Románia lakosságának összetétele, ásványkincsei és iparágai
Románia etnikai szempontból sokszínű. A trianoni békediktátum után a nemzetiségek aránya 26% volt. Legnagyobb számban magyarok és németek, valamint Észak-Dobrudzsában bolgár, török, míg az ukrán határ mellett számottevő ukrán kisebbség él. A II. Világháború után tömegesen telepítették ki a szászokat. Ma már csak Beszterce környékén élnek számottevő német, míg a szászföld már jobbára már román.
A románok természetes szaporulata is magasabb így 1985-re elérték a 89%-ot (magyar: 7.7%, német: 1.5%). Székelyföldön és a magyar határ mellett azonban a magyarság megőrizte egységét és többségét az erőltetett lakosságcserék és fogyás ellenére. A magyarság száma Erdélyben 2 millió körül van.
Románia rendkívül gazdag energiahordozókban és ásványkincsekben. A világháború után a nehézipar erőltetett fejlesztésére került sor. A villamos energia-ipar, a kohászat, a nehézipar és a nehézvegyipar egészségtelenül nagy. Hatalmas kiváló minőségű kőolaj készletekkel rendelkezik, mely a Kárpátok déli előterében található, de régóta tartó kitermelés folytán már kifogyófélben van. Ezen alapszik Pitesti kőolajvegyészete és gépgyártása (fúrótorony alkatrészek, autógyártás: Dacia).
Nagy mennyiségű földgáz készletekkel rendelkezik, mely az Erdélyi-medencében található. Az innen felszínre hozott csaknem színtiszta metánt egyre inkább a vegyiparban hasznosítják a hőerőművek fűtése helyett. Ennek központjai Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár.
Erdély délnyugati részén kokszolható kőszén valamint vasérc található, mely a Vajdahunyad és Resica vaskohászatának alapját képezi. Jelentős acélipar alakult ki a Duna menti Galac és Breila városokban is. Ez utóbbi két város ukrán nyersanyagokat hasznosít.
Bukarest és Brassó az ország két legnagyobb ipari centruma. Mindkét város jelentős gépgyártó kapacitással rendelkezik. Brassó felemelkedését a kedvező földrajz fekvésének köszönheti (itt futnak össze az útvonalak).
Kolozsvár központtal jelentős vegyipar alakult ki Erdélyben is, mely az erdélyi-medence kősóját hasznosítja (marónátron, sósav, szóda). Ezen kívül jelentős színes érc készletek (arany, ezüst) található a Bihar-hegységben, melynek kitermelése évezredes múltra tekint vissza.