A történeti színek eszméi Madách Tragédiájában

1. A mű rövid bemutatása
   • Madách egyetlen remekműve, minden kor számára van érvényes mondanivalója
   • filozófiai jelleg: nem csak nemzeti kérdések felvetése, hanem az egész emberiségre kiterjedő
   • Műfaja:
     • drámai költemény: „világdráma” „emberiség költemény”
       • hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrétan jellemzett ember vagy egy mitikus alak jelképez
       • az emberiség nagy problémái
       • filozófiai kérdéseket boncolgatnak:
         • Mi az emberi lét célja?
           Van-e lehetősége az emberi haladásnak? Mik az eszmék, érzelmek, küzdelmek jelentőségei?
       • Goethe: Faust
         Byron: Manfréd
         Vörösmarty: Csongor és Tünde
       • „lírai dráma”  romantikus műfaj

1. • Keletkezése:
     • 1859-1860
     • Arany János először félreteszi, majd később felismeri értékeit, javaslatokat tesz
     • „csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán”

1. • Források:
     • válság
       • lelki-világnézeti válság: (szabadságharc bukása)
       • személyes csalódások: (Nőrévének családját meggyilkolják, Felbomlott házasság)
     • természettudományok fejlődése  új „tanítások” (a Nap kihűl, az emberi faj elpusztul)

1. • Szerkezete:
     • színekre osztott (15.)
       • keretszínek – bibliai színek (A mennyben, a paradicsomban, a paradicsomon kívül)
         • 1. szín – 3. szín, 15. szín
         • kérdésfeltevések + válaszok fogalmazódnak meg
       • történelmi/történeti színek
         • 4. szín – 14. szín
         • eszmék harca

2. A történeti színek általános bemutatása
   • A szereplők jelentősége a műben
     • Madách két lényét testesíti meg Lucifer (racionalista) és Ádám (idealista)
     • Lucifer alakja
       • szerepe módosul, Ádám nem közvetlenül kerül vele összeütközésbe
       • Ádám társa, kísérője
       • nagy igazságok kimondója
       • a „fagylaló észt”, a rideg tudomány képviseli
       • Ádám és Lucifer vitája végig vonul az egész művön
       • egymással szemben álló eszméket, értékeket képviselnek
     • Ádám alakja
       • idealizmus
       • hinni akarás jellemzi
       • minden színben más eszme lelkesíti, majd csalódnia kell
     • Éva alakja
       • a természetet képviseli
       • romlást vagy menekvést jelent Ádámnak
       • Madách általa fogalmazza meg hogy mi a szerepe a nőnek
       • nem vitapartnere Lucifernek
   • A „hegeli” filozófia hatása
     • Hegel német filozófus elmélete
     • egy- egy vezéreszme határoz meg egy- egy történeti korszakot
     • a dialektikus fejlődés hármas fokozata
       • tézis: megjelenik az eszme
       • antitézis: az eszme állást foglal magával szemben (megvalósulása során eltorzul)
       • szintézis: az eszme visszatér önmagába
     • Madách Tragédiájából hiányzik a szintézis (tehát csak az eszme kialakulása és változása jelenik meg)
   • Az alapkonfliktus: Ádámban megfogalmazódik egy eszme, csalódik benne és általában ennek hatására megfogalmazódik egy új nagy eszme
     • „ellentétes építkezés”

3. A történeti színek és eszméik alakulásának részletes bemutatása

A múltat, Madách jelenét és az elképzelt jövőt tárják fel

1. • A múlt színei (4. szín – 10. szín)
     • 4. szín: Egyiptom
       • Ádám, mint fáraó, Lucifer, mint minisztere, Éva, mint rabszolganő
       • Ádám: „Űrt érzek, mondhatatlan űrt”
         • ifjú fáraóként minden dicsőség övé, de boldogtalan
       • Éva: „Halk a jajnak szava, S a trón magas.”
         • Éva felnyitja szemét, meghallja a nép fájdalmas sikolyát
       • megjelenik az egyeduralom eszméje: „Milljók egy miatt”
         • Éván keresztül rádöbben hamis eszméjére
           • „– Ím, legyen szabad /A szolganép.”

