Profit, árbevétel, költségek – a sikeres és a sikertelen vállalatok

Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával).

Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke.

Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke.

Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme/profitja. A jövedelem után még adózni kell (társasági adó, SZJA stb.)

A vállalkozás eredményes működését az eredménykimutatásból ismerhetjük meg (nyereség vagy veszteség) egy adott gazdálkodási időszakra (pl. üzleti évre) vonatkozóan.

A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan a mérleg mutatja meg; az eszközök (aktívák) illetve a források (passzívák) állományát pénzértékben, összevontan.

A vállalkozás vagyona

ESZKÖZÖK (aktívák) FORRÁKOK (passzívák)

Befektetett eszközök Saját tőke

Forgó Eszközök Céltartalék

Aktív időbeli elhatárolások Kötelezettségek

Passzív időbeli elhatárolások

Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke

Az eszközök csoportosítását tekintve (ha az aktív időbeli elhatárolást most nem vesszük figyelembe) két nagy csoportot különböztetünk meg:

  • Befektetett eszközök: a vállalkozói tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgáló eszközök, pl. gépek, berendezések, épületek, bérleti jogok, licenc stb.

  • Forgóeszközök: a vállalkozói tevékenységet rövidebb ideig, egy éven belül szolgáló eszközök, pl. anyagok, különféle termékek, áruk, követelések, pénz, stb.

A források esetében (passzív időbeli elhatárolásoktól és a céltartaléktól eltekintve) szintén két nagy csoportot különböztethetünk meg:

  • Saját tőke: az a tőkeelem, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére vagy az adott eredményből hagynak a vállalkozásban. Pl. az alapítói vagyon (jegyzett tőke) a vállalkozás tárgyévi eredménye (mérleg szerinti eredmény)

  • Kötelezettségek: az a tőkerész, amelyet nem a tulajdonosok visznek be a vállalkozásba, hanem a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló, pénzértékben kifejezhető tartozások, idegen források. Pl. pénzintézeti hitel, bértartozás, adótartozás, váltótartozás, szállítókkal szembeni tartozás, stb.

A nyereséges gazdálkodáshoz a vállalkozásnak ismernie kell, hogy milyen nagyságú árbevételre van szüksége ahhoz, hogy a költségeit fedezze és még nyereséget is tartalmazzon.

A szükséges árbevétel megállapításához meg kell tervezni a várható megrendeléseket; mekkora az a mennyiség, amelyet a vállalkozás gond nélkül értékesíthet a piacon, van rá fizetőképes kereslet. Továbbá meg kell határozni az eladási árat is, ehhez viszont információkat kell gyűjteni. Fontos kiindulópont az ár képzéshez, hogy az értékesítendő termékek előállítása mennyibe kerül a vállalkozásnak (előállítási költség), a másik szempont, hogy a versenytársak az azonos funkciójú termékeket milyen áron kínálják a fogyasztóknak. A mi termékünk rendelkezik-e olyan plusz előnnyel, amelyért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni. Az induló árat inkább magasan kell megállapítani és később csökkenteni, mint fordítva, mert ha az alacsony árat szeretnénk emelni, azt mindig nehezebb megindokolni a fogyasztóknak.

Ár = költség + profit

Az eladási ár kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne csak az előállítási költségeket, hanem profitot is tartalmazzon.

Az árbevételt a várható értékesítési volumen és az eladási ár ismeretében már meg tudjuk határozni.

A jövedelem megállapításához ismerni kell a termelés várható költségeit is (az értékesítésre szánt termékek előállítása mennyibe kerül):

    • Anyagköltség: a termék előállításához szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok (az egy éven belül elhasználódók)

    • Munkaerő költségei: az alkalmazottak részére kifizetett munkabér, juttatás, ezek járulékai,

    • Épületek költségei: bérleti díj, (ha bérelt), amortizáció (ha saját épület), karbantartása, felújítása,

    • Gépek, berendezések költségei: amortizáció, bérleti díj, javítás, karbantartás,

    • Energia költségek: üzemanyag, fűtés, világítás, víz stb. költségei,

    • Irodai költségek: irodaszerek, papír, nyomtatványok, telefon, posta, stb.

    • Értékesítési költségek: szállítás, marketing költségek, reklám, szóróanyagok, termékbemutatók, stb,

    • Pénzügyi tevékenységek ráfordításai: hitelkamat, számlavezetési és kezelési díj, biztosítási költségek, stb.

Fedezeti pont: Árbevétel = Összes költséggel Nyereség nincs.

Ez az a pont tehát ahol éppen annyi terméket értékesítenek és olyan áron, ami mellett az árbevétel pontosan fedezi az előállított termékek összes költségeit.

Ha az árbevétel kevesebb, mint a tevékenység költségei, akkor a vállalkozás veszteséges.

Ha az árbevétel meghaladja meghaladja a termelés költségeit, akkor nyereséget is tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel fedezze a költségeket és még profitot is tartalmazzon.

Hasonló

  • Kiemelt adónemek – Általános forgalmi adó

    Tétel részei: -Áfa jellemzői -Az áfa alanya, tárgya, adó mértéke -Mentességek az áfában (-Fizetendő áfa megállapítása) -Adólevonási jog és korlátozása -Adófizetési kötelezettség -A számla és a nyugta tartalma   -Áfa jellemzői Általános adó, szinte mindenre fizetjük Forgalmi adó (értékesítéshez, beszerzéshez kapcsolódik) Fogyasztási jellegű: fogyasztási célra (állam bevétele nő) Közvetett adó: végső fogyasztó fizeti, adókötelezett a…

  • A kötelmi jog

    Tétel részei:  Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítés és a megszegés A szerződés megerősítése, biztosítékadás Adásvételi, vállalkozói, bérleti és letéti szerződés   Szerződés: a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Köthető: szóban, írásban, ráutaló magatartással…

  • A gazdaság főbb sarokpontjai

    A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (grossnationalproduct, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem pedig azt,…

  • A vállalkozások mikro- és makrokörnyezete

    A vállalkozások környezete Magában foglalja mindazokat a külső tényezőket, amelyek befolyásolják és meghatározzák piaci jelenlétének hatékonyságát. A vállalkozások mikrokörnyezete A vállalkozások közvetlen környezete, amely direkt módon befolyásolja a vállalkozás képességét a piac kiszolgálására. Elemei: szállítók a vállalatot és versenytársait a működéshez szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal látják el piaci közvetítők a vállalkozást termékei eladásában, terítésében, a…

  • A vállalkozások alapítása, működése

    Tétel részei:  Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése A társas vállalkozások formái, sajátosságai A társas vállalkozások alapítása, működése Cégnyilvántartás   Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. viszonylag önálló alapvető céljának megfogalmazásában, valósításában vállalkozás profitorientált, bevétel nagyobb kiadásnál saját tőkéjét…

  • Az állami és önkormányzati költségvetés

    Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben a következő módon szemléltethetjük:   Az állam bevételei Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a következők: gazdálkodó szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és…