A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma szerint

Vállalkozás fogalma: a vállalkozás a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat állít elő. Önállóan dönt, piacra termelés viseli a piaci szereplés kockázatát. Rövid távon a piacon való maradás a cél, hosszú távon a profit elérése. Jellemzői: önállóan termel termelőeszközeivel, saját maga dönti el hogy milyen terméket állít elő a munkamegosztás során; viseli a döntései kockázatát; az árakon keresztül jut kifejezésre, hogy döntései milyen reálisak; hosszabb távon a nyereség maximalizálása a célja; a piacon a versenytársakkal együtt működve tevékenykedik; a vállalkozás kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekszik, minden áron a piacon akar maradni. Küldetése: a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése a társadalmi szükségletben.

A gazdasági vállalkozások sokféleképpen osztályozhatók. Feloszthatók például ágazati hovatartozásuk (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem stb.) vagy jogi formájuk (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság stb.) szerint.

Az egyik kézenfekvő csoportosítási szempontot a vállalkozások mérete jelenti. A méret meghatározása látszólag egyszerűnek tűnhet, mégsem az. Más és más csoportok jönnének létre, ha a cégeket eszközeik vagy saját tőkéjük könyv szerinti (esetleg piaci) értéke alapján kategorizálnánk. Megint más csoportok képződnének, ha az árbevétel nagyságát vagy a foglalkoztatottak számát tekintenénk rendezőelvnek. Hogyan történjen a kategorizálás?

A kérdés fontosságára tekintettel Magyarországon a választ törvény [2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.] rögzíti, mely – az uniós joggal és statisztikai igényekkel összhangban – több szempont együttes figyelembevételével határolja el a kis- és középvállalkozói kört, és rögzíti annak belső felosztását. A jogszabály szerint akkor tartozik egy vállalkozás a kis- és középvállalkozások (röviden: kkv-k) körébe, ha

• az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és
• az éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót vagy
• a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró összegű.

(A meghatározás úgy értendő, hogy a 250 főnél többet foglalkoztató cég – a másik két feltétel teljesülésétől függetlenül – nagyvállalatnak számít. Ha viszont a létszám megfelel a kkv kritériumnak, akkor a másik két feltétel közül elég, ha az egyik teljesül. A további osztályozásnál is a létszám feltétel kötelező, a másik két feltétel közül viszont elegendő az egyik teljesülése.)

A felsorolt kritériumoknak meg nem felelő cégek a nagyvállalatok.

A kis- és középvállalkozásokat a hivatkozott törvény

• mikrovállalkozásokra
• kisvállalkozásokra és
• középvállalkozásokra

bontja.

Haladjunk alulról felfelé. A mikrovállalkozások – mint nevük is mutatja – nagyon kis méretű vállalkozások. Jellemzi őket, hogy

• a foglalkoztatottak létszáma 10 főnél kevesebb és
• az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg a 2 millió euró összeget [(A jegyzet írásakor az értékhatár 560 millió Ft-nak felel meg. A további értékhatárok átszámítását az Olvasóra bízzuk.)] nem haladja meg.

Kisvállalkozásokról az előbbi értékhatárok felett beszélhetünk, a következő felső korlátokkal:

• az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és
• az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró.

A legnagyobb kkv-k a középvállalkozások. Rájuk a kis- és középvállalkozások egészére vonatkozó felső korlátok érvényesek, vagyis

• az összes foglalkoztatott létszáma nem érheti el a 250 főt és
• az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró vagy a mérlegfőösszeg maximum 43 millió euró összegű lehet.

Az uniós jog főszabályként elutasítja a vállalkozások állami támogatását, mert az torzulást okozhat a gazdaságban, és fékezi a verseny kibontakozását. A kis- és középvállalkozások esetében azonban – bizonyos feltételek megléte esetén – kivételesen mégis lehetővé teszi a költségvetési beavatkozás bizonyos formáit („de minimis” támogatás [(„De minimis” latin kifejezés, jelentése: csekély mértékű. A de minimis támogatás fogalma a magyar jogrendszerbe a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.)], adókedvezmény). Ezért fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény kizárja a kkv körből mindazon cégeket, melyekben az állam, valamely önkormányzat vagy egy olyan cégcsoport tulajdoni részesedése számottevő, mely kapcsolódó vállalkozásaival közösen már nem tekinthető kkv-nak.

• Az állami, illetve önkormányzati részesedés akkor válik kizáró tényezővé, ha az közvetlenül vagy közvetve (a tőke vagy szavazati jog alapján), külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
• Ha a vállalkozás partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt már túllépi a kkv. definíció korlátait, szintén nem tekinthető kis- és középvállalkozásnak.

Ezt a kizáró feltételt függetlenségi kritériumnak nevezik. A függetlenségi kritérium nélkül a kapcsolt vállalkozásokon keresztül lehetőség nyílna a támogatásokkal való visszaélésre, a kis- és középvállalkozásoknak szánt összegek átcsoportosítására az államháztartás vagy más cégek felé.

