Földrajz érettségi

Magyarország népességi mutatója és településhálózata

Hazánk Trianon előtt rohamos népességnövekedésen ment keresztül, mely folytán a történelmi Magyarországon 1910-re a lakosság meghaladta a 20 millió főt. Ez a folyamat a II. népesedési folyamatba tartozik, ahol is a halálozási arány csökken, míg a születési arány magas, mint korábban. Ilyenkor a népesség rohamos gyarapszik.
Trianon következtében hazánk elvesztette területének (325411 km2 / 93036 km2) és lakosságának (20.8 millióról 7.6 millióra) kétharmadát. A lakosság csökkenés másik oka az I. Világháború volt. 1918-től aztán hazánk belépett a III. népesedési szakaszba, ahol is a halálozási arány még alacsonyabb, de a születési arány is mérséklődik. Ekkortájt ráadásul még fogyott is néhány évig a lakosság, de a bevándorlás pótolta a hiányt.
A II. Világháború ismételten visszavette a szaporodás ütemét, de az utána következő baby bumm (1945-1946) folytán ismét növekedésnek indult a lakosság. Normális körülmények között a háborúk után pár évvel visszaáll a növekedés normális üteme, de hazánkban a kommunista intézkedésre mesterségesen (tilos volt az abortusz) fenntartották a baby bumm szaporodási ütemét (Ratkó-korszak: 1946-1956).
A forradalom után eltörölték az abortusztilalmat, s így ismét természetes lett a szaporodás üteme (1956-1960), de 1960 után a növekedés üteme vészesen lelassult (1960-1970), ezért az állam skandináv mintára család és gyermekbarát intézkedéseket hozott a szaporodási kedv feltüzelésére (GYES, GYED stb.: 1968-1972). E intézkedések folytán 1970-1975 között ismét emelkedett a népességnövekedés üteme.
1981-ben végül 10714000 lakosnál a növekedés üteme csökkenésbe csapott át és ez a folyamat még napjainkban is tart, bár a csökkenés mértéke napjainkban mérséklődni látszik. A fogyás okai alkoholizmusban, drogokban, cigaretták, valamint a sok idegeskedésben és stresszben keresendő. Napjainkban az iskolások 20%-a túlsúlyos (magas vérnyomás lehetősége).
Település szerkezet: Országunkra a túlzott Budapest központúság jellemző, mely rányomja bélyegét az egész ország település szerkezetére. Budapest tömöríti hazánk lakosságának majd egyötödét, s ez az ország gazdasási életére is rányomja a bélyegét.
Budapest szerepét 5 tehermentesítő város próbálja mérsékelni nem sok sikerrel: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr. Trianon előtt Magyarország egészségesebb városszerkezettel rendelkezett, mert akkor még megvoltak az „egészséges” méretű tehermentesítő városok: Pozsony, Kassa, Nagyvárad stb.
Hazánk másik nagy problémája a tanyák és apró falvak nagy száma. Ezek a települések nem képesek önerőből iskolát, korházat stb. fenntartani. A diákok iskolába eljuttatása is problémákba ütközik. Tanyáink a török kiűzése után alakultak ki. Egy család akkor költözött ki a telekre, ha túl messze volt a várostól, s így jöttek létre a tanyák.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.