Gazdasági érettségi

Az állami és önkormányzati költségvetés

Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben a következő módon szemléltethetjük:

 

Az állam bevételei

  • Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a következők:
  • gazdálkodó szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és importbefizetések, állami vagyon utáni részesedés, játékadó, különleges helyzetek miatti befizetések stb.);
  • fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (általános forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó);
  • lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, egyéb adó és illetékbefizetések);
  • központi költségvetési szervek befizetései (pl.: rendezvényszervezés, -biztosítás bevételei);
  • önkormányzatok költségvetési szerveinek befizetései;
  • nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések;
  • pénzintézetek befizetései.
  • rendkívüli adók (váratlan okból felmerülő pénzhiány, kiadási többlet fedezésére, pl.: természeti katasztrófa, gazdaság-pénzügyi válság, súlyos eladósodottság).

Az állam kiadásai

Ha az országgyűlés által elfogadott központi költségvetés fontosabb kiadásait vesszük sorra, akkor a főbb kiadási tételek:

  • gazdálkodó szervezetek támogatása (termelési árkiegészítés, ágazatok támogatása stb.);
  • fogyasztói árkiegészítés (például a gázárak támogatása);
  • felhalmozási (beruházási) kiadások (útépítés, hídépítés, kórházfelújítás stb.);
  • hozzájárulás a társadalombiztosításhoz (pl. nyugdíjak, egészségügyi kiadások, gyógyszertámogatás stb.);
  • szociális ellátás, támogatás, segélyek;
  • központi költségvetési szervek támogatása (minisztériumok, iskolák, kórházak működtetése, közszolgálati tv csatorna stb.);
  • önkormányzatok támogatása (szegény térségek önkormányzatainak támogatása);
  • elkülönített állami pénzalapok támogatása;
  • nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból adódó kötelezettségek;
  • adósságszolgálat, kamattérítés (korábbi hitelek részletei, lakásépítés támogatása stb.);
  • tartalék;
  • egyéb kiadások.

 

Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Tankönyvünk II. fejezetében részletesen áttekintettük az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, melyet a helyi érdekű közügyek határoznak meg.

Az önkormányzatok önállóságának és működésnek alapvető feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon, így az önkormányzatok vagyonhoz juttatása az állami tulajdon átalakításának fontos mozzanata volt. A vagyon így olyan valódi tulajdonosokhoz került, akik a mindennapi életfeltételek biztosítását, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását a legcélszerűbben tudják biztosítani.

A helyi önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat – egyes költségvetési évekre lebontva – az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei:

Központi költségvetési kapcsolatokból származó források:

  • Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak.

A személyi jövedelemadó átengedett részénél ez a visszajuttatási arány jelenleg összesen 40 %, amelyből 10 % az úgynevezett helyben maradó adó, 30 %-ot pedig normatív módon, meghatározott feladatokra, mutató számok alapján osztanak vissza. A megosztás aránya minden évben a költségvetési törvényben kerül meghatározásra.

A gépjármű adó jelenleg teljes egészében az előírás és a beszedés feladatait ellátó önkormányzatokat illeti meg.

A termőföld bérbeadásból származó bevétel szintén 100 % -ban kerül az önkormányzatokhoz.

  • Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel.

  • Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül.

  • Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik.

  • Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését.

  • Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása.

Saját források:

  • Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg

  • Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj.

  • Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként.

  • Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni.

A bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére kerül sor. Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és van kiadási „vonzatuk”. A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a tartalékokat, a fejlesztések, felújítások szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük