A gazdálkodó szervezetek hatásköri rendszere

Jellemezze a gazdálkodó szervezetek hatásköri rendszerének sajátosságait (a hatáskörök tartalma, egymással való rendszerösszefüggése) és a hatáskörök telepítésének általános szervezési elveit!

HAM

(dinamikus modell)

Hatáskör: valamilyen feladat ellátásához kötődő jog, illetékesség, jogosultság

Szükséges a feladatot, a hatáskört és a felelősséget egyensúlyba hozni. Ha ez nincs meg, az konfliktusokat okozhat. Ha a feladat nagyobb, mint a hatáskör, nem tudja elvégezni, ellenkező esetben visszaélhet a hatáskörével. Ha a hatáskör nagyobb, mint a felelősség olyat is végezhet, amiért nem felelős, nem lehet számon kérni a hibát. Ha a felelőssége nagyobb, azért is felelős, ami nem az ő feladata.

Hatáskörök fajtái:

  1. Működési hatáskör: a szervezet minden tagja rendelkezik vele, hiszen a feladatkör ellátásához szükséges (jogosultság a feladatra)
  2. Vezető hatáskör: függelmi kapcsolatot hoz létre (fölé van rendelve valaminek)

Szervezeten belüli jellemző hatáskörök:

  1. Döntési jog: vezetői hatáskörök egyike, lehetőség az alternatívák közötti választásra
  2. Javaslattétel: a döntést előkészítő hatáskör, szakmailag előkészíti a döntést, tanulmányok készítése, változatok kidolgozása
  3. Véleményezés:a javaslattétel visszacsatoló hatásköre, a javaslatot más szakterület értékei, érdekei alapján ítéli meg (ha a véleményezés negatív a folyamat még nem szakad meg). A javaslattétel és a véleményezés különböző szakirányítási ágon, de azonos irányítási szinten helyezkednek el. A javaslattétel minden esetben a döntés hozó szerv szakmai vezetési szintre tartozik.
  4. Jóváhagyás: a döntés visszacsatoló hatásköre, illesztési hatáskör, a szervezet magasabb szintjének szempontjából ítéli meg a döntést. A jóváhagyás a döntéshozó szerv közvetlen irányítójának a hatásköre.
  5. Végrehajtás: működési hatáskör, a választott alternatíva végrehajtása
  6. Ellenőrzés: a végrehajtás visszacsatoló hatásköre, a végrehajtás eredményességének számonkérése

A hatáskör telepítés általános szervezési elvei:

  1. Döntés: oda kell telepíteni, ahol a legtöbb az információ, legnagyobb felelősség
  2. Javaslattétel: döntéshozó alá, de szakmailag azonos szakágra
  3. Véleményezés: döntéshozó alá, a javaslattétellel azonos szintre, de eltérő szakágra
  4. Jóváhagyás: döntéshozó fölé
  5. Végrehajtás: döntéshozó alá
  6. Ellenőrzés: több szinten is elhelyezhető, de mindenképp a  végrehajtás fölé

Nem minden döntéshez szükséges az egész hatásköri rendszer kiépítése.

A hatáskörök tartalmilag kizárják egymást. Döntéshozó ugyan azon folyamaton belül legfeljebb ellenőrző lehet. Jóváhagyás úgyszintén. A javaslattevő lehet végrehajtó és ellenőrző is vagylagos alapon.

Területi integráció (tagoltság) esetén az egyes egységek hatásköreit is tisztázni kell:

  1. Központ: jóváhagyó, ellenőrző
  2. Divíziók: javaslattevők, végrehajtók, véleményezők (nem kell mindig mindet telepíteni, csak: döntést, végrehajtást, ellenőrzést)

Jogszabályi előírások:

figyelembevétele a tulajdonosi struktúra szintjén jelenik meg, a munkaszervezeten belül nincs jogi szabályozás.

Hatáskörmegosztás: a centralizált és decentralizált döntések, valamint a döntésekhez kapcsolódó döntés-előkészítési és végrehajtási műveletek telepítése a GR szervezeti hierarchiájában.

Hasonló

  • Mikrogazdasági alapok

    Tétel részei: Gazdasági alapfogalmak (szükségletek, javak és csoportosításuk) Termelési tényezők és jövedelmük Gazdasági tevékenység elemei és a körforgás Gazdasági rendszerek és fajtái Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus és a Marshall-kereszt Gazdasági alapfogalmak: Szükséglet fog.: Minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója. Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Javakkal elégítjük ki, és nemzetenként, koronként változik. Szükségletek csoportosítása:…

  • A költségvetési hiány okai, pozitív és negatív következményei

    Költségvetési hiánynak, vagy költségvetési deficitnek nevezzük az államháztartás túlköltekezését, amikor a kiadások meghaladják a [bevétel]?eket. A hiányt rendszerint hitelekből igyekszik pótolni az [állam]?. Azonban előfordulhat az is, hogy a [befektető]?k túl kockázatosnak tartják az állami értékpapírok megvételét, ilyenkor az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni. A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak…

  • A marketing alapjai

    Tétel részei: Marketing alapfogalmak A marketing szerepe a vállalkozásban Piackutatás Marketingmix Marketingstratégia   Marketing alapfogalmak Marketing: Az értékesítés újszerű értelmezése. Piac központú vállalati tevékenység, melynek célja a piac megismerése és befolyásolása. Az értékesítésben megváltozott szemléletmódot is jelenti. -A vállalatok a fogyasztók igényeit helyezik előtérbe és ehhez kötődve szervezik a jószág értékesítését. -A terméket/szolgáltatást adott helyen,…

  • Egy kisvállalkozás alapítása

    A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás:Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre…

  • Az állam gazdasági lehetőségei

    Az állam társadalmi rendeltetése , hogy szervezetei segítségével: -vezesse a társadalmat a közös ügyek intézésében, -biztosítsa a politikai hatalmat, és gazdasági érdekeinek érvényre juttatását, -kapcsolatokat tartson fent más államokkal, -jogrendszerével, törvényeivel biztosítja, hogy rend uralkodjon a társadalomban. Különleges gazdasági szereplők: az Országgyűlés a kormányhivatalok a minisztériumok a helyi önkormányzatok. Mi tette szükségessé az állam szerepvállalását?…

  • A nemzetgazdaság

    Tétel részei:  A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük, SNA Bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék (GO, GDP, NDP) A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke (GNI, NNI) A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei   A tulajdonviszonyok és gazdasági…