Profit, árbevétel, költségek – a sikeres és a sikertelen vállalatok

Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával).

Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke.

Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke.

Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme/profitja. A jövedelem után még adózni kell (társasági adó, SZJA stb.)

A vállalkozás eredményes működését az eredménykimutatásból ismerhetjük meg (nyereség vagy veszteség) egy adott gazdálkodási időszakra (pl. üzleti évre) vonatkozóan.

A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan a mérleg mutatja meg; az eszközök (aktívák) illetve a források (passzívák) állományát pénzértékben, összevontan.

A vállalkozás vagyona

ESZKÖZÖK (aktívák) FORRÁKOK (passzívák)

Befektetett eszközök Saját tőke

Forgó Eszközök Céltartalék

Aktív időbeli elhatárolások Kötelezettségek

Passzív időbeli elhatárolások

Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke

Az eszközök csoportosítását tekintve (ha az aktív időbeli elhatárolást most nem vesszük figyelembe) két nagy csoportot különböztetünk meg:

  • Befektetett eszközök: a vállalkozói tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgáló eszközök, pl. gépek, berendezések, épületek, bérleti jogok, licenc stb.

  • Forgóeszközök: a vállalkozói tevékenységet rövidebb ideig, egy éven belül szolgáló eszközök, pl. anyagok, különféle termékek, áruk, követelések, pénz, stb.

A források esetében (passzív időbeli elhatárolásoktól és a céltartaléktól eltekintve) szintén két nagy csoportot különböztethetünk meg:

  • Saját tőke: az a tőkeelem, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére vagy az adott eredményből hagynak a vállalkozásban. Pl. az alapítói vagyon (jegyzett tőke) a vállalkozás tárgyévi eredménye (mérleg szerinti eredmény)

  • Kötelezettségek: az a tőkerész, amelyet nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások, idegen források. Pl. pénzintézeti hitel, bértartozás, adótartozás, váltótartozás, szállítókkal szembeni tartozás, stb.

A nyereséges gazdálkodáshoz a vállalkozásnak ismernie kell, hogy milyen nagyságú árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a költségeit fedezze és még nyereséget is tartalmazzon.

A szükséges árbevétel megállapításához meg kell tervezni a várható megrendeléseket; mekkora az a mennyiség, amelyet a vállalkozás gond nélkül értékesíthet a piacon, van rá fizetőképes kereslet. Továbbá meg kell határozni az eladási árat is, ehhez viszont információkat kell gyűjteni. Fontos kiindulópont az ár képzéshez, hogy az értékesítendő termékek előállítása mennyibe kerül a vállalkozásnak (előállítási költség), a másik szempont, hogy a versenytársak az azonos funkciójú termékeket milyen áron kínálják a fogyasztóknak. A mi termékünk rendelkezik-e olyan plusz előnnyel, amelyért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni. Az induló árat inkább magasan kell megállapítani és később csökkenteni, mint fordítva, mert ha az alacsony árat szeretnénk emelni, azt mindig nehezebb megindokolni a fogyasztóknak.

Ár = költség + profit

Az eladási ár kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne csak az előállítási költségeket, hanem profitot is tartalmazzon.

Az árbevételt a várható értékesítési volumen és az eladási ár ismeretében már meg tudjuk határozni.

A jövedelem megállapításához ismerni kell a termelés várható költségeit is (az értékesítésre szánt termékek előállítása mennyibe kerül):

    • Anyagköltség: a termék előállításához szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok (az egy éven belül elhasználódók)

    • Munkaerő költségei: az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, juttatás, ezek járulékai,

    • Épületek költségei: bérleti díj, (ha bérelt), amortizáció (ha saját épület), karbantartása, felújítása,

    • Gépek, berendezések költségei: amortizáció, bérleti díj, javítás, karbantartás,

    • Energia költségek: üzemanyag, fűtés, világítás, víz stb. költségei,

    • Irodai költségek: irodaszerek, papír, nyomtatványok, telefon, posta, stb.

