Irodalom érettségi

A történeti színek eszméi Madách Tragédiájában

  1. A mű rövid bemutatása
    • Madách egyetlen remekműve, minden kor számára van érvényes mondanivalója
    • filozófiai jelleg: nem csak nemzeti kérdések felvetése, hanem az egész emberiségre kiterjedő
    • Műfaja:
      • drámai költemény: „világdráma” „emberiség költemény”
        • hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrétan jellemzett ember vagy egy mitikus alak jelképez
        • az emberiség nagy problémái
        • filozófiai kérdéseket boncolgatnak:
          • Mi az emberi lét célja?
            Van-e lehetősége az emberi haladásnak? Mik az eszmék, érzelmek, küzdelmek jelentőségei?
        • Goethe: Faust
          Byron: Manfréd
          Vörösmarty: Csongor és Tünde
        • lírai dráma” romantikus műfaj

 

    • Keletkezése:
      • 1859-1860
      • Arany János először félreteszi, majd később felismeri értékeit, javaslatokat tesz
      • csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán”

 

    • Források:
      • válság
        • lelki-világnézeti válság: (szabadságharc bukása)
        • személyes csalódások: (Nőrévének családját meggyilkolják, Felbomlott házasság)
      • természettudományok fejlődése új „tanítások” (a Nap kihűl, az emberi faj elpusztul)

 

    • Szerkezete:
      • színekre osztott (15.)
        • keretszínek – bibliai színek (A mennyben, a paradicsomban, a paradicsomon kívül)
          • 1. szín – 3. szín, 15. szín
          • kérdésfeltevések + válaszok fogalmazódnak meg
        • történelmi/történeti színek
          • 4. szín – 14. szín
          • eszmék harca

 

  1. A történeti színek általános bemutatása
    • A szereplők jelentősége a műben
      • Madách két lényét testesíti meg Lucifer (racionalista) és Ádám (idealista)
      • Lucifer alakja
        • szerepe módosul, Ádám nem közvetlenül kerül vele összeütközésbe
        • Ádám társa, kísérője
        • nagy igazságok kimondója
        • a „fagylaló észt”, a rideg tudomány képviseli
        • Ádám és Lucifer vitája végig vonul az egész művön
        • egymással szemben álló eszméket, értékeket képviselnek
      • Ádám alakja
        • idealizmus
        • hinni akarás jellemzi
        • minden színben más eszme lelkesíti, majd csalódnia kell
      • Éva alakja
        • a természetet képviseli
        • romlást vagy menekvést jelent Ádámnak
        • Madách általa fogalmazza meg hogy mi a szerepe a nőnek
        • nem vitapartnere Lucifernek
    • A „hegeli” filozófia hatása
      • Hegel német filozófus elmélete
      • egy- egy vezéreszme határoz meg egy- egy történeti korszakot
      • a dialektikus fejlődés hármas fokozata
        • tézis: megjelenik az eszme
        • antitézis: az eszme állást foglal magával szemben (megvalósulása során eltorzul)
        • szintézis: az eszme visszatér önmagába
      • Madách Tragédiájából hiányzik a szintézis (tehát csak az eszme kialakulása és változása jelenik meg)
    • Az alapkonfliktus: Ádámban megfogalmazódik egy eszme, csalódik benne és általában ennek hatására megfogalmazódik egy új nagy eszme
      • ellentétes építkezés”

 

  1. A történeti színek és eszméik alakulásának részletes bemutatása

A múltat, Madách jelenét és az elképzelt jövőt tárják fel

    • A múlt színei (4. szín – 10. szín)
      • 4. szín: Egyiptom
        • Ádám, mint fáraó, Lucifer, mint minisztere, Éva, mint rabszolganő
        • Ádám: „Űrt érzek, mondhatatlan űrt”
          • ifjú fáraóként minden dicsőség övé, de boldogtalan
        • Éva: „Halk a jajnak szava, S a trón magas.”
          • Éva felnyitja szemét, meghallja a nép fájdalmas sikolyát
        • megjelenik az egyeduralom eszméje: „Milljók egy miatt”
          • Éván keresztül rádöbben hamis eszméjére
            • Ím, legyen szabad /A szolganép.”
        • a szín végére Ádámban megszületik a szabadság eszme (demokrácia)

 

      • 5. szín: Athén
        • a szabadság eszme (torz) megvalósulása
        • Éva: Lucia, Miltiádész hadvezér neje,
        • Ádám: Miltiádész
        • a nép szabad jogilag, de valójában nem , demagógok által van befolyásolva
        • vezetőjüket, a szabadság védelmezőjét (Miltiádészt) halálra ítélik
        • Ádám: „E gyáva népet meg nem átkozom/Az nem hibás, annak természete,/ Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság vérengző eszközévé/Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek./Csak egyedül én voltam a bolond,/Hívén, hogy ilyen népnek kell szabadság. “
        • Ádám csalódásából a gyönyörbe menekül (hedonizmus)
          • megtagad minden eszmét és erényt
          • Ádám : „Örűlj, mulass, tagadd meg az erényt”

 

      • 6. szín: Róma
        • nem egy eszme, hanem egy életforma: hedonizmus
        • élvhajhászás
        • kéjencek és kéjnők züllöttségét mutatja be
        • Ádám nem leli örömét benne
          • Éva: „Legédesebb percünkbe is vegyűl /Egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak/ Talán sejtjük, hogy az ily perc – virág,/ S így hervatag.”
          • Ádám: Ah, érzem mást is kér a lélek, Mint dagadó párnákon renyhe kéjek;
        • megjelenik Péter apostol és visszahozza az erkölcsi rendet
          • Ádám rádöbben az eszme hamisságára, a testi szenvedélyek kielégítésé nem teszik boldoggá

Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,”/Melynek virága a lovag-erény lesz”

          • új eszme: a kereszténység
            • szeretet, testvériség
            • lovagi eszme

 

      • 7. szín: Konstantinápoly
        • kereszténység
        • Ádám: Tankréd – a keresztes hadjáratokból tért vissza Bizáncba
        • (Ádám szállást kér, de polgárok félnek tőle, mert azt tapasztalták, hogy a kereszt vitézei gyakran rablókként viselkedtek, segítséget kér az egyháztól, de az nem ér rá így csekélységekre, eretnekeket éget)
        • az egyház tanításai merev embertelen dogmákká váltak
          • Mi az egyház feladata?
            • Madách szerint az egyház feladata a keresztényi szeretet gyakorlása, nem az eszmék védelme
          • szerelmét bezárják a zárdába (Éva) kiábrándul, innen kezdődően nem cselekvő, hanem passzív figyelő

Ne lelkesítsen többé semmi sem/Mozogjon, a világ amint akar, /Kerekeit többé nem igazítom/ Egykedvűen nézem botlásait”

        • a tudományba menekül Ádám

 

      • 8. szín: Prága I.
        • Ádám, mint Kepler, Éva, mint Kepler felesége: Müller Borbála
        • a tudomány híve
        • Ádám: „Kétség van-e hát szellem tudás?/Homályos származás-e a sugár, Amelly az égből homlokomra szállt? Hol van a nemesség, másezen kívűl?”
        • tudományát elárulja(időjoslással,horoszkóp készítéssel keres pénzt)
        • a középkor alkonya: eszménytelen
        • Ádám a nőről:

Mert a jó sajátja/Míg bűne a koré, mely szülte őt.”

          • felesége hűtlen, és pénzgondokkal gyötri
            • megbocsájtja bűneit
        • Ádám : „Oh jó-e kor, mely e rideg közönyt

Leolvasztandja, s mely új tetterővel a forradalom előrevetítése

szemébe néz az elavúlt lomoknak,

Bíróul lép fel, büntet és emel”

        • Ádám álomba merül 9. szín

 

      • 9.szín: Párizs („álom az álomban”)
        • Ádám: Danton
        • Éva: márki leány, forradalmár
        • francia forradalom napjaiban „Egyenlőség, testvériség, szabadság!”
          • korábban megszületett eszmék együttese
          • felvilágosodás
        • Ádám újra cselekvő hős
          • veszélyben a hon” , „reszkessetek” befolyásolja a tömeget
          • következetessége meginog
            • a márki lány lelki nemessége felkelti Danton figyelmét (holtáig hű az eszméhez), megkegyelmez neki (Madách is értékeli)
        • Éva két szerepben
          • márki lány – forradalmár
            • élesen ellentétes alakok
            • Dantonból megbecsülést és borzongást váltanak ki
            • Azt nem bánthattam, védte glóriája,/Ettől pokolnak gőze undorít el”
        • a forradalom radikalizálódik, Danton ellen fordítja a népet
          • a nagy egyéniségek és a tömegek ellentéte
        • álmából lelkesedve ébred

 

      • 10. szín: Prága II.
        • Kepler felébredve, lelkesedve emlékszik vissza a forradalomra

S fejlődni látom, szent eszméimet,/Tisztúlva mindig, méltóságosan.”

        • a tudomány elutasítása
        • Az eszmék fontossága: idealizmus, szabad világ

 

    • a jelen színe (11. szín)
      • 11. szín: London
        • szabad versenyes kapitalizmus
        • a liberalizmus eszméje
          • társadalmi korképet alkot az író
        • Ádám nem aktív hős, hanem szerepnélküli szemlélő, élemedett korú férfi
        • érték: tőke
        • eltűnt a költészet, érzelem

Ó szent költészet eltűntél-e hát/ E prózai világból egészen.”

        • Ádám: „Én társaságot kívánok helyette,/Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt,/Közös erővel összeműködik,/Minőt a tudomány eszmél magának,/És melynek rendén értelem virraszt. -/

 

    • a jövő színei(utópiák)
      • 12. szín : Falanszter
        • az utópikus szocialisták elképzelt világa
        • Lucifer, Ádám : tudósok
        • cél : az élet fenntartása a földön
            • a Nap kihűl, kozmikus katasztrófa
        • tudományba vetett hit
          • célszerűségre törekedik a földön a megélhetés miatt
          • csak a természettudomány
        • gátat szab az egyéniségnek
        • nincsen semmi szépség a földön, fölösleges dolognak tartja
        • nincs nemzet,haza,család
        • Évát megfosztják gyermekétől, szerelmüket betegségnek tartják: végső csalódás

 

      • 13. szín Az űr
        • Ádám Lucifer segítségével az űrbe repül
        • térből és időből kiszakadva
        • üzenetmegfogalmazás: az emberi lét lényege: vállalni kell a kockázatot
        • a történéseket a természeti törvények határozzák meg
        • a küzdelem heroizálása (a küzdés jelenti az élet lényegét)

 

      • 14. szín: Az „eszkimó szín”
        • az ember nem tudta legyőzni a végzetét, a tudomány nem mentette meg a földi létet
        • az ember állattá silányult, erkölcsileg fizikailag elkorcsosult
        • Ím, nagy Isten,/Tekints l és pirulj mi nyomorult,/Akit remeknek alkottál az ember”
        • véget ér az álom

 

  1. A mű összegzése
    • kérdések és válaszok jelennek meg, melyekre válaszokat is kapunk
    • A küzdés jelenti az élet lényegét, a bizalom abban,hogy valaki a világmindenségben tudja, hogy mi miért történik

 

  1. A mű utóélete
    • filmek
      • Az ember tragédiája (1969, tévéfilm) Rendező: Szinetár Miklós, főszereplők: Huszti Péter, Moór Marianna, Mensáros László
      • Az ember tragédiája (2011, rajzfilm) Rendező: Jankovics Marcell
    • színház
      • Az ember tragédiája 2002 Nemzeti Színház Rendező: Szikora János, főszereplők: Szarvas József, Pap Vera, Alföldi Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük