Irodalom érettségi

A 20. század eleji prózairodalom – Thomas Mann elbeszélői világa a Mario és a varázsló c. kisregénye alapján

Thomas Mann (1875-1955)

  • jelentősége
    • 20. századi német irodalom egyik legnagyobb alakja
    • már saját korában is rendkívül elismert és népszerű
    • irodalmi Nobel-díj (1929 – A Buddenbrook ház)
      • mind a témái, mind az ábrázolásmódja kötődik a klasszikus modernség (19. sz. második felének irodalma) hagyományaihoz

nem igazi 20. századi író, kicsit le van maradva

    • a német polgárság reprezentatív írója
      • átlagos ember és művész konfliktusa
    • a ’30-as évektől válik a mítoszregény alkotójává
      • archetipikus helyzetet vagy figurát szerepeltet (pl. Doktor Faustus – ez egy korábbi történet újraírása)
    • regénytípusokat szereti ötvözni család-, mítosz-, nevelődési regény
    • összművészetiség jellemzi zenei kompozícióra szerkeszti műveit – Richard Wagnert követi wagneri kompozíció: a műben végig jelen van egy vezérmotívum, amelyekhez kisebb mellékmotívumok variációja társul
  • élete
    • Lübeck – nagypolgári családba születik
    • apja nagykereskedő, anyja német-portugál származású
    • 1892 – Münchenbe költöznek, bátyja lapjánál dolgozik (Heinrich Mann)
    • nem érdekli iskola, nem érettségizik le
    • 1901 – írói karrier kezdete: első regénye A Buddenbrook ház
    • megnősül, 6 gyereke lesz
    • I. világháborút szükséges rossznak tartja, később megtagadja ezt az elméletét
    • szembekerül a nácizmussal
    • 1933 – egy párizsi előadássorozaton vesz részt, nem tér vissza Németországba, Svájcba, majd az USA-ba emigrál, később megfosztják német állampolgárságától (1936)
    • a II. világháború alatt a BBC-nél készít német nyelvű rádióadásokat, amelyekben szót emel a nemzetiszocializmus ellen
  • művei
    • regények
      • A Buddenbrook ház (1901)
      • A varázshegy (1924)
      • József és testvérei (tetralógia 1936-43)
      • Lotte Weimarban (1939) (Goethéről szól)
      • Doktor Faustus (1947)
      • A kiválasztott (1951)
    • elbeszélések, kisregények
      • Tonio Kröger (1903)
      • Halál Velencében (1912)
      • Mario és a varázsló (1930)
    • politikai írásai
      • Egy nem politizáló elmélkedései
      • Európa, vigyázz! (1939)

Mario és a varázsló

  • cím
    • főszereplőként jeleníti meg Mariót és Cipollát, holott csak az elbeszélés második felében jelennek meg
  • alcím – „tragikus úti élmény”
      • nem fikció – van tényleges élményalapja
        • narráció is erre utal: egy német ember beszéli el E/1-ben és T/1-ben
      • élmény: leplezetlenül szubjektív leírás, a narrátor a tapasztaltakat értékeli
      • tragikus: negatív végkifejletet sejtet
  • szerkezet
    • tér
      • Torre di Venere, olasz fürdőhely – valós helyszín realista vonás
    • idő
      • 1920-as évek, nyaralószezon vége (ősz eleje)
    • történet – két fő egység
  1. család élményei
        • funkciója az atmoszférateremtés
        • xenofóbia (idegengyűlölet)
          • az egyik gyerek egyébként már elmúlt szamárköhögésére hivatkozva elküldik őket a szállodából
        • álcázott moralitás
          • a helyiek felháborodnak azon, hogy a kislány rövid időre leveszi fürdőruháját a tengerparton, a hatóságok meg is büntetik őket
        • sovinizmus
          • vendégeinknek fenntartva” – az olaszoknak külön helyet tartanak fenn az ebédlőteremben
        • behódolás a tekintélynek, az erőnek
          • az orvos szerint sem fertőző a szamárköhögéses gyerek, mégis eltávolítják őket
          • Angiolieri asszony Eleonora Duse, híres énekesnő társalkodónője volt ettől várja a jövőbeni tiszteletet

Tökéletes ábrázolása az 1920-as évek olasz fasizmusának, de azt sehol sem mondja ki konkrétan, hogy erről a rendszerről van szó minden ehhez hasonló rendszerről is szól

  1. Cipolla műsora
  • az első egységben jelzésszerűen megjelenő mozzanatok itt koncentráltan vannak jelen
  • Cipolla
    • olasz: „hagyma”
      • akaratunk ellenére könnyezünk tőle
      • nehéz megszabadulni a szagától
    • csúnya, nyomorék ember
    • rengeteg alkoholt iszik, cigarettázik
    • fegyelmezés eszközei vannak nála: ostor többi embert állatnak tekinti
    • nem varázsló, valójában hipnotizőr (Mesmer tanai)
      • befolyásolni akarja a nézőket
      • megvárakoztatja a nézőket
      • jó retorikai készségekkel rendelkezik
      • magára irányítja a figyelmet hatalmat szerez
      • célja az akarat megtörése alacsonyabb rendűség érzékeltetése ehhez szüksége van a közönségre
    • számmutatványokat és kártyatrükköket mutat be, majd több embert hipnotizál
      • egy fiatalember akarata ellenére kiölti a nyelvét
      • egy nézőnek hascsikarást okoz
      • van olyan néző, akit megdermeszt
      • van olyan, aki megpróbál ellenállni, de nem sikerül
      • egy egész csapatnyi fiatal férfit hipnotizál, mire azok elkezdenek táncolni
  • a tét a szabad akaratért való kiállás
    • az elnyomó rendszerek is arra épülnek, hogy senki nem mer szembeszegülni
    • Mario az egyetlen, aki fellázad miután Cipolla arra kényszeríti, hogy megcsókolja, megöli
      • haláleset tragikus
      • felszabadulás az elnyomás alól pozitív
      • A végkifejlettel az író az elnyomó rendszerekkel szemben való fellépésre buzdít

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük