 népénekest, mert nem voltak hajlandók az uralkodót éltetni népénekükkel kísérteties a helyzet az 1850-es évekbeli magyar állapotokhoz éppen ezért szimbolikus a mű, mert kétértelmű az alap csak adaptáció
állítólag a mű a császári pár Mo.-ra történő 1857-es látogatására íródott, mint üdvözlő óda ezt elutasította Arany, mint autonómiára törekvő politikus helyette burkolt kritikát fogalmaz meg a művében
éppen ezért nyomtatásban csak sokkal később, 1863-ban jelent meg a Koszorú c. folyóiratban, még ekkor is „ó-angol-balladának” álcázva önkényuralom, cenzúra, a művészek csak a történelemből merítve, burkoltan fogalmazhatták meg, írhatták ki magukból a szubjektív véleményüket
Wales = Magyarország
I. Edward = I. Ferenc József
walesi bárdok = magyar főurak
szerkezeti szempontból 3 részre osztható a ballada:
az első 7 vsz.-ban megismerjük a körülményeket, a vidék a némaságát, az emberek passzívságát, néma tüntetését, és a Wales gyönyörűségét, gazdagságát
a korona legszebb gyémántja Wales
a nép, mint a barom hallgat lekezelő hangnem
a király gúnyos hangvételű kérséseire egy walesi bárd felel fájdalommal
visszatérő elem: „Edward király angol király/ Léptett fakó lován” összekapcsoló motívum, megadja a szöveg kohéziót
a második egység a végzetes Montgomery várában eltöltött vacsoráról szól igyekeznek a nemesek minden jóval ellátni a királyt, azonban gyűlölik megfosztották őket a szabadságuktól
a 3 bárd alakja 3 költőtípust szimbolizál
fehér, ősz galamb bibliai béka motívum, megfontoltság, higgadtság
a második fiatal, romantikus bárd nincs benne fenyegetés, csak fájdalom
a harmadik középkorú: szavaiból fenyegetés tükröződik, szókimondó
a harmadik szerkezeti egységben a király megbolondulását láthatjuk, nem tűri az ellent mondást 500 nemest máglyára küld a főurak dalolva mennek a halálba, de egyik sem énekli, hogy éljen Eduárd, inkább meghalnak becsülettel
maga a versforma skót balladaforma. jambus verslábak váltakoznak a spondeusokkal ritmusos lüktetést kölcsönöz a versnek
a bárdok felszólalása miatt sok a párbeszéd szaggatottá teszi a művet
a sok élőszavas beszéd drámaivá teszi a művet, az egyéni, fájdalmas vélemények miatt lírai a hatás
a vers célja : remény adása a magyaroknak : bűnhődni fognak az osztrákok Magyarországgal végzett tettükért
Szondi két apródja
1856-ban, a Nagykőrösi ciklusban írt történelmi, kétszólamú ballada
a hűség és a hősiesség balladája – Gyulai Pál szerint
a mű az 1552-es drégelyi vár ostroma utáni állapotról szól: Szondi, a várkapitány meghal, 2 apródja, akik igazából históriát éneklő lantosok, Ali basa tulajdonába kerülnek az apródok az önfeláldozás, és a hazaszeretet jelképei
maga a vers váltakozó ütemű, eltérő szótagszámú, mely a zaklatottság kelt (első hát sor anapesztus, sormetszet és a negyedik verssor egy anapesztus)
az első kettő strófa a 3 jelképes színhelyet írja le: a várrom (ádáz tusa) és Szondi sírja (itt térdelnek az apródok, nyájas, szép, zöld) egymással szembeni magaslatokon helyezkedik el, alattuk a török táborral (völgyben alant a győztesek alantas diadali ünnepe)
a következő versszakokban
a helyszínekhez 2 idősík kapcsolódik: a várhoz a múlt, a hegyoromhoz és a völgyhöz a jelen
a két versszak után végig drámai párbeszédekből áll a ballada
3-4. vsz-ban Ali és a szolgája: Ali azt kívánja, hogy a két apród őt dicsőítse Alit a negédes beszédstílusa még ellenszenvesebbé teszi
az apródok a lantot pengetve históriás éneket mondanak el: Szondi állhatatosságáról és hősi haláláról: felkiáltások és ismétlések emelik a verset himnikus hangnembe, szinte ódává varázsolják
az 5. vsz-ban megszólal Szondi, aki nem adja meg magát a török küldöttnek, Isten nevében tovább harcol, amikor vesztésre áll inkább elpusztítja értékeit, csak ne kerüljön török kézre
Ali továbbra is azt kéri az apródoktól, hogy őt dicsőítsék : itt találkozik a két különböző értékrend: a legyőzött maroknyi, magyar hadsereg kemény harci erényei és a keleties elpuhultság érzéki örömei étellel, egzotikumokkal kívánják megvesztegetni az apródokat
az apródok a mű végén megátkozok a gyengén fenyegetőző törököket, aki uruk halálát okozta
az apródok magatartása példázza, hogy nem az számít, mi történt, hanem hogyan elékezünk a régi hősökre