Dunántúli-középhegység:
egyetlen olyan nagytájunk, mely teljes egészében Magyarország területén található.
alapzatát óidei hegységroncsok alkotják, melyekre középidei üledékek települtek.
A terület kiemelkedése, feldarabolódása a törésvonalak mentén (sasbércek), a bazaltvulkanizmus tanúhegyeinek kialakulása a harmadidőszak végén és a negyedidőszakban következett be.
Éghajlata a Balaton-felvidéken a legkellemesebb (szélvédettség, sok napsütés)
Területén a lombhullató erdő mellett őshonos fenyő is található, ez különösen az Északi-Bakonyra jellemző. Aljnövényzetében mediterrán fajok is megtalálhatóak.
Talaja barna erdőtalaj.
Ásványkincsei: bauxit, barnakőszén, mangánérc.
A viszonylag sok csapadék ellenére felszíni vízfolyásokban szegény, ennek oka, hogy a karbonátos kőzetek elnyelik a vizet, ennek következtében a felszín alatti karsztvíz lényegesen több. Híres a balatonfüredi és kékkúti ásványvíz. A Dunántúli-kh. lábánál helyezkedik el Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton, és a Velencei-tó. A Zala táplálja, a Sió csatorna levezeti a Balaton vizét.
Tájai:
Bakony (mészkő-dolomit, három részre osztjuk: Északi, Déli, Balaton-felvidék)
Vértes: mészkő és dolomit építi fel, barnakőszén és bauxit található itt
Velencei-hegység: óidei gránit alkotja -> ingókövek
Dunazug-hegység: döntően mészkő és dolomit építi fel, részei a Pilis, a Gerecse és a Budai-hg.
Északi-középhegység:
Döntően harmadidőszaki vulkáni kőzetek építik fel.
Üledékes kőzetű hegységei is vannak, a hegységek között medencék találhatók.
Ez hazánk leghűvösebb éghajlatú területe (január: mínusz 3-5 fok, július: 18-20 fok)
Hazánk erdőkben leggazdagabb területe (tölgy, bükk), talaja barna erdőtalaj.
Déli lejtőin borvidékek (Tokaj, Eger) vannak, változatos ásványkincsvagyonnal rendelkezik (ércek, lignit, kőzetek)
A sok csapadék miatt felszíni vízfolyásokban gazdag.
Tájai:
Visegrádi-hegység (a Kárpátok vulkáni vonulatának kezdő tagja, döntően andezitből áll)
Börzsöny: szintén andezitből áll, kalderamaradvány figyelhető meg, jelentős részét erdő borítja
Cserhát: változatos kőzetfelépítésű (Naszály: mészkő, Kelet-Cserhát: andezit). Kevés erdő.
Mátra: a Zagyva és Tarna völgye között fekszik, hazánk legmagasabb pontja (Kékes-1014 m) itt található. Recsk: rézérc, Mátraalja: lignit, Parád: gyógyvíz. Főképp andezitből áll.
Bükk: mészkő, karsztformák (Bükk-fennsík)
Aggteleki-karszt: mészkő, felszíni és felszín alatti karsztjelenségek, Baradla-barlang
Cserehát: a Bódva és Hernád völgye között fekszik, újidei üledékekből áll, csuszamlások jellemzőek
Zemplén: vulkáni kőzetek alkotják (andezit, riolit, riolittufa), bővelkedik nemérces ásványokban