Pénz: Értékmérő, és árura (bármire) cserélhető közvetítő eszköz. A történelem során fokozatosan alakult ki mai formája és szerepe. Korunk legfontosabb gazdasági tényezője.
Pénz funkciói
Elsődlegesen fizetési eszköz funkcióját tölti be, de csereeszköz illetve közvetítőeszközként is szolgálhat.
Értékmérő, összehasonlító eszköz: Kifejezhetünk vele értéket- amennyibe fizetési egységként kezeljük. A különböző áruk értékének összehasonlítására is alkalmas.
Harmadik funkciója: értékmegőrzés (pénz mint felhalmozási eszköz, a vagyontartás egyik formája)
Általános értelemben a bankjegyet és az érméket készpénznek nevezzük
Pénz típusai:
Árupénz (árut, árura cserélnek)
Papírpénz
Hitel, és bankszámlapénz
Bankok szerepe a napjaink pénzügyi szolgáltatásaiban:
A bank: olyan intézmény, amely a pénz forgalmát és az értékpapírok forgalmát fogja össze. Hiteleket, kölcsönöket ad, s kezeli a megtakarításokat.
Készpénz és bankszámlapénz kezelése.
Sokoldalú szolgáltatási funkció az informatika fejlődése miatt.
Folyószámla-vezetés, utalások, kifizetések.
Külföldi pénzügyi tranzakciók teljesítése, valutaértékesítés.
Hitelügyintézés. Különböző lejáratú és kamatozású hitelek folyósítása: magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, országoknak. Lehetnek rövid és hosszú lejáratúak. A hosszú lejáratú hitelek akár 15-20 évre vagy annál hosszabb időre is szólhatnak. A hitel ára a kamat. A kamat lehet, előre meghatározott (fix) mértékű, mely a törlesztés ideje alatt nem változik, azonban gyakoribb, hogy a kamat a pénzpiaci folyamatok hatására változhat.
Értékpapír forgalmazás.
Deviza:
Valamely idegen ország törvényes fizetőeszköze, és valutára szóló követelései (csekk, utalvány)
Valuta:
Valamely idegen ország törvényes fizetőeszköze
(Fontos a valutaárfolyamok mozgása: milyen módon változik az egyik valuta árfolyama a másikhoz képest. fel vagy leértékelődik.)
(Amikor egyik valuta a másikra átváltható az úgy hívjuk, hogy konvertibilis. Konvertibilitás=átválthatóság.)
Infláció fogalma
Az árak általános és tartós növekedése. Ennek a folyamatnak a hátterében az áll, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, mely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges.
Infláció okai
Az áruk iránt hirtelen megnő a kereslet, és a kínálat ezzel nem tud lépést tartani.
A termelés költségei megnőnek pl.: nyersanyagárak, bérköltségek miatt stb.
Az állam túlzott fedezet nélküli pénzkibocsátása a költségvetési hiány pótlására.
Egyéb, nem gazdasági jellegű okok, pl. politikai események ( belpolitikai hír hatására változik a fogyasztók vásárlási szokása).
A nemzetgazdaságok inflációs folyamatai világméretekben is éreztetik hatásukat.
Infláció következményei
Az értékvesztés félelme miatt felvásárlás indul, ami az inflációt tovább fokozza. A lakosság nem köti le illetve nem fekteti be a pénzét így nincs megtakarítás. A gazdasági–pénzügyi egyensúly felborulgazdasági (világ) válság alakulhat ki, Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. (árindex). Árindex = a szolgáltatások, áruk átlagos ára egyik időszakról a másikra hogyan változott.
Értékpapírok
Olyan okiratok, amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, és társaságokkal szemben.
Formái:
a.) részvény
Részvénytársaságok alapításakor jön létre.
Az Rt. alaptőkéjének emelésekor bocsátják ki.
Részvényesek jogosultak a vállalat felosztásra kerülő nyereségének arányos részére.
Kockázatosabb, de magasabb hozamot generáló befektetési forma.
b.) kötvény
Adósságlevélnek megfelelő értékpapír (köt(elez)vény).
A kötvény kibocsátó felelősséget vállal, hogy a kötvényen található összeget és annak kamatát megtéríti.
Kevésbé kockázatos, de alacsonyabb hozamot generáló befektetési forma.
c.) állami értékpapír
Állami garancia az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.
A legbiztonságosabb értékpapírforma.
A fejlett országok egyszerre működőtőke-importálók és exportálók (Nagy arányú a tőkeáramlás az Uniós országok között is, Ázsia fejlett országaiban pl.: Japánban, s az USA-ban.)
A nemzetközi működőtőke-áramlás alig negyede érinti a fejlődő világ országait. A legkevesebb befektetés Afrika elmaradott államaiba érkezik, ennek leginkább a hiányos infrastruktúra, és a képzetlen munkaerő az oka.