Földrajz érettségi

Középhegységeink természeti földrajza (tájak, kialakulás, kőzetek, éghajlat, vízrajz, növénytakaró, talaj, természeti erőforrások)

Dunántúli-középhegység:

  • egyetlen olyan nagytájunk, mely teljes egészében Magyarország területén található.

  • alapzatát óidei hegységroncsok alkotják, melyekre középidei üledékek települtek.

  • A terület kiemelkedése, feldarabolódása a törésvonalak mentén (sasbércek), a bazaltvulkanizmus tanúhegyeinek kialakulása a harmadidőszak végén és a negyedidőszakban következett be.

  • Éghajlata a Balaton-felvidéken a legkellemesebb (szélvédettség, sok napsütés)

  • Területén a lombhullató erdő mellett őshonos fenyő is található, ez különösen az Északi-Bakonyra jellemző. Aljnövényzetében mediterrán fajok is megtalálhatóak.

  • Talaja barna erdőtalaj.

  • Ásványkincsei: bauxit, barnakőszén, mangánérc.

  • A viszonylag sok csapadék ellenére felszíni vízfolyásokban szegény, ennek oka, hogy a karbonátos kőzetek elnyelik a vizet, ennek következtében a felszín alatti karsztvíz lényegesen több. Híres a balatonfüredi és kékkúti ásványvíz. A Dunántúli-kh. lábánál helyezkedik el Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton, és a Velencei-tó. A Zala táplálja, a Sió csatorna levezeti a Balaton vizét.

  • Tájai:

  1. Bakony (mészkő-dolomit, három részre osztjuk: Északi, Déli, Balaton-felvidék)

  1. Vértes: mészkő és dolomit építi fel, barnakőszén és bauxit található itt

  1. Velencei-hegység: óidei gránit alkotja -> ingókövek

  1. Dunazug-hegység: döntően mészkő és dolomit építi fel, részei a Pilis, a Gerecse és a Budai-hg.

Északi-középhegység:

  • Döntően harmadidőszaki vulkáni kőzetek építik fel.

  • Üledékes kőzetű hegységei is vannak, a hegységek között medencék találhatók.

  • Ez hazánk leghűvösebb éghajlatú területe (január: mínusz 3-5 fok, július: 18-20 fok)

  • Hazánk erdőkben leggazdagabb területe (tölgy, bükk), talaja barna erdőtalaj.

  • Déli lejtőin borvidékek (Tokaj, Eger) vannak, változatos ásványkincsvagyonnal rendelkezik (ércek, lignit, kőzetek)

  • A sok csapadék miatt felszíni vízfolyásokban gazdag.

  • Tájai:

  1. Visegrádi-hegység (a Kárpátok vulkáni vonulatának kezdő tagja, döntően andezitből áll)

  1. Börzsöny: szintén andezitből áll, kalderamaradvány figyelhető meg, jelentős részét erdő borítja

  1. Cserhát: változatos kőzetfelépítésű (Naszály: mészkő, Kelet-Cserhát: andezit). Kevés erdő.

  1. Mátra: a Zagyva és Tarna völgye között fekszik, hazánk legmagasabb pontja (Kékes-1014 m) itt található. Recsk: rézérc, Mátraalja: lignit, Parád: gyógyvíz. Főképp andezitből áll.

  2. Bükk: mészkő, karsztformák (Bükk-fennsík)

  1. Aggteleki-karszt: mészkő, felszíni és felszín alatti karsztjelenségek, Baradla-barlang

  1. Cserehát: a Bódva és Hernád völgye között fekszik, újidei üledékekből áll, csuszamlások jellemzőek

  1. Zemplén: vulkáni kőzetek alkotják (andezit, riolit, riolittufa), bővelkedik nemérces ásványokban

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.