Földrajz érettségi

A nagy földi légkörzés rendszere

  • A Földet körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak, és ezek a mozgások szabályszerűséget mutatnak.

  • A légtömegek mozgásának rendszerét általános légkörzésnek, vagy nagy földi légkörzésnek nevezzük (ábrát lásd atlaszban).

  • A geoid alakú Földön a felmelegedés az Egyenlítőnél a legerősebb és a sarkokon a leggyengébb.

  • Ezért az Egyenlítőnél (0 fok) alacsony, a sarkvidéken (90 fok) magas légnyomás jellemző.

  • A 30. szélességi körnél szintén magas a légnyomás, mert ott van a passzát szélrendszer leszálló ága, és ott kapcsolódnak össze az anticiklonok

  • A 60. szélességi körnél pedig azért alacsony a légnyomás, mert ott kapcsolódnak össze a ciklonok.

  • A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik.

  • A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé. A szélirányok kialakulásában a súrlódási erő is szerepet játszik.

A felszín közeli légrétegekben három szélrendszer alakul ki.

  1. Passzát szélrendszer: az Egyenlítő és a 30. szélességi kör között jellemző, ott a légtömegek az Egyenlítő felé áramlanak.

– Az északi féltekén északkeleti, a délin délkeleti irányúak.

– A passzátszél iránya és sebessége az év folyamán alig változik.

– Az Egyenlítőnél a felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása miatt a levegő felemelkedik, a magasban szétáramlik, majd a 30. szélességi kör mentén leszáll. Az Egyenlítő mentén szélcsend van, gyakori a felhőképződés, a zápor és a zivatar. A 30. szélességi kör mentén szintén szélcsend van, de ott a derült, száraz idő a jellemző.

  1. Nyugatias szelek: a 30. és 60. szélességi kör között jellemző.

  • Irányuk az északi féltekén délnyugati, a déli féltekén északnyugati. Az év folyamán sebességük és irányuk is változik.

  • A nyugatias szelek ciklonokat, anticiklonokat szállítanak kelet felé.

  • A szelek az óceánok felett vízgőzzel telítődnek, így a ciklonok csapadékot szállítanak kelet felé.

  • A szállított csapadék mennyisége nyugatról kelet felé csökken.

  1. Sarki szelek: a sarkok környékén a hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás. A sarki szelek keleties irányúak, az északi féltekén északkeleti, a déli féltekén délkeleti irányúak.

  • A troposzféra magasabb részein (8-12 km) a 30. és 60. szélességi körök között futóáramlások (jet stream) alakulnak ki. Ezek különlegesen erős szelek (nyugatias szelek).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.