    • Értékesítési költségek: szállítás, marketing költségek, reklám, szóróanyagok, termékbemutatók, stb,

    • Pénzügyi tevékenységek ráfordításai: hitelkamat, számlavezetési és kezelési díj, biztosítási költségek, stb.

Fedezeti pont: Árbevétel = Összes költséggel Nyereség nincs.

Ez az a pont tehát ahol éppen annyi terméket értékesítenek és olyan áron, ami mellett az árbevétel pontosan fedezi az előállított termékek összes költségeit.

Ha az árbevétel kevesebb, mint a tevékenység költségei, akkor a vállalkozás veszteséges.

Ha az árbevétel meghaladja meghaladja a termelés költségeit, akkor nyereséget is tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel fedezze a költségeket és még profitot is tartalmazzon.

Hasonló

  • A költségvetési hiány okai, pozitív és negatív következményei

    Költségvetési hiánynak, vagy költségvetési deficitnek nevezzük az államháztartás túlköltekezését, amikor a kiadások meghaladják a [bevétel]?eket. A hiányt rendszerint hitelekből igyekszik pótolni az [állam]?. Azonban előfordulhat az is, hogy a [befektető]?k túl kockázatosnak tartják az állami értékpapírok megvételét, ilyenkor az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni. A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak…

  • Kiemelt adónemek-Személyi jövedelemadó

    Tétel részei: Alanyai Jövedelem, bevétel, költség fogalma Személyi jövedelemadó mértéke Összevont adóalap Családi kedvezmény Összevont adóalap adója Adókedvezmények   Alanyai -Magánszemély (mindenki, aki bevételhez jut)             -Kifizető (aki bevételt juttat) -Magánszemély: belföldi/külföldi illetőségű teljes körű adókötelezettségű belföldön és külföldön kapott bevétel is adóköteles   -Kifizető (munkáltató): jogi személy, szervezet/vállalkozó belföldi illetőségű magánszemélynek bevételt juttat   Munkáltató:…

  • Adók

    Az államnak az adók jelentik a legfőbb bevételi forrást adózni kell. Az adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli befizetési kötelezettség. Az adórendszeraz adott országban egy időben alkalmazott adónemek  összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Hármas követelmény: igazságos egyszerű hatékony Igazságos az adórendszer akkor, ha a tehetősebbeket aránylag nagyobb adóval sújtja, mint akik…

  • Mikrogazdasági alapok

    Tétel részei: Gazdasági alapfogalmak (szükségletek, javak és csoportosításuk) Termelési tényezők és jövedelmük Gazdasági tevékenység elemei és a körforgás Gazdasági rendszerek és fajtái Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus és a Marshall-kereszt Gazdasági alapfogalmak: Szükséglet fog.: Minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója. Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Javakkal elégítjük ki, és nemzetenként, koronként változik. Szükségletek csoportosítása:…

  • A gazdasági élet szereplői, a makrogazdaság alapjai

    Tétel részei: Makrogazdasági alapfogalmak A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői, a makrogazdaság piaca Az állam feladatai, állam gazdasági szerepe, monetáris és fiskális politika A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok főbb csoportjai A termelés tényezői és kölcsönhatásuk   Makrogazdasági alapfogalmak Kibocsátás: termelés, output: a makrogazdaságban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt…

  • Kiemelt adónemek – Általános forgalmi adó

    Tétel részei: -Áfa jellemzői -Az áfa alanya, tárgya, adó mértéke -Mentességek az áfában (-Fizetendő áfa megállapítása) -Adólevonási jog és korlátozása -Adófizetési kötelezettség -A számla és a nyugta tartalma   -Áfa jellemzői Általános adó, szinte mindenre fizetjük Forgalmi adó (értékesítéshez, beszerzéshez kapcsolódik) Fogyasztási jellegű: fogyasztási célra (állam bevétele nő) Közvetett adó: végső fogyasztó fizeti, adókötelezett a…