1. • • • a szín végére Ádámban megszületik a szabadság eszme (demokrácia)

1. • • 5. szín: Athén
       • a szabadság eszme (torz) megvalósulása
       • Éva: Lucia, Miltiádész hadvezér neje,
       • Ádám: Miltiádész
       • a nép szabad jogilag, de valójában nem , demagógok által van befolyásolva
       • vezetőjüket, a szabadság védelmezőjét (Miltiádészt) halálra ítélik
       • Ádám: „E gyáva népet meg nem átkozom/Az nem hibás, annak természete,/ Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság vérengző eszközévé/Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek./Csak egyedül én voltam a bolond,/Hívén, hogy ilyen népnek kell szabadság. „
       • Ádám csalódásából a gyönyörbe menekül (hedonizmus)
         • megtagad minden eszmét és erényt
         • Ádám : „Örűlj, mulass, tagadd meg az erényt”

1. • • 6. szín: Róma
       • nem egy eszme, hanem egy életforma: hedonizmus
       • élvhajhászás
       • kéjencek és kéjnők züllöttségét mutatja be
       • Ádám nem leli örömét benne
         • Éva: „Legédesebb percünkbe is vegyűl /Egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak/ Talán sejtjük, hogy az ily perc – virág,/ S így hervatag.”
         • Ádám: Ah, érzem mást is kér a lélek, Mint dagadó párnákon renyhe kéjek;
       • megjelenik Péter apostol és visszahozza az erkölcsi rendet
         • Ádám rádöbben az eszme hamisságára, a testi szenvedélyek kielégítésé nem teszik boldoggá

„Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,”/Melynek virága a lovag-erény lesz”

1. • • • • új eszme: a kereszténység
           • szeretet, testvériség
           • lovagi eszme

1. • • 7. szín: Konstantinápoly
       • kereszténység
       • Ádám: Tankréd – a keresztes hadjáratokból tért vissza Bizáncba
       • (Ádám szállást kér, de polgárok félnek tőle, mert azt tapasztalták, hogy a kereszt vitézei gyakran rablókként viselkedtek, segítséget kér az egyháztól, de az nem ér rá így csekélységekre, eretnekeket éget)
       • az egyház tanításai merev embertelen dogmákká váltak
         • Mi az egyház feladata?
           • Madách szerint az egyház feladata a keresztényi szeretet gyakorlása, nem az eszmék védelme
         • szerelmét bezárják a zárdába (Éva)  kiábrándul, innen kezdődően nem cselekvő, hanem passzív figyelő

„Ne lelkesítsen többé semmi sem/Mozogjon, a világ amint akar, /Kerekeit többé nem igazítom/ Egykedvűen nézem botlásait”

1. • • • a tudományba menekül Ádám

1. • • 8. szín: Prága I.
       • Ádám, mint Kepler, Éva, mint Kepler felesége: Müller Borbála
       •  a tudomány híve
       • Ádám: „Kétség van-e hát szellem tudás?/Homályos származás-e a sugár, Amelly az égből homlokomra szállt? Hol van a nemesség, másezen kívűl?”
       • tudományát elárulja(időjoslással,horoszkóp készítéssel keres pénzt)
       • a középkor alkonya: eszménytelen
       • Ádám a nőről:

„Mert a jó sajátja/Míg bűne a koré, mely szülte őt.”

