Földrajz érettségi

A gazdasági fejlettség fogalma, területi különbségei. A különböző fejlettségű országok kategóriákba sorolása

Gazdasági fejlettség főbb mutatói:

  1. Foglalkozási (foglalkoztatási) szerkezet: megmutatja, milyen arányban dolgoznak aktív keresők az egyes szektorokban (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások). Amennyiben a tercier szektor (szolgáltatások) arány a legmagasabb akkor fejlett országról beszélhetünk.

  2. Nemzeti vagyon: anyagi javak+természeti+társadalmi erőforrások, mellyel egy ország rendelkezik

  3. Bruttó hazai termék (GDP): az ország területén egy év alatt létrehozott és felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értékének összességetöbbnyire egy főre jutó GDP-t számolnak.

  4. Bruttó nemzeti termék (GNP)GNI: Az adott ország állampolgárainak tulajdonában lévő termelési eszközök segítségével előállított termékek és szolgáltatások összes értéke.

  5. Egyéb: PPP vásárlóerő paritás: a pénz vásárlóértéke a különböző országokban. Ugyanaz a termék az egyes országokban a fizetések hány %-ba kerül.

  6. HDI (emberi fejlődés index): jövedelmet, iskolázottságot és születéskor várható élettartamot veszi figyelembe. (0-1) között van az értéke, amennyiben az 1-hez közelít az eredmény akkor a HDI index értéke magas, fejlett országról beszélünk

A gazdasági fejlettség területi különbségei:

Egy főre jutó jövedelem alapján jelentős különbségek vannak országok szintjén.

  • Alacsony jövedelemmel.

  • Közepes jövedelemmel.

  • Magas jövedelemmel rendelkező országok.

Területi fejlettség alapján

  1. A legfejlettebb országok: sokoldalú gazdaság, korszerű ipar. A technika színvonala kiemelkedő, sokat költenek K+F-re (kutatás + fejlesztésre), magas a szolgáltatásban dolgozók aránya, fejlett infrastruktúra. Magas a városlakók aránya!

  2. Fejlett országok: gazdaságuk mérete kisebb, de a főbb jellemzők megegyeznek az előzővel.

  3. Közepesen fejlett országok: gazdaságuk színvonala gyengébb.

  4. Fejlődő országok: gazdaság elmaradott, a népesség gyorsan nő, alacsony technikai színvonal, sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, gyakori az eladósodás.

Valamely ország gazdasági fejlettségi szintjére azonban kizárólag a GNP/fő/év mutató alapján nem következtethetünk, ehhez átfogóbb vizsgálatra van szükség.

E vizsgálat eredményeként elkülöníthetjük a centrum (fejlett) országok, félperiféria országok, periféria-területek (fejlődő országok) csoportját.

1. Világgazdasági pólusok- centrum országok:

Ma a világgazdaság három növekedési pólusa- centruma:

  • USA

  • Japán

  • Európai Unió

(S feljövőben Kína)

A három központ a világtermelés 2/3- át adja, a nemzetközi kereskedelem felét bonyolítják le.

Gazdasági erejük alapját a felhalmozott tőke, tudás, bőséges anyagi és szellemi erőforrások adják.

Itt találjuk szinte valamennyi multinacionális vállalat központját. Gazdaságuk magasan fejlett, korszerű. Magas a termelékenységük, s a technikai színvonaluk.

Ezekben az országokban élő emberek biztonságban vannak, és jólétben élnek.

A világgazdaság központjait gazdasági erőterek veszik körül.

2. Félperiféria: közepesen fejlett országok, ezek az országok jelentik a centrum országok számára a beruházási területet. Gazdaságuk egy-gey ágazata fejlett, de összességében nem érik el a centrum országok szintjét.

3. Periféria: A centrumtól földrajzi és gazdasági értelemben legtávolabb fekvő, gyengén fejlett országok. Ezekre az országokra duális gazdaság jellemző (önellátó és árutermelő részből állnak egyszerre). Áruszerkezetük egyoldalú (pl. banánköztársaságok), félkész termékeket állítanak elő, nyers- és alapanyagokból áll a kivitelük. A jól képzett munkaerő hiányzik, az infrastruktúra elmaradott, a felzárkózást ez is nehezíti.

A centrum országok gazdasági fölénye lassan mérséklődik. A félperiféria, és periféria országok jelentős részét a további leszakadozás jellemzi, elszegényedés fenyegeti, súlyos adósságterhekkel küzdenek. Adósságválság.

Összefoglaló táblázat:

Jellemzők

fejlett országok (centrum)

fejlődő országok (periféria)

Hazai össztermék (GDP)

Magas

alacsony

Világgazdasági szerep

domináns, irányító

alárendelt, függő viszony

Várható élettartam

Magas

alacsony

Csecsemőhalandóság

Alacsony

Magas

Munkanélküliség

Alacsony

magas

Infrastruktúra

Fejlett

alacsony szintű

Írástudatlanság

Alacsony

magas

Gazdaság jellege

Ipari-szolgáltató ország

agrár ország

A nemzeti össztermék megoszlása:

     – mezőgazdaság (primer szektor)

alacsony részesedés

vezető szerep

     – ipar (szekunder szektor)

közepes érték

közepes érték

     – szolgáltatások (tercier szektor)

vezető részesedés

alacsony részesedés

Exporttermékek

Elektronikai termékek,
feldolgozott áruk
(“sok lábon álló gazdaság”). Nagy hozzáadott értékkel bíró termékek. Csúcstechnológia.

Nyersanyagok, alapanyagok, bányászati-, mezőgazdasági termékek
(nem vagy alig feldolgozott termékek).
(Egyoldalú gazdasági profil: egy v. kevés termék kivitele)

Példák:

USA, EU nyugati tagjai, Japán…

Afrika ill. Ázsia szegény országai…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük