Mutatók:
A gazdaság teljesítményének, az országok fejlettségének összehasonlítására többféle nemzetközi statisztikai mutatót használnak.
A bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, GDP) az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke.
A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke, amihez hozzáadódik a külföldön megtermelt jövedelem is, és értelemszerűen levonják a kiáramló jövedelmeket. Korábban GNP néven is emlegették.
Ezen két mutatót az összehasonlíthatóság miatt amerikai dollárban és egy főre jutó értékben adják meg
A sikerességet a GDP és GNI évi átlagos %-os növekedési ütemével mérik
Napjainkban újabb mutatókat is használnak, melyek az emberi erőforrásokat és informatikai jellemzőket nagyobb súllyal veszik figyelembe.
Összehasonlítható mutató a születéskor várható élettartam, az általános írástudás és a legmagasabb iskolai végzettség is.
Szerkezet
Fontos mutató a gazdasági szerkezet és a foglalkozási szerkezet is.
A gazdasági szerkezet a mezőgazdaság (primer szektor), az ipar (szekunder szektor) és a szolgáltatások (tercier szektor) arányát mutatja a javak előállításához való hozzájárulásuk arányában.
A három szektor egymáshoz viszonyított aránya az adott ország fejlettségéről tamúskodik.
Újabban kvartener szektorról is beszélünk, mely a K+F szektort (tudásipar) takarja.
A foglalkozási szerkezet az aktív keresők megoszlását mutatja a gazdaság egyes ágaiban.
A piacgazdaság jellemzői
Egy adott ország gazdaságát, illetve az azon belül folyó gazdasági tevékenységek összességét nemzetgazdaságnak nevezzük.
A nemzetgazdaságok többségének működése a piacgazdaság rendszerén alapszik.
A csak elméletben létező tiszta piacgazdaság a piac törvényszerűségein alapuló gazdasági rendszer, mely működését kizárólag a kereslet, a kínálat és az árak határozzák meg. A piac tágabb értelemben magába foglalja a vevők és eladók összességét, valamint a közöttük lévő kapcsolatrendszert.
Az egyes piaci szereplők a minél nagyobb nyereség (profit) megszerzése céljából versengenek egymással, a piaci verseny folyton átrendezi a piacon jelen lévő felek erőviszonyait, ami az árak alakulására is döntő hatással van.
A piacgazdaság tulajdoni viszonyaiban a magántulajdon dominál.
Napjainkban többnyire vegyes piacgazdaságok működésére látunk példát, melyekben az állam látja el a szabályozási feladatokat, biztosítja a jogi és intézményes kereteket.