Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere , működése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete/ENSZ/:

1945-ben a San Franciscóban tartott konferencián létrehozták a Népszövetség utódjaként az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az ENSZ-nek 193 független állam a tagja. A szervezet fő célja , hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot , fejlessze a nemzetek közötti baráti kapcsolatot, elősegítse az emberi jogok védelmét és emelje a világ általános életszínvonalát .

1945. június 26-án 50 állam képviselője írta alá az ENSZ Alapokmányát ,amely október 24-én lépett hatályba( ez a nap az ENSZ napja).

A célok elérésének érdekében a tagok kötelezik magukat, hogy

• részt vesznek a béke biztosításában
• más államok belügyeibe nem avatkoznak be
• lemondanak a fenyegetés és az erőszak alkalmazásáról
• teljesítik az ENSZ-tagsággal járó kötelezettségeket

Az ENSZ működésének alapelvei: Az ENSZ alapvetően demokratikus szervezet, elutasítja az erőszakot, de a tagállamok teljes egyenjogúságát megbontja, hogy a Biztonsági Tanács 5 állandó tagja vétójoggal rendelkezik.

Az ENSZ fő szervezeti:

• Az ENSZ legfőbb tanácshozó testülete a Közgyűlés , tagjai a tagállamok képviselői , akik egy-egy szavazattal rendelkeznek. Székhelye : New York. Határozatai ajánlás érvényűek, csak az azokkal egyetértők számára kötelező. A Közgyűlés választja meg a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait és a Biztonsági Tanács javaslatára nevezi ki az ENSZ legfőbb tisztviselőjét, a főtitkárt 5 évre.
• A legfontosabb politikai szerv a Biztonsági Tanács , amelynek 5 állandó tagja van ,akik vétójoggal rendelkeznek(Oroszország, USA, Anglia, Kína , Franciaország ) és jelenleg 10 nem állandó tagja van kétéves mandátummal. Dönt a különböző diplomáciai és gazdasági szankciók alkalmazásáról , végső megoldásként a katonai beavatkozásra is felhatalmazást adhat. Határozatai kötelező érvényűek.
• A Gazdasági és Szociális Tanács( ECOSOC) a nemzetközi gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó , az ENSZ és a szakosított intézmények munkáját összehangoló szerv. 54 tagja van, akiket 3 évre választ a Közgyűlés.
• A legfőbb bírósági szerv a Nemzetközi Bíróság. Feladata: jogi tanácsadás az ENSZ szervezetinek; az államok között felmerülő jogviták eldöntése. 15 bíróból áll , akiket 9 évre választanak. Nem járhat el magánszemélyek ügyében és nem rendelkezik büntető joghatósággal sem.
• Az ENSZ Titkárság a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki. Az ENSZ mindennapi operatív munkáját végzi.
• A közös célok elérésért és a különféle tevékenységek összehangolásáért felelős a Felsővezetői Koordináló Testület(CEB), melynek elnöke a mindenkori ENSZ-főtitkár.

Az ENSZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezet jött létre:

• UNESCO(nevelésügy, tudomány, kultúra)
• IMF(Nemzetközi valutaalap)
• WHO(egészségügy)
• FAO(élelmezés és mezőgazdaságügy)
• UNICEF(gyermekvédelem)

Az ENSZ székhelye New Yorkban van , a hágai székhelyű Bíróságot kivéve itt található hat főszervének a központja is. 6 hivatalos nyelve van: arab, kínai, angol, francia, orosz, spanyol.

Az Európai Unió:

28 tagállamból álló integrációs szervezet , amely a az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel jött létre.

Történelmi előzmények:

Az integrációra való törekvések politikai okai: Európa kettéosztottsága, az európai államok félelme a szovjet előretöréstől. Ugyanakkor jelentkezett a gazdasági kényszer is: a háború pusztításai nyilvánvalóvá tették Európa elmaradottságát. Az európai integráció az 1940-es évek végétől gazdasági és politikai téren egyidejűleg indult meg. A politikai együttműködést szolgálta az 1949-ben létrejött Európa Tanács ,ezzel párhuzamosan alakult meg 1948-ban az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet. A folyamat következő állomása volt 1951-ben Az Európai Szén- és Acélközösség megalapítása . E szervezet célja a szén és acél közös piacának létrehozása volt.

1957-ben Rómában Franciaország, NSZK, Olaszország , Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével létrejött az Európai Gazdasági Közösség(EGK).→1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság , 1981-ben Görögország , 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország is az EGK tagja lett.

1992-ben a maastrichti szerződés alapján létrejött az Európai Unió. A szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi unió megteremtésére valamint az összehangolt kül- és biztonságpolitikában is megegyeztek. Bevezették az uniós állampolgárságot. A schengeni egyezményben pedig megszűnt az uniós tagállamok közötti országhatár.

Az Európai Unió tagja lehet az az ország:

• amelyben rendszeresen tartanak demokratikus parlamenti választásokat
• amely megengedi polgárai számára ,hogy tiltakozzanak a kormány ellen
• amelyben eltörölték a halálbüntetést
• amelyben védik a kisebbségeket
• amely biztosítja a sajtószabadságot
• amelyben az emberek mindaddig ártatlannak számítanak , ameddig a bíróság meg nem állapítja bűnösségüket
• amelyben többpártrendszer működik

1995-ben csatlakozott az Unióhoz Finnország, Ausztria és Svédország. 2004-ben Ciprus,Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. 2007-ben Bulgária és Románia, 2013-ban pedig Horvátország. Jelenleg 28 tagja van az Európai Uniónak.

Az Európai Unió intézményrendszere:

Az Unió alkotmányosan működő európai szövetségi államnak tekinthető. Egyszerre érvényesülnek a közösségi intézmények által alkotott , a nemzeti kormányok és parlamentek által hozott döntések, jogszabályok.

• Legfőbb döntéshozó szerve az Európai Tanács , amely a tagállamok állam és kormányfőiből áll. Jogszabály alkotásra nincs lehetősége. Évente 4-szer ülésezik. Stratégiai kérdésekben dönt. Az elnöki szerepkört félévente váltva a tagok képviselői látják el.
• A tagállamok polgárai által ötévente választott testület az Európai Parlament. Felügyeli az EU intézményeit, jogalkotói hatásköre van. A parlamentbe a tagországok lakosságszámuknak megfelelő arányban küldhetnek képviselőt ( 751 tagja van ebből 21-et választhatnak a magyar állampolgárok). A Parlament képviselői politikai-ideológiai alapon frakciókra tagolódnak. Központja: Strasbourg.
• Az Unió kormányának nevezett Európai Bizottság korlátozott jogkörrel rendelkezik ,döntés-előkészítő ,jogszabály kezdeményező feladatokat végez. Tagjai a tagállamok által delegált biztosok. Székhelye: Brüsszel.
• A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság ügyel a közösségi jog betartására a tagállamokban.
• Miniszterek Tanácsa közösen felelős az EU költségvetésért, valamint jogszabály alkotási hatáskörrel rendelkezik. A tagállamokat egy-egy szakminiszterük képviseli. Döntéseit konszenzussal vagy szavazással hozza.
• Számvevőszék– költségvetéseket ellenőrzi
• Európai Központi Bank-feladata: az euró stabilitásának , azaz vásárlóértékének megőrzése, és az infláció alacsony szinten tartása.
• Gazdasági és Szociális Bizottság-munkavállalók,munkaadók fóruma

Az Európai Unió alappillérei 4 alapvető jogon nyugszanak, melyeket a Négy alapszabadságnak hívunk.

1. Az áruk szabad áramlása
2. A szolgáltatások szabadsága
3. A tőke szabad mozgása
4. A munkaerő szabad áramlása

A tagországok egy részében már sikeresen bevezették az eurót.