A túlnépesedés napjaink egyik legnagyobb problémája. A 20. század 2. felében megindult folyamat hatására a Föld népessége rendkívül gyors ütemben nőtt (népességrobbanás). Az elmúlt 50 évben Földünk népessége megduplázódott.
A demográfiai robbanás a szegény országokban megoldatlan problémákat eredményezett:
- a fiatalodó társadalmakban magas a csecsemő- és gyermekhalandóság;
- gondoskodni kellene a nagyszámú fiatal ellátásáról, iskoláztatásáról, de ehhez nincsenek meg a feltételek;
- az ellátás, az élelem hiánya nagyarányú éhínséghez vezet;
- az eltartóképesség véges ezeken a területeken, a túlnépesedés így nagyarányú népességmozgásokat kényszerít ki az itt élőkből;
- helyenként a termelés fokozásával próbálnak lépést tartani a népességnövekedéssel, ez azonban a talaj és az ivóvíz végletes kihasználását, pusztulását és szennyezését eredményezi;
- az éhező, legyengült emberek körében gyakoriak a betegségek, járványok, melyek gyorsan terjednek, és önerőből az országok nem képesek megfékezni őket;
- a szegény, népesedési és élelmezési válsággal küzdő országok gyakran politikailag is instabilak, gyakoriak bennük és köztük a háborús konfliktusok.
A demográfiai robbanás megfékezésével, a háborús konfliktusok felszámolásával a fenti problémák nagy része orvosolható lenne.
Napjainkban a népességrobbanás és a népességfogyás egyszerre fordul elő:
- Robbanásszerűen nő a népesség például Fekete-Afrika országaiban (Etiópia, Nigéria). Ezek erősen fiatalodó társadalmak. Fő gond a nagyszámú fiatal eltartása.
- Csökken népesség Európa több országában (Németország, Oroszország, Magyarország). Ez is problémákat eredményez:
- elöregszik a társadalom, vagyis egyre nagyobb az időskorúak aránya;
- a csökkenő születésszám miatt egyre kevesebb a gyerek;
- az egyre nagyobb számú idősről egyre kisebb számú aktív korú dolgozónak kell gondoskodnia, ami nem kivitelezhető;
- szociális ellátórendszer és a nyugdíjbiztosítás nem tartható fenn;
- az államok kitolják a nyugdíjkorhatárt, hogy csökkentsék a nyugdíjasok és növeljék az aktív dolgozók számát.
A nagyvárosi élettel járó gondok röviden összefoglalva:
- a városok terjeszkedése miatt gyakran csökken a zöldfelületek nagysága (ugyanakkor a korszerű várostervezés nagy figyelmet fordít az új zöldfelületek kialakítására is);
- csökken a művelésre fogható termőföld mennyisége;
- a nagyvárosokban egyre nagyobb a zaj-, a levegő- és a fényszennyezés;
- hatalmas mennyiségű hulladék termelődik;
- komoly probléma a városok közműellátásának biztosítása.
A fenntartható fejlődés a természet és a társadalom közötti egyensúlyra épül. Alapvető célja, hogy úgy elégítse ki a jelen szükségleteket, hogy ne veszélyeztesse a jövő nemzedék életesélyét.
Miközben a fejlett országokban a túlfogyasztás, az elhízás okoz problémát, a fejlődő világ több országában az éhezés a fő gond. A gyenge gazdaság nem képes lépést tartani a növekvő népességgel, ezáltal általános jelenség az éhezés. Ez lehet mennyiségi (a létfenntartáshoz szükséges tápanyag bevitele sem biztosított), és minőségi (egyoldalú, hiányos a táplálkozás).
A mezőgazdasági termelés éppen azokban az országokban alacsony színvonalú, ahol robbanásszerű népességnövekedés zajlik. Így ezekben az országokban gyakori az alultápláltság, az éhezés. Földünk éhségövezete is ebben a térségben alakult ki. A legérintettebb térségek: Fekete-Afrika, Száhel-övezet, Dél-Ázsia.
Ezekben az országokban nagyon magas a csecsemő- és gyermekhalandóság, alacsony a születéskor várható élettartam. A legyengült szervezetet a betegségek is gyakrabban támadják meg.
Megoldási kísérletek:
- élelmiszer- és gyógyszersegélyek csak tüneti kezelés, nem megoldás;
- a mezőgazdasági technológia fejlesztése, a termelés fokozása (pl. „zöld forradalom”) fokozódó gépesítés, kemizálás –> csak kevesen jártak jól, és jelentős környezeti terhelést okozott.
Földünkön gyakorlatilag minden megművelhető földterületet hasznosítanak, vagyis a termőföldek nem, vagy alig bővíthetők tovább. Ezért vannak veszélyben a világ erdőségei – különösen a trópusokon -, mert a kimerülő talajok miatt újabb erdőket vágnak ki trópusi ültetvények kialakítása céljából. A növekvő népességet ugyanekkora termőterületről kell ellátni –> intenzívebb termelés, a talaj mértéktelen használása –> egyre nagyobb mértékű öntözés a víz nem mindenhol elegendő mennyiségű, több helyen komoly vízhiány figyelhető meg.
Új keletű problémát jelentenek a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO). Főleg növények génállományát módosítják, ezáltal ellenállóvá teszik a gyomirtókkal és a kártevőkkel szemben.
Támogatói szerint az ilyen növények vetésével növelhető és biztonságosabbá tehető a termés. Hozzájárulhat az éhezés visszaszorításához is.
Ellenzői szerint egészségre gyakorolt hatásuk nem ismert. Ezért több ország betiltotta ezek forgalmazását.