Az áttekintés megkönnyítése érdekében foglaljuk össze a kkv-k osztályozási szempontjait:

Szervezeti forma szerint

• egyéni vállalkozás
• társas vállalkozás:

• gazdasági társaságok (KKT, BT, KFT, RT)
• szövetkezetek

 

Tevékenységi kör szerint

• • ipari
  • mezőgazdasági
  • kereskedelmi (bel- ill. külkereskedelmi)
  • pénzintézeti
  • közlekedési
  • egyéb

Gazdasági társaságok jellemzői

• Céljuk: közös gazdasági tevékenység végzése profitszerzés céljából.
• Társasági szerződéssel jönnek létre.
• Egy vállalkozás akkor jogi ill. nem jogi személyiségű vállalkozás, hogy a tulajdonosok milyen mértékben vállalják kötelezettségeikért az anyagi felelősséget.

 

Társasági szerződés jellemzői, tartalma

• Tulajdonosok név szerinti felsorolása
• Tulajdonosok mekkora tulajdoni hányaddal vesznek részt a vállalkozásban
• Azon tevékenységek felsorolása, melyeket a vállalkozás végezni fog
• Azon esetek felsorolása, melyek esetén a tulajdonosok közös döntése szükséges
• 50 M Ft feletti vagyon esetén a könyvvizsgáló neve
• 50 M Ft feletti vagyon esetén min. 3 tagú felügyelő bizottságra van szükség, ezek neve
• milyen kötelezettségvállalást hogyan írnak alá, ill. a vállalat vezetése
• ha a tulajdoni kör eltér a vállalat vezetésétől, akkor fel kell tüntetni a vállalat vezetőinek nevét.

 

KKT – Közkereseti Társaság

Olyan gazdasági társaság, melyben a tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősségvállalás mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen, haszonszerzés céljából.

• A társaság maga nem jogi személyiségű vállalkozás, de természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek tagjai.

• A társasági szerződésben rögzíteni kell az egyes tulajdonosok közreműködését, részvételét a vállalkozásban.

• KKT esetében a bevitt vagyont vagyoni hozzájárulásnak nevezzük. A tag nem köteles pótolni ezt veszteség esetén, és nem köteles növelni azt, de a vállalkozás működése alatt a bevitt vagyont nem igényelheti vissza.

• A nyereség elosztása és a veszteség viselése a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.

• A KKT bármelyik tagja jogosult az üzlet vezetésére.

• A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. Minden egyes tagnak azonos szavazati joga van, függetlenül a vagyoni hozzájárulás mértékétől.

• Határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák, kivéve ha a társasági szerződés minősített többséget ír elő. Ilyen eset lehet: tőkeemelés, tőkeleszállítás vagy a vállalkozás megszűntetése. Ezen esetekben ¾- es szótöbbség szükséges.

• A társaság kötelezettségeiért a vállalat vagyonával felel, ha ez nem elegendő, akkor a tagok saját vagyonukkal felelnek.

 

Tagsági viszony megszűntetése

• Egy tag tagsági viszonya megszűntethető, ha nem teljesíti a kötelezettségét.
• Kiléphet önként vagy közös megegyezéssel, vagy kizárják
• Ha a tagok száma 1 főre csökken, akkor kötelező 3 hónapon belül új tagot vagy tagokat bevonni, ellenkező esetben meg kell szüntetni a KKT- t.

 

BT – Betéti Társaság

• Társasági szerződéssel jön létre, a tagok közös gazdasági tevékenység végzésére vállalnak felelősséget.

• BT esetén minimum egy beltagnak és egy kültagnak kell lennie.

• A beltagok a KKT- hoz hasonlóan egyetemlegesen és korlátlanul vállalnak felelősséget, míg a kültagok csak bevitt vagyonuk erejéig felelősek.

• Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, melyen a kültagok is részt vesznek, de az üzlet vezetésében nem vehetnek részt.

• Megszűnik a vállalkozás, ha nem marad kültag vagy beltag. Átalakulhat BT- vé vagy KKT- vé vagy egyéni vállalkozássá, ekkor módosul a társasági szerződés.

 

KFT – Korlátolt Felelősségű Társaság

• A tulajdonosok felelőssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig felelősek.

• Önálló jogi személyiségű vállalkozás, melynek törzstőkéje meghatározott nagyságú törzsbetétből áll. Egy törzsbetét értéke min. 100 E Ft. A KFT törzstőkéje min. 3 M Ft, ennek 1/3- a, de min. 1 M Ft- nak pénzbeli hozzájárulásnak kell lennie. Az e fölötti részt apportnak nevezzük.

• Társasági szerződésben rögzíteni kell a pénzbeli hozzájárulás és az apport nagyságát.

• A tagok törzsbetétjei különböző nagyságúak lehetnek, ezt üzletrésznek is nevezzük. Az üzletrész a társasági tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg.

• Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok kapcsolódnak. Minden tagnak csak 1 üzletrésze lehet.

• Legfőbb szerve a taggyűlés, mely a társasági szerződésben rögzített ügyekben dönt. A taggyűlést az üzletvezető hívhatja össze, évente legalább egyszer. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, melyben rögzítik a taggyűlés határozatait.