1. • • • • felesége hűtlen, és pénzgondokkal gyötri
           • megbocsájtja bűneit
       • Ádám : „Oh jó-e kor, mely e rideg közönyt

Leolvasztandja, s mely új tetterővel a forradalom előrevetítése

szemébe néz az elavúlt lomoknak,

Bíróul lép fel, büntet és emel”

1. • • • Ádám álomba merül  9. szín

1. • • 9.szín: Párizs („álom az álomban”)
       • Ádám: Danton
       • Éva: márki leány, forradalmár
       • francia forradalom napjaiban „Egyenlőség, testvériség, szabadság!”
         • korábban megszületett eszmék együttese
         • felvilágosodás
       • Ádám újra cselekvő hős
         • „veszélyben a hon” , „reszkessetek”  befolyásolja a tömeget
         • következetessége meginog
           • a márki lány lelki nemessége felkelti Danton figyelmét (holtáig hű az eszméhez), megkegyelmez neki (Madách is értékeli)
       • Éva két szerepben
         • márki lány – forradalmár
           • élesen ellentétes alakok
           • Dantonból megbecsülést és borzongást váltanak ki
           • „Azt nem bánthattam, védte glóriája,/Ettől pokolnak gőze undorít el”
       • a forradalom radikalizálódik, Danton ellen fordítja a népet
         • a nagy egyéniségek és a tömegek ellentéte
       • álmából lelkesedve ébred

1. • • 10. szín: Prága II.
       • Kepler felébredve, lelkesedve emlékszik vissza a forradalomra

„S fejlődni látom, szent eszméimet,/Tisztúlva mindig, méltóságosan.”

1. • • • a tudomány elutasítása
       • Az eszmék fontossága: idealizmus, szabad világ

1. • a jelen színe (11. szín)
     • 11. szín: London
       • szabad versenyes kapitalizmus
       • a liberalizmus eszméje
         • társadalmi korképet alkot az író
       • Ádám nem aktív hős, hanem szerepnélküli szemlélő, élemedett korú férfi
       • érték: tőke
       • eltűnt a költészet, érzelem

„Ó szent költészet eltűntél-e hát/ E prózai világból egészen.”

1. • • • Ádám: „Én társaságot kívánok helyette,/Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt,/Közös erővel összeműködik,/Minőt a tudomány eszmél magának,/És melynek rendén értelem virraszt. -/

1. • a jövő színei(utópiák)
     • 12. szín : Falanszter
       • az utópikus szocialisták elképzelt világa
       • Lucifer, Ádám : tudósok
       • cél : az élet fenntartása a földön
         • • a Nap kihűl, kozmikus katasztrófa
       • tudományba vetett hit
         • célszerűségre törekedik a földön  a megélhetés miatt
         • csak a természettudomány
       • gátat szab az egyéniségnek
       • nincsen semmi szépség a földön, fölösleges dolognak tartja
       • nincs nemzet,haza,család
       • Évát megfosztják gyermekétől, szerelmüket betegségnek tartják: végső csalódás

1. • • 13. szín Az űr
       • Ádám Lucifer segítségével az űrbe repül
       • térből és időből kiszakadva
       • üzenetmegfogalmazás: az emberi lét lényege: vállalni kell a kockázatot
       • a történéseket a természeti törvények határozzák meg
       • a küzdelem heroizálása (a küzdés jelenti az élet lényegét)

1. • • 14. szín: Az „eszkimó szín”
       • az ember nem tudta legyőzni a végzetét, a tudomány nem mentette meg a földi létet
       • az ember állattá silányult, erkölcsileg fizikailag elkorcsosult
       • „Ím, nagy Isten,/Tekints l és pirulj mi nyomorult,/Akit remeknek alkottál az ember”
       • véget ér az álom

4. A mű összegzése
   • kérdések és válaszok jelennek meg, melyekre válaszokat is kapunk
   • A küzdés jelenti az élet lényegét, a bizalom abban,hogy valaki a világmindenségben tudja, hogy mi miért történik

5. A mű utóélete
   • filmek
     • Az ember tragédiája (1969, tévéfilm) Rendező: Szinetár Miklós, főszereplők: Huszti Péter, Moór Marianna, Mensáros László
     • Az ember tragédiája (2011, rajzfilm) Rendező: Jankovics Marcell
   • színház
     • Az ember tragédiája 2002 Nemzeti Színház Rendező: Szikora János, főszereplők: Szarvas József, Pap Vera, Alföldi Róbert