A szelet, időjárási frontokat, ciklonokat és anticiklonokat az eltérő légnyomású területek közötti levegőáramlás alakítja ki.
Szél
A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik.
A szél a légnyomáskülönbségek miatt bekövetkező, a felszínnel párhuzamos légmozgás.
A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé. A szélirányok kialakulásában a súrlódási erő is szerepet játszik.
A felszín közeli légrétegekben három szélrendszer alakul ki (passzát, nyugatias, sarki).
Légnyomás
A légnyomás az egységnyi felszínre nehezedő légoszlop súlyával egyezik meg, mértékegysége a hektopascal (hPa).
Az azonos légnyomású pontokat összekötő, önmagukba visszatérő vonalakat izobárnak nevezzük.
A tengerszinten mért légnyomás 1013 hektopascal, felfelé haladva rohamosan csökken, mert a levegő felfelé ritkul.
Frontok: az időjárási frontokat mindig arról a légtömegről nevezzük el, amilyen hőmérsékletű levegő érkezik az adott területre.
Hidegfront: az érkező hidegebb levegő hirtelen felemelkedésre kényszeríti a terület melegebb levegőjét. A hirtelen felmelegedés miatt a levegő gyorsan eléri harmatpontját, zivatarfelhők képződnek, és heves záporok alakulnak ki. A zápor rövid ideig tart, mert nincs utánpótlása a vízgőzben gazdag meleg légtömegnek. A csapadékzóna kb. 50-70 km-es.
Melegfront: az érkező melegebb levegő felsiklik a terület hidegebb levegője fölé. A felsiklott melegebb levegő hamarabb lehűl, eléri harmatpontját, és megindul a felhőképződés. A 400-500 km-es csapadékzónában több napig tartó csendes esőzés alakul ki, mivel utánpótlásként meleg, vízgőzben gazdag légtömegek érkeznek.
Ciklonok: a mérsékelt övezeti ciklonok a 60. szélességi körök környékén, a hideg és meleg légtömegek találkozásánál alakulnak ki. A ciklonban kívülről befelé csökken a nyomás, ezért a belsejében alacsony légnyomás uralkodik (alacsonylégnyomás-központ). A Coriolis–erő miatt a levegő az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen áramlik a ciklon középpontja felé, majd ott felemelkedik. A ciklon mindig csapadékot szállít. Pl. izlandi cikloncsalád.
Anticiklonok: az anticiklonok belsejében magas légnyomás uralkodik (magaslégnyomás-központ), bennük a levegő lefelé száll, majd belülről kifelé, az óramutató járásával megegyező irányban áramlik (legalábbis az északi féltekén), és a Föld felszínén szétterül. Sosem szállítanak csapadékot: nyáron aszályt, télen derült, száraz hideget okoznak (felhőoszlatú hatásúak). Pl. szibériai anticiklon.