• KFT- t megszűntetni csak végelszámolással lehet, ekkor 3/4- es szótöbbségű határozatra van szükség. Felszámolási eljárás eredménye, hogy megszüntetik a vállalkozást és törlik a cégjegyzékből.

• A társaság tagjainak legfőbb kötelezettsége, hogy a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák.

• A veszteség fedezésében ún. pótbefizetések is előírhatók a tagok részére. A tagok kötelezhetők vagyoni értékű szolgáltatásra vagy személyes közreműködésre.

• A tagnak joga van a tulajdoni hányad arányában az osztalékra.

• Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Kívülállónak abban az esetben adható, ha a tagnak nincsenek befizetési kötelezettségei és a többi tag nem él az elővásárlási jogával.

Részvénytársaság

1, Alaptőke

Az a tőkenagyság, amelyet a tulajdonosok véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak.1/3-a kötelezően pénzbeli betét, 2/3-a lehet apport. Ez a vagyon nem a részvényesek közös tulajdona, ez az RT tulajdona. Az RT, mint önálló jogi személy rendelkezik a vagyon felett. Ez a tőke biztosítja a vállalkozás anyagi stabilitását. A működés során nőhet és csökkenhet is.

Alaptőke emelésének módjai:

• Új részvények forgalomba hozatala
• Dolgozói részvények forgalomba hozatala
• Átváltoztatható kötvény kibocsátásával

Alaptőke leszállítás esetei:

• Veszteség fedezetére
• Törvényi előírás miatt
• Saját tőkén belül a jegyzett tőke terhére más vagyonelemek növekedése történik.

Legfőbb döntést hozó szerv dönthet leszállításról vagy emelésről.

 

2, Részvény

• 1 db részvény a jegyzett tőke meghatározott hányada.
• A részvény a mindenkori tulajdonosa részére tagsági jogokat biztosít.
• Lejárat nélküli értékpapír
• Többsége forgalomképes értékpapír: szabadon adható, vehető

3 ún. értékkategóriája van:

• Névérték: ezen a névértéken kerülnek eladásra a részvények, értékük nem változik. Az összes kibocsátott részvény névértéke = jegyzett tőke.
• Kibocsátási érték: alapításakor megegyezik a névértékkel. Minden további részvénykibocsátás esetén általában nagyobb, mint a névérték.
• Árfolyam érték: Eladási ár, ami a pénz vagy tőkepiacon alakul ki. Lehet kisebb is, nagyobb is a névértéktől, vagy attól független. Nagysága a vállalkozás működésének jövedelmezőségétől függ.

 

2 alaptípusa van a részvényeknek:

• névre szóló: mindig tudjuk, hogy aktuálisan kik a tulajdonosok
• bemutatásra szóló: szabadon adható, vehető, a név szerinti tulajdonosváltozást követni nem kell.

 

Részvények fajtái:

• Törzsrészvény
• Elsőbbségi részvények: osztalékrészvény, szavazatrészvény
• Dolgozói részvények: Az alaptőke max. 15%- a lehet ilyen részvény, ehhez általában kedvezményesen jutnak hozzá a dolgozók. korlátozott forgalomképes értékpapírok; vagy a váll. vásárolja vissza, vagy a dolgozók adják- veszik egymás között.
• Átváltoztatható kötvény: hitelviszony megtestesítő értékpapír – tulajdonviszonnyá alakítható.

 

Részvény formai követelményei:

• Kibocsátó cég neve, székhelye
• Részvényt jellemző legfontosabb adatok (sorszám, sorozatszám, típus, névérték, kibocs. Időpontja, alaptőke nagysága)
• Igazgatóság 2 tagjának aláírása (kód elektronikus formában)
• Átruházással járó szabályok, korlátok

 

3, Részvényes

A részvény tulajdonosa

Gyakorlatilag 1 kötelezettségük van és néhány joguk.

Kötelezettsége: az általuk jegyzett részvények névértékét befizetni vagy a társasági szerződésben rögzített eszközöket a váll. rendelkezésére bocsátani.

Jogai: A tulajdoni hányada arányában részesedik a váll. eredményéből vagy nyereségéből osztalék formájában.

A közgyűlésen aktívan részt venni

A tulajdonosoknak, akik legalább 10 %- át képviselik a jegyzett tőkének rendkívüli közgyűlést összehívni.

 

A társaság szervezete, tisztségviselői:

• Legfőbb döntést hozó szerv: közgyűlés, tulajdonosok köre. Minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyet a törvény előír, vagy a társasági szerződésben került rögzítésre.

• Igazgatóság : Az RT ügyvezető szervei legalább 3 . de legfeljebb 11 főből állhat. Elnököt a tagok közül választanak. Zárt körűen működő RT esetén az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.

• Felügyelő bizottság:3-15 főből állhat; bármilyen folyamatot ellenőrizhetnek a váll.- ban az év folyamán; nem tagjai a váll. –nak (a könyvvizsgáló sem) – feladata, hogy a váll. Az aktuális gazd. I törvényeknek megfelelően működik- e. Éves beszámoló hitelesítése.