Földrajz érettségi

Népességföldrajz – A világ népességének kialakulása, a történelmi változások okai.

A világ népességének alakulását a XX. század végéig folyamatos növekedés jellemezte.

A történelemnek azonban volt néhány olyan fordulópontja, amikor ugrásszerűen nőtt Földünk népessége.

1.) Letelepedés, növénytermelés, állattenyésztés (i.e. 8-10 000) lehetővé tette az első nagyobb népességnövekedést, mert a növénytermesztés és állattenyésztés biztonságosabb élelemforrást jelentett a bizonytalan halászó-, vadászó-, gyűjtögető életmódhoz képest.

Az őskorban, az ókorban, s a középkorban csak rendkívül lassan gyarapodott a Föld népessége. Ennek több oka volt: a természettől való függés, a táplálék korlátozottsága, a termelés kezdetleges színvonala, éhínségek, járványok, háborúk.

Az ENSZ becslése alapján i. e. 8000 körül mintegy 5 milliós létszám minden 1500 évben megkétszereződött, és i.sz. 1630 (1650) körül elérte az 500 milliót.

2.) A második ugrásszerű változást a 18. sz. közepétől kibontakozó ipari forradalom tette lehetővé. Ez a javuló egészségügyi és életfeltételeknek (gyermekhalandóság csökkenése, járványok visszaszorulása, életkor meghosszabbodása) és a gazdaság fellendülésének volt köszönhető. Ekkor Ny-Európában indult meg a gyors népességnövekedés.

Az ENSZ becslése alapján 1830-ban (1850) Földünk népessége elérte az 1 milliárdot. A duplázódáshoz már csak 200 évre volt szükség.

3.) 1900-tól az ipari forradalom elterjedésével (É-Amerika, D-Európa, Közép-Európa) újra felgyorsult a népességnövekedés. 1930-ban az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2 milliárd volt, az újabb megkétszereződéshez már 100 év is elég volt.

4. ) A második világháborút követően az ipari forradalom vívmányai a fejlődő világban is elterjedtek (elsősorban egészségügyi és táplálkozási vívmányok), és ennek következtében soha nem tapasztalt méretű népességnövekedés úgynevezett „népességrobbanás” következett be. 1975-ben az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 4 milliárd volt, a legutolsó megkétszereződéshez már csak 45 év kellett. 1999. október 12-én már 6 milliárd fő élt a Földön.

Jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy a fejlődő világban születik a legtöbb gyerek és itt a legrosszabbak az életkilátások. 1000 újszülöttből 600 ázsiai, 200 afrikai, 150 amerikai (3/4-e latin-amerikai), 45 európai, 5 ausztráliai és óceániai.

Az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2125-re (2130) egyensúlyba jut, eléri a 14 milliárdot, majd stagnálni kezd.

A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS PROBLÉMÁI

  • Világnépesség 80%-a a fejlődő országokban él.

  • A világnépesség ¼-e éhezik vagy hiányosan táplált (kevés a fehérje, zöldség, gyümölcs).

  • Minden 3. gyermek alultáplált.

  • Naponta 37 ezer kisgyerek meghal.

  • 1,2 milliárd embernek nincs egészséges ivóvize.

  • Megtermelt jövedelem 80%-t a népesség 20%-a fogyasztja el.

  • Fegyverkezésre 980 milliárd dollárt költ az emberiség.

  • Családtervezésre 4,5 milliárd dollárt költ az emberiség.

  • Élelmiszer
  • Ivóvíz
  • Egyre több nyersanyag
  • Energia
  • Ipari termék
  • Lakóhely kell !!!!
  • Mezőgazdaságra

  • Nyersanyag, energia kitermelésre

  • Ipari termelésre

  • Települések fejlődésére

  • Környezetre

Megoldási javaslatok

  • OKTATÁS, KÉPZÉS

  • Népességszabályozás

  • Gazdasági szerkezet átalakítása

NÉPESEDÉSI FOLYAMAT

A Föld fejlett és fejlődő térségei között ugyanaz a népesedési folyamatban más időszakokban köszöntött be, ennek oka az eltérő gazdasági fejlődés, fejlettség volt.

A népesedési folyamat a születések és a halálozások számának alakulását, a természetes szaporodás, növekedés, fogyás időbeli alakulását jelenti.

A népesedés folyamatában 4 történelmi szakasz állapítható meg.

I. szakasz

  • Magas a születések és halálozások száma 35 ezrelék (aránya). A népesség növekedése lassú volt.

  • Az élve születettek nagy része néhány éven belül elhalálozott.

  • Járványok, éhínségek tizedelték a lakosságot.

  • Az átlagéletkor alacsony volt, 30 év körül mozgott.

  • Ez jellemezte az ipari forradalom előtti Európát.

  • Mára a Föld valamennyi országa átlépte ezt a szakaszt.

II. szakasz

  • Születési arány magas marad (35 ezrelék).

  • Halálozások száma lecsökken (20 ezrelék környékére), mert javul a táplálkozás, s visszaszorulnak a járványok.

  • A népesség ugrásszerűen megnő.

  • Ez a szakasz jellemezte a fejlett országokat 1780-1880 közötti időben.

  • Ebben a szakaszban vannak ma a fejlődő országok (a problémák megoldására különféle intézkedéseket tesznek).

III. szakasz

  • Csökken a születések száma 35ezrelékről 20 ezrelékre.

  • Tovább csökken a halálozások száma 20 ezrelékről 15 ezrelék alá.

  • Mérsékelt népességnövekedés jellemzi ezt a szakaszt.

  • Kanada, Japán, Hollandia.

IV. szakasz

  • Alacsony szinten állandósul a születések, és a halálozások száma.

  • Megáll a népesség gyarapodása (stagnálás).

  • Gyakran fogyásba csap át.

  • Németország, Magyarország, Oroszország.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.