Az állami és önkormányzati költségvetés

Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben a következő módon szemléltethetjük:

Az állam bevételei

• Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a következők:
• gazdálkodó szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és importbefizetések, állami vagyon utáni részesedés, játékadó, különleges helyzetek miatti befizetések stb.);
• fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (általános forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó);
• lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, egyéb adó és illetékbefizetések);
• központi költségvetési szervek befizetései (pl.: rendezvényszervezés, -biztosítás bevételei);
• önkormányzatok költségvetési szerveinek befizetései;
• nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések;
• pénzintézetek befizetései.
• rendkívüli adók (váratlan okból felmerülő pénzhiány, kiadási többlet fedezésére, pl.: természeti katasztrófa, gazdaság-pénzügyi válság, súlyos eladósodottság).

Az állam kiadásai

Ha az országgyűlés által elfogadott központi költségvetés fontosabb kiadásait vesszük sorra, akkor a főbb kiadási tételek:

• gazdálkodó szervezetek támogatása (termelési árkiegészítés, ágazatok támogatása stb.);
• fogyasztói árkiegészítés (például a gázárak támogatása);
• felhalmozási (beruházási) kiadások (útépítés, hídépítés, kórházfelújítás stb.);
• hozzájárulás a társadalombiztosításhoz (pl. nyugdíjak, egészségügyi kiadások, gyógyszertámogatás stb.);
• szociális ellátás, támogatás, segélyek;
• központi költségvetési szervek támogatása (minisztériumok, iskolák, kórházak működtetése, közszolgálati tv csatorna stb.);
• önkormányzatok támogatása (szegény térségek önkormányzatainak támogatása);
• elkülönített állami pénzalapok támogatása;
• nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból adódó kötelezettségek;
• adósságszolgálat, kamattérítés (korábbi hitelek részletei, lakásépítés támogatása stb.);
• tartalék;
• egyéb kiadások.

Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Tankönyvünk II. fejezetében részletesen áttekintettük az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, melyet a helyi érdekű közügyek határoznak meg.

Az önkormányzatok önállóságának és működésnek alapvető feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon, így az önkormányzatok vagyonhoz juttatása az állami tulajdon átalakításának fontos mozzanata volt. A vagyon így olyan valódi tulajdonosokhoz került, akik a mindennapi életfeltételek biztosítását, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását a legcélszerűbben tudják biztosítani.

A helyi önkormányzatok költségvetése

Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat – egyes költségvetési évekre lebontva – az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei:

Központi költségvetési kapcsolatokból származó források:

• Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak.

A személyi jövedelemadó átengedett részénél ez a visszajuttatási arány jelenleg összesen 40 %, amelyből 10 % az úgynevezett helyben maradó adó, 30 %-ot pedig normatív módon, meghatározott feladatokra, mutató számok alapján osztanak vissza. A megosztás aránya minden évben a költségvetési törvényben kerül meghatározásra.

A gépjármű adó jelenleg teljes egészében az előírás és a beszedés feladatait ellátó önkormányzatokat illeti meg.

A termőföld bérbeadásból származó bevétel szintén 100 % -ban kerül az önkormányzatokhoz.

• Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel.

• Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül.

• Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik.

• Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését.

• Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása.

Saját források:

• Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg

• Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj.

• Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként.

• Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni.

A bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére kerül sor. Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és van kiadási „vonzatuk”. A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a tartalékokat, a fejlesztések, felújítások szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni.