A 20. század eleji prózairodalom – Thomas Mann elbeszélői világa a Mario és a varázsló c. kisregénye alapján

Thomas Mann (1875-1955)

• jelentősége
  • 20. századi német irodalom egyik legnagyobb alakja
  • már saját korában is rendkívül elismert és népszerű
  • irodalmi Nobel-díj (1929 – A Buddenbrook ház)
    • mind a témái, mind az ábrázolásmódja kötődik a klasszikus modernség (19. sz. második felének irodalma) hagyományaihoz

 nem igazi 20. századi író, kicsit le van maradva

• • a német polgárság reprezentatív írója
    • átlagos ember és művész konfliktusa
  • a ’30-as évektől válik a mítoszregény alkotójává
    • archetipikus helyzetet vagy figurát szerepeltet (pl. Doktor Faustus – ez egy korábbi történet újraírása)
  • regénytípusokat szereti ötvözni  család-, mítosz-, nevelődési regény
  • összművészetiség jellemzi  zenei kompozícióra szerkeszti műveit – Richard Wagnert követi  wagneri kompozíció: a műben végig jelen van egy vezérmotívum, amelyekhez kisebb mellékmotívumok variációja társul
• élete
  • Lübeck – nagypolgári családba születik
  • apja nagykereskedő, anyja német-portugál származású
  • 1892 – Münchenbe költöznek, bátyja lapjánál dolgozik (Heinrich Mann)
  • nem érdekli iskola, nem érettségizik le
  • 1901 – írói karrier kezdete: első regénye A Buddenbrook ház
  • megnősül, 6 gyereke lesz
  • I. világháborút szükséges rossznak tartja, később megtagadja ezt az elméletét
  • szembekerül a nácizmussal
  • 1933 – egy párizsi előadássorozaton vesz részt, nem tér vissza Németországba, Svájcba, majd az USA-ba emigrál, később megfosztják német állampolgárságától (1936)
  • a II. világháború alatt a BBC-nél készít német nyelvű rádióadásokat, amelyekben szót emel a nemzetiszocializmus ellen
• művei
  • regények
    • A Buddenbrook ház (1901)
    • A varázshegy (1924)
    • József és testvérei (tetralógia 1936-43)
    • Lotte Weimarban (1939) (Goethéről szól)
    • Doktor Faustus (1947)
    • A kiválasztott (1951)
  • elbeszélések, kisregények
    • Tonio Kröger (1903)
    • Halál Velencében (1912)
    • Mario és a varázsló (1930)
  • politikai írásai
    • Egy nem politizáló elmélkedései
    • Európa, vigyázz! (1939)

Mario és a varázsló

• cím
  • főszereplőként jeleníti meg Mariót és Cipollát, holott csak az elbeszélés második felében jelennek meg
• alcím – „tragikus úti élmény”
  • • nem fikció – van tényleges élményalapja
      • narráció is erre utal: egy német ember beszéli el E/1-ben és T/1-ben
    • élmény: leplezetlenül szubjektív leírás, a narrátor a tapasztaltakat értékeli
    • tragikus: negatív végkifejletet sejtet
• szerkezet
  • tér
    • Torre di Venere, olasz fürdőhely – valós helyszín  realista vonás
  • idő
    • 1920-as évek, nyaralószezon vége (ősz eleje)
  • történet – két fő egység

1. család élményei

• • • • funkciója az atmoszférateremtés
      • xenofóbia (idegengyűlölet)
        • az egyik gyerek egyébként már elmúlt szamárköhögésére hivatkozva elküldik őket a szállodából
      • álcázott moralitás
        • a helyiek felháborodnak azon, hogy a kislány rövid időre leveszi fürdőruháját a tengerparton, a hatóságok meg is büntetik őket
      • sovinizmus
        • „vendégeinknek fenntartva” – az olaszoknak külön helyet tartanak fenn az ebédlőteremben
      • behódolás a tekintélynek, az erőnek
        • az orvos szerint sem fertőző a szamárköhögéses gyerek, mégis eltávolítják őket
        • Angiolieri asszony Eleonora Duse, híres énekesnő társalkodónője volt  ettől várja a jövőbeni tiszteletet

↓

↓

Tökéletes ábrázolása az 1920-as évek olasz fasizmusának, de azt sehol sem mondja ki konkrétan, hogy erről a rendszerről van szó  minden ehhez hasonló rendszerről is szól

2. Cipolla műsora

• az első egységben jelzésszerűen megjelenő mozzanatok itt koncentráltan vannak jelen
• Cipolla
  • olasz: „hagyma”
    • akaratunk ellenére könnyezünk tőle
    • nehéz megszabadulni a szagától
  • csúnya, nyomorék ember
  • rengeteg alkoholt iszik, cigarettázik
  • fegyelmezés eszközei vannak nála: ostor  többi embert állatnak tekinti
  • nem varázsló, valójában hipnotizőr (Mesmer tanai)
    • befolyásolni akarja a nézőket
    • megvárakoztatja a nézőket
    • jó retorikai készségekkel rendelkezik
    • magára irányítja a figyelmet  hatalmat szerez
    • célja az akarat megtörése  alacsonyabb rendűség érzékeltetése  ehhez szüksége van a közönségre
  • számmutatványokat és kártyatrükköket mutat be, majd több embert hipnotizál
    • egy fiatalember akarata ellenére kiölti a nyelvét
    • egy nézőnek hascsikarást okoz
    • van olyan néző, akit megdermeszt
    • van olyan, aki megpróbál ellenállni, de nem sikerül
    • egy egész csapatnyi fiatal férfit hipnotizál, mire azok elkezdenek táncolni
• a tét a szabad akaratért való kiállás
  • az elnyomó rendszerek is arra épülnek, hogy senki nem mer szembeszegülni
  • Mario az egyetlen, aki fellázad  miután Cipolla arra kényszeríti, hogy megcsókolja, megöli
    • haláleset  tragikus
    • felszabadulás az elnyomás alól  pozitív
    • A végkifejlettel az író az elnyomó rendszerekkel szemben való fellépésre buzdít