A nemzetgazdaság

Tétel részei: 

1. A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok
2. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok
3. A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük, SNA
4. Bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék (GO, GDP, NDP)
5. A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke (GNI, NNI)
6. A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei

1. A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok

Tulajdon: a természet dolgainak kisajátítása az ember által, amely a gazdasági érdek formájában jelenik meg.

Tulajdonos: dolgot birtokolni, hasznát élvezni, használni, rendelkezni vele.

Tulajdonviszony alapvető mozzanata: a termelés anyagi feltételeivel való tulajdonosi rendelkezés.

Tulajdon fajtái:

• Magántulajdon: minden magánkézben van, tulajdonos használhatja, alakítani tudja.
• Köztulajdon/állami tulajdon: minden állami tulajdonban van.
• Egyéb tulajdon: valamilyen közösség, amelynek használatára a közösség által kialakított szabályok szerint jogosultak.

Gazdaság koordinációs mechanizmus: különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok megvalósulásának folyamata. Egy adott országnak milyen a gazdasági rendszere, az dönti el, hogy az állam mekkora szerepű a gazdaság működtetésében, és mekkora „hatáskörhöz” jut a piac, ez a tulajdonviszonyoktól függ.

3 típusa a gazdasági rendszereknek: 

1. Piaci koordináció (tiszta gazdaság)

• a termelési tényezők magántulajdonban vannak
• a gazdaság szereplői önállóan döntik el: kinek, mit, hogyan termeljenek
• gazdálkodás szervezője a piac
• kereslet és kínálat a piacon találkozik
• szabad verseny, árképzés, külkereskedelem
• piaci szereplők profitot akarnak

1. Bürokratikus koordináció (tiszta tervgazdaság)

• gazdasági összfolyamatokat központilag tervezik
• a termelési tényezők állami tulajdonban vannak
• nincs szabad verseny, állami ármegállapítás, utasítás
• állami feladat a bér meghatározása
• javakat az állam osztja szét
• külkereskedelem államilag szabályozott
• gazdasági szereplők közvetlenül nem nyereségorientáltak

1. Korporatív koordináció (vegyes gazdaság)

• piac és állam együtt szabályozza a gazdasági folyamatokat
• piaci mechanizmusok meghatározók
• állam keretet ad a gazdasági szereplőknek
• a piac és állam gazdaságpolitikája szabályozza a gazdaság működését
• mai gazdaság is ilyen
• ezek másnéven: szociális piacgazdaságok, ezekben a piaci erők és a jelentős társadalmi szolgáltatások együtt érvényesülnek

1. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok

Nemzetgazdaság: egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli gazdasági életnek egészét, az országban zajló gazdasági események és intézmények összességét jelenti. Egységes rendszerbe foglalják: hierarchikus rendszer nomenklatúra. Hazai gazdasági tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a TEÁOR=Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. A rendszerbe sorolást a KSH végzi.

Szintek: 

1. Ág: 21 db
2. Ágazat: 88 db
3. Alágazat: 272 db
4. Szakágazat: 615 db

Egyéb osztályozások: 

-ÖVTJ: Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke

-TESZOR: Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere

-GFO: Gazdasági Szervezetek Gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása

-FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

Tevékenységek típusai: 

• főtevékenység: a cég bevételének legnagyobb hányadát adja
• másodlagos tevékenység: a vállalkozás saját szervezeti egységén kívülre történő továbbadásra szánt javakat állít elő
• kisegítő tevékenység: főtevékenység működését segíti

1. A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük, SNA

A kormány a gazdasági mutatók ismeretében határozza meg a következő időszak feladatait

GO: a bruttó kibocsátás a számítások kiinduló alapja. Halmozódást tartalmaz, ennek kiküszöbölése végett GDP-t számolnak.

GDP: bruttó hazai termék az adott gazdaságban 1 év alatt előállított és végső felhasználásra szolgáló termékek és szolgáltatások összesége. Tartalmazza az amortizációt, pótló beruházásokat.

NDP: nettó hazai termék az adott gazdaságban 1 év alatt előállított és végső felhasználásra szolgáló termékek és szolgáltatások összessége az amortizáció nélkül.

GNI: bruttó nemzeti jövedelem, azt mutatja, hogy az adott gazdaság belföldi szereplői az adott évben összesen mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges jövedelemelosztás során.

NNI: nettó nemzeti jövedelem azt mutatja, hogy az adott gazdaság belföldi szereplői az adott évben összesen mennyi nettó jövedelemhez jutottak az elsődleges jövedelemelosztás során. 

GNDI: bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem az ország állampolgárai által az adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.

NNDI: nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

Bruttó kibocsátás (GO)

-Termelő felhasználás (Cf)

=Bruttó hazai termék (GDP)-amortizáció (Ca)=Nettó hazai termék (NDP)

+Belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelem

-Külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelem

=Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)-amortizáció (Ca)=Nettó nemzeti jövedelem (NNI)

+Külföldről kapott transzfer

-Külföldre utalt transzfer

=Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI)-amortizáció (Ca)=

=Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI)

SNA mutatók kifejezik: 

• mennyi jövedelmet termeltek meg adott időszakban
• mennyi jövedelemhez jutottak elsődleges elosztás során a gazdasági szereplők
• a jövedelem újraelosztása után mennyi jövedelem állt rendelkezésre adott időszakban, makrogazdaságban

1. Bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék (GO, GDP, NDP): 3. részben
2. A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke (GNI, NNI)

Egy ország tényleges teljesítménye a reálértéken kiszámított mutatókból állapítható meg.

Nominális kibocsátás: ha valamelyik évben a kibocsátást az adott év árainak és az adott év termelési mennyiségeinek a szorzataiból számítható.

    Tárgyidőszak: Q0*P0

    Bázisidőszak: Q1*P1

Reálkibocsátás: ha valamelyik évben a kibocsátást az adott év termelési mennyiségeinek és a bázisév árainak a szorzataiból számítható.

Q1*P0

1. A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei

Gazdasági növekedés: a gazdasági fogyasztási, szükségletkielégítési lehetőségeinek bővülését, a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti.

Gazdasági növekedést meghatározó tényezőkkel: 

• emberi erőforrások (munkaerő: L): jövedelem, szakképzés
• természeti tényezők: termékek előállítása (föld, ásványkincsek)
• termelt tőkejavak (gép, gyár)
• technikai haladás (innováció): K+F+I

Extenzív gazdasági növekedés: mennyiségi változás

Intenzív gazdasági növekedés: minőségi változás

Nemzeti vagyon: egy országnak adott időpontban rendelkezésre álló anyagi és természetbeli javak, erőforrások pénzben kifejezett értékének összessége, levonva belőle a külföldi tartozásokat.

Fő részei:

• termelő vagyon
• természeti erőforrások
• deviza, arany

Infrastruktúra: a gazdaság működőképességét biztosító hálózatokat értjük. (közlekedés, eü, oktatás)

Nemzeti vagyonba tartozik a légtér, a régészeti lelet, az állami/helyi önkormányzat pénzügyi eszközei, közgyűjteménye

HDI index: emberi fejlettségi index (születéskor várható élettartam, iskolázottság, 1 főre jutó GDP)