Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is.
A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdesége okozza, hogy az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge és így a felmelegedés mértéke.
A szoláris hideg övezetben a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt lesz leggyengébb a felmelegedés. A 24 órás nappal és éjszaka a sarkkörökön egy-egy napig, míg a sarkpontokon hat hónapig tart.
A szoláris forró övezet kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget. A merőleges delelés a térítőkön évente egy-egy napon, a térítők között évente kétszer következik be.
A szoláris mérsékelt övezet átmeneti jellegű. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem felel merőlegesen.
A valódi éghajlati övezetek határai hol északabbra, hol délebbre húzódnak a nevezetes szélességi körökhöz képest. Ennek több oka is van:
- A szárazföldek és a tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése.
- A szárazföldek tengerszint feletti magassága.
- Szélrendszerek éghajlatmódosító hatása.
- Tengeráramlások.
Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenését természetföldrajzi övezetességnek nevezzük. Ha az emberi tevékenységet is figyelembe vesszük, földrajzi övezetességről beszélünk.
A Földön a természeti tényezők egy része az Egyenlítőtől a sarkokig övezetesen rendeződik el. Az éghajlat meghatározó szerepe tükröződik elnevezésében: forró, mérsékelt és hideg földrajzi övezeteket különböztetünk meg. Ez a vízszintes földrajzi övezetesség.
Az övezeteken belül a szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan övek, ill. csak bizonyos térségekben kialakult vidékek különíthetőek el. Néhány övet további kisebb részekre, területekre osztunk.
Az Egyenlítőtől való távolság függvényében a mérsékelt övezeten belül három öv különíthető el: meleg mérsékelt, valódi mérsékelt, hideg mérsékelt.
A meleg-mérsékelt öv éghajlatai a mediterrán és a szubtrópusi monszun.
A mediterrán éghajlati területeken nyáron a passzátszél leszálló ága, télen pedig a nyugati szelek által szállított ciklonok érvényesülnek. Évi középhőmérséklete 10-20 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 400-1000 mm. Négy évszak jellemző. Természetes növényzetét kemény lombú és tűlevelű erdők adják. Kevés a jellegzetes állatfaj. Talaja fahéjszínű talaj, mészkővidéken terra rosa. Vízjárása ingadozó. Felszínét aprózódás és mállás formálja. Öntözés nélküli és öntözéses mezőgazdaság egyaránt jellemző. Terményei: olajfa, szőlő, citrusfélék, zöldségfélék.
A szubtrópusi monszun éghajlati területek évi középhőmérséklete 10-20 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 1000-1500 mm. Négy évszak jellemző. Természetes növényzetét babérlombú erdők adják. Kevés a jellegzetes állatfaj. Talaja vörös- és sárgaföld. Vízjárása ingadozó. Felszínét aprózódás és mállás formálja. Terményei: rizs, tea, cukornád, citrusfélék, gyapot stb.
A valódi mérsékelt öv éghajlatai az óceáni, a mérsékelten szárazföldi (vagy nedves kontinentális), a szárazföldi (vagy száraz kontinentális) és a szélsőségesen szárazföldi (vagy mérsékelt övezeti sivatagi).
Az óceáni éghajlati területek évi középhőmérséklete 5-12 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 1000-2000 mm. Négy évszak jellemző. Természetes növényzetét lombos erdők adják, állatvilágát ragadozó és növényevő emlősök jelentik. Talaja barna és szürke erdőtalaj. Vízjárása egyenletes. Felszínét mállás formálja. Terményei: cukorrépa, burgonya, rozs, árpa stb. Szarvasmarhatenyésztés jellemző.
A mérsékelten szárazföldi éghajlati területek évi középhőmérséklete 0-12 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 500-800 mm. Négy évszak jellemző. Természetes növényzetét lombos erdők adják, állatvilágát ragadozó és növényevő emlősök jelentik. Talaja barna erdőtalaj és mezőségi talaj. Vízjárása ingadozó. Felszínét mállás és aprózódás formálja. Terményei: árpa, kukorica, zöldség és gyümölcs stb. Szarvasmarhatenyésztés jellemző.
A szárazföldi éghajlati területek évi középhőmérséklete 0-15 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 250-500 mm. Négy évszak jellemző. Természetes növényzetét füves pusztál adják, állatvilágát különféle rágcsálók jelentik. Talaja mezőségi talaj. Vízjárása ingadozó. Felszínét mállás és aprózódás formálja. Terményei: kukorica, napraforgó stb. Szarvasmarhatenyésztés jellemző.
A szélsőségesen szárazföldi éghajlati területek évi középhőmérséklete 0-15 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 250 mm alatti. Négy évszak jellemző. Félsivatag, sivatagi, állatvilágát hüllők és rágcsálók jelentik. Talaja sivatagi váztalaj. Felszínét aprózódás formálja. Terményei: gyapot, rizs, gyümölcsök stb. Nomád állattenyésztés jellemző.
A hideg-mérsékelt öv éghajlata a tajga. Évi középhőmérséklete 0-(-10) fok között mozog, évi csapadékmennyisége 200-700 mm. Négy évszak jellemző. Talaja podzol. Vízjárása ingadozó. Felszínét aprózódás formálja. Jellemző a fakitermelés és a vadászat.