Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

1. miniéletrajz

-társalgási színmű, szalonvígjáték, magyar polgári vígjáték (Herczeg F.)

-Vígszínház (Liliom, Olimpia, Ibolya, Egy-kettő-három, Az ördög, stb)

-emigráció, NY

-Fedák Sári, Darvas Lili

-a novellák & regények egyértelműbben értékesek mint a darabok

2. Molnár drámaművészete

-források, hatások: tézisdrámák, Wilde vígjátékai, Freud, szimbolizmus, hatásvadászat

-fő téma: a polgári élet kötelező hazugsága

-gyakori témák, viszonylag kevés összesen: férfi és nő küzdelme, szerelmi háromszög, anyagi nehézségek, féltékenység

-tematika (ami ide vág): polgári vígjátékok, a színházról szóló darabok, stb (vannak még: pszichológiai, transzcendens, proletár darabok, bohózatok, szalonkomédiák)

-irónia, kritika

-gyakori a ~ szimbolizmus (A liliom, Az ördög, A farkas)

-igazság-hazugság keveredése

-formai tökély

-dramaturgiai érzék

-finoman időzített de nem túl éles konfliktusok, gördülékeny, a végletekig a csattanóra kihegyezett cselekmény

-szerinte az emberek azért mennek színházba, hogy megcsalassanak, hogy elmeneküljenek a valóság elől, szórakozzanak – fontosabb számára az, hogy szórakoztaót legyen, mint hogy erkölcsi szilárdságot & elvhűséget mutasson be

színpadi technika: az ősi színházi hagyomány keretein belül, nem térnek el a szokásos technikai tagoltságtól, klasszikus tér-idő-cselekmény egység

-a hagyományos 5 felvonást 3-ra csökkenti (a legtöbb darabjában)

-a színészek gyakran mesélnek játék helyett

3. Játék a kastélyban – a színdarab látásmódja: játék a játékban– színház a színházban

-nyitóinstrukció – tengerparti kastélyszálló, csillagos ég misztikus, izgalmas; 3 szmokingos férfi; rágyújtanak – szertartás; hosszú csend – feszültség & színház a színházban!

-expozíció – 1.felv – szereplők megismerése, alapszituáció

-2.felv – bonyodalom

-3.felv. – tetőpont (próba)

-(happy end)

~anekdota; „egy semmitmondó anekdotából mindvégig lebilincselő 3felvonásos”

-alapja egy valós anekdota (a felesége & egy színész egy szerelmes jelenetet próbáltak)

-elsődleges cél: szórakoztatás

-a színház kritikája, valóság vs. színház, a színházon túl is egy másik játék játszódik

-ötletek a cselekmény pillanatnyi helyzetéből adódnak; eredetiek; hatásos viccek könnyed & nem erőltetett

-expozíció: kilépés a színházból végig megmarad a kiszólogatás

-a drámaírónak az élet csak arra való, hogy drámává formálja & a színésznek minden csak egy szerep

-nem mindig az igazság teszi boldoggá az embert, hanem az, amit igazságként akar elfogadni

-a hazugság pszichológiája (több más darabjának is az alapja, pl A testőr)

-jellem- & helyzetkomikum használata

-dramaturgiailag a legjobban sikerült darab, kevés cselekménnyel igazi mestermunka

-Turay = saját maga

-Molnár legkedveltebb színdarabja, nagyon sokat játszották, külföldön is

Hasonló

  • Balassi Bálint istenes költészete

    Balassi Bálint Janus Pannonius után egy századdal lépett színre Balassi Bálint, a magyar reneszánsz irodalmának betetőzője. Ő emelte a műköltészet magasába a verset, kortársaival, Shakespeare-rel és Ronsard-dal egyenrangú költészetet teremtett. Ösztönös lángelme, poeta natus és poeta doctus is volt egyben, kora műveltségének magaslatán állt, kilenc nyelven beszélt, különösen jól ismerte az olasz reneszánsz kultúrát. “Szép…

  • Kölcsey Ferenc költészete

    Rövid életrajz 1790-ben született Sződemeteren. Fiatalon elveszti nemesi származású szüleit, s nagybátyja neveli. Kis korában a feketehimlő megtámadta egy szemét, s később erre a szemére ez miatt megvakult. A Debreceni Kollégiumban tanul, majd jogot hallgat pesten. Ellenzi a feudalizmust. Kazinczyval levelezik, s barátságot kötnek. Bírálatot ír Kis Jánosról, Csokonairól, és Berzsenyiről is. Részt vesz a…

  • Hunyadiak

    A Hunyadi-család felemelkedése Luxemburgi Zsigmond halála után 2 királyt is választanak, de előtte Habsburg Albert lesz a király (1437-1439), s utána: V. László csecsemő, Albert gyermeke és Jagelló Ulászló (I. Ulászló) (1439-1444). Hunyadi János is Ulászlót támogatja. Hunyadi János apja valószínűleg Serba fia Vajk volt. Havasalföldről Magyarországra hazaköltözött Kenéz. A török elleni harca jutalmául 1409-ben…

  • Az Őszikék balladái

    Az Őszikék balladáiban tovább élnek a nagykőrösi balladák motívumai, a kialakított balladai szerkezetek. Megváltoznak azonban a témák: nincs bennük egyetlen történeti sem, de feltűnően gyakran fordul elő bennük meghatározó elemként a bűn és bűnhődés motívuma. Az elbeszélő hangja nem tragikus, hanem megértő, humánus, elégikus. Még inkább háttérbe szorulnak a cselekmény bizonyos mozzanatai, szaggatottá, töredezettebbé válnak…

  • Tóth Árpád

    Tóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely húszéves korától végigkíséri életét. Nyarait főként…

  • Balassi Bálint költészetének sokszínűsége

    Élete Zólyom várában született 1554-ben – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok (Nürnberg) Apja. Gyarmathy Balassi János zólyomi várkapitány; felségsértés vádjával elfogják, elkobozzák a család vagyonát, Balassi Jánost börtönbe zárják  a család Lengyelországba menekül 1572: apja kegyelmet kap, de többé nem élvezhetik a Habsburgok…