Tétel részei:
-A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők
-A fogyasztói döntési mechanizmusa – hasznosság
-A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban
-Az egyéni és a piaci kínálat
- -A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők
Nomináljövedelem: Bármilyen jogcímen megszerzett jövedelem pénzbeli összege. Rendelkezésünkre álló, fogyasztásra szánt pénzösszeg.
Reáljövedelem: Nomináljövedelemből megvásárolható javak halmaza.
Fogyasztói döntés tényezői
Belső tényezők Külső feltételek
Szükségletek Szűkösség
Hasznosság alapján Ár
Preferencia-rendszer Nomináljövedelem
Reáljövedelem
FOGYASZTÁS
Hasznosság: Valamely jószág hasznos tulajdonságainak összességét értjük, valamint azt a szükségletkielégítési fokot, amit a fogyasztó a jószág elfogyasztása révén nyer.
A fogyasztó számára fontos a hasznosság és az ár. Az eladónak pedig akkor értékesebb az áru amikor nagyobb profitot hoz.
A preferencia-rendszer az árak és a nomináljövedelem kölcsönhatásában alakul ki a reáljövedelem, a kereslet és valósul meg a fogyasztás.
- 2. -A fogyasztói döntési mechanizmusa – hasznosság
Kardinális hasznosság elmélete: Számszerűen mérhető; a fogyasztó számszerűsíteni tudja a jószágnak tulajdonított hasznosságot. A hasznosságnak a valóságban nincs mértékegysége, a mérése nem lehetséges.
Teljes haszon (TU): Az a szám, amely megmutatja, hogy az egyes jószágmennyiségek elfogyasztása után mennyi hasznot szerzett a fogyasztó. A telítettségi pontig csökkenő ütemben nő. Ott van a maximuma, ahol a határhaszon 0.
Határhaszon (MU): Az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását.
MU=TUQ
Telítettségi pont (A): Egy adott jószág olyan mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő tovább.
- -A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban
Gossen I. törvénye (Csökkenő határhaszon törvénye): Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.
Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre azonos.
MUxPx=MUyPy
Ordinális hasznosság elmélete: A fogyasztók képesek rangsorolni a termékkombinációkat hasznosságuk alapján.
Közömbösségi/hasznossági görbe (U): Olyan jószágkombinációk összességét jelöli, amelyeknek összhaszna ugyanannyi, ezért közömbös számára, hogy melyiket szerzi meg. Közömbösségi térkép=Közömbösségi görbék összessége
Költségvetési egyenes (I): Azon jószágkombinációk összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelmének teljes elköltése mellett megvásárolhat rögzített piaci árak mellett. I=Px∙x+Py∙y
I= nomináljövedelem
Px=x termék ára x=x termék mennyisége
Py=y termék ára y=y termék mennyisége
A fogyasztó akkor választ optimálisan, ha a költségvetési egyenes és az elérhető legmagasabb közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkosarat választja.
Az ár- és jövedelemváltozás hatása a fogyasztóra:
Ha változik a jószág ára vagy a fogyasztó jövedelme, akkor a döntés korlátjaiban van változás.
Ha nő a fogyasztó jövedelme, akkor az eredeti ábrával párhuzamosan jobbra tolódik, egy magasabb közömbösségi görbére kerül, így nő a megszerezhető hasznosság.
Ha csökken a fogyasztó jövedelme, akkor a költségvetési egyenes párhuzamosan balra tolódik.
Az árváltozás hatása a fogyasztói döntésre:
Ha a fogyasztó alacsonyabb közömbösségi görbéről tud választani kevesebb a hasznosság.
- -Az egyéni és a piaci kínálat
Piaci keresleti függvény: Az egyéni keresleti függvények összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében.
Kereslet árrugalmassága: Azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik egy áru kereslete, ha az ára 1%-kal változik. Kapott eredményt nem negatív számként, hanem abszolút értékben értelmezzük.
Qx0=x termék régi mennyisége
Qx1=x termék új mennyisége
Px0=x termék régi ára