Irodalom érettségi

A látomásos jelleg Vörösmarty lírájában

1. Vörösmarty Mihály (1800-1855, Nyék) – a romantikus líra megteremtője Mon.

-„Koszorú”, Athenaeum folyóirat

-Zalán futása romantikus eposz – siker

-Csajághy Laura

-Shakespeare fordítások (Julius Caesar, Lear király)

-’30as évektől közéleti szerep gondolati & közéleti költemények (p. Országházban)

2. a látomás és a romantikus látomás

-látomás: olyan kép, amely a megszokott valóságérzékelésen túllépve váratlan kapcsolatokat hoz létre egymással össze nem függő látási vagy hallási érzékletek, vagy egyéb jelenségek között

-nagyon nagy mértékű képrendszer retorika (képszerűvé teszi a szöveget)

-Biblia – János jelenései, gyakori a barokk & romantika irodalmában

-romantika: romantikus költőszerep; mitikusság & transzcendens, örökkévaló megragadása; végletes, erőteljes érzelmek

-ált. patetikus előadásmódhoz kapcsolódik

-romantika – érzelmek kultusza, felfokozott szubjektív életérzés fantázia, képzelőerő a képalkotásban megnyilatkozó fantázia romantikus vízió – szuggesztív, festői, nagyítás, túlzás, kiélezett ellentét

-a látomás a romantikus költészetben a megjelenő képvilágnak egy bizonyos előadásmódját jelenti, mely sok tekintetben emlékeztet a biblia profetikus beszédmódra (a megjelenő képek igazságának forrásaként magát a beszélőt állítják elénk; a képekben megjelenő szféra egy közösség vagy a világ egészére érvényes, tehát egyetemes érvényű; a beszélő a lényegi igazságok tudója – a prófétai szerep helyett, ahol a kinyilatkoztatás Istentől való, itt a költő szelleme a lényeg, a nagy költő tudja az igazságot )

3. Vörösmarty romantikus képalkotásának általános jellemzése

-sejtető, szuggesztív hatású, víziószerű képek

-a képhez társuló hangulat kap domináns szerepet, ezeket erősíti pl. a túlzás (hiperbola)

-nem választja szét a különnemű dolgokat

-összetettség a szóhasználatban is különböző irányú képzettársítások

-összetett képek, kifejezések homályosság, sejtetés

-zenei hatások kiaknázása – hangutánzó szavak, a vízió és a zeneiség egysége

-mitikus víziók – mitológiai-bibliai eredetű/hangulatú képzetek

-képzeletének megszállottság-jellege van

-felfogásában az álom a látomással és a fantasztikummal együtt az Istentől független emberi személyiség föltáratlan belső mélységeit jelképezi

-korai költészetében gyakori az álomnak és a halálnak jelentésen és hangzáson alapuló azonosítása

4. költészetének tagolása a víziók szerepe alapján

(a nemzeti költői feladat vagy a fantázia erősebb a verseiben) – 3 szakasz

  1. ifjúkor – szabad fantázia

  2. férfikor – a költői feladatvállalás szándéka erősebb a fantáziánál

  3. öregkor – újra domináns a látomásos jelleg, még zabolátlanabb képek

példaversek

5. Szózat (egy közösséghez intézett, patetikus hangvételű szöveg) -1836

-időszembesítő verstípus, 2 féle jövőkép

-az emberek tegyenek a nemzetért (nem felsőbb megváltás)

-jambus & félrím

-retorikus megszerkesztettség – logikai rend (1-2. állítás, utána példák, érvek, stb)

-grandiózus hatású képek

-a „nemzethalál” víziója (Herder)itt tessék az uccsó két elemre tenni a hangsúlyt, az kapcsolódik a tételhez. A többi az a sablonelemzés.

6. Gondolatok a könyvtárban

-a monumentális látomás elemeinek nagy részét a didaktikus célzatnak rendeli alá

-„vizuális jellegű érvelés” – a kulturális haladás megkérdőjelezése

-apokaliptikus képzetek

-a végső emberi cél beteljesülése „építsük egy új kor Bábelét”

-romantikus pátosz, mitikus színezetű látomás

7. A Guttenberg- albumba

-epigramma disztichon

-egyetlen versmondat

-tartalma: feltételek felvilágosodás

-alkalmi vers: könyvnyomtatás feltalálásának évfordulójára – Guttenberg: könyvnyomtatás: a kultúra szimbóluma

-prófétáló beszédhelyzet

-pátosz – körmondat + prófécia jelleg

-emblematikus képek (felvilágosodás, napfény, világosság – éj, áltudomány, erőszak, kard, gyilok – béke, dús, ördög – pór, stb)

-halmozás, csattanó

4. „Előszó” – a természet körforgására épít – kiábrándult, cinikus, ironikus

-lehet a momentumokhoz kapcsolni a magyar történelem eseményeit is

-az érzelmek és élmények mély, képek nélkül ki nem fejezhető megmutatására használja a látomásjellegű képi megjelenítést

-időszerk: 2féle múlt, 1 sor jelen, + jövő

-prófétikus jellegű beszéd- és írásmód

-a megvilágosodás pillanatát a Biblia számos helyéhez hasonlóan hangélményként jeleníti meg („ hallottuk a szót…”)

-a kibontakozó látomás János jelenéseivel összehasonlítva értelmezhető leginkább apokalipszis – itt: olyan vég, ami után jön még fordulat, de a tavasz már csak hamis ünnepet hozhat

-a látomás szerint a történelem kezdettől és mindig a katasztrofális vég jegyében zajlott

-„most tél van és csend és hó és halál” – megrázó az egyszerűsége miatt; első jelentésrétegében az elbukott szabharcra utal, ugyanakkor a bukás aktualitását törtfilozófiai látókörbe helyezi a történelmi lét egyetemes látomását nyújtja

ez a látomás a vész nagy erejű metaforáiban bontakozik ki (emberfejekkel lapdázott stb)

-a látomások itt már globális teret ölelnek át, kozmikus nagyságrendűekké válnak – egyértelművé téve az olvasó számára a küzdelem és az azt követő teljes értékvesztés gyötrelmeit

Jó. Mindenre igaz, hogy tessék az elemzést a tételhez kapcsolni, mindig gondold végig, mia funkciója a látomásnak (nagyjából benne van, jó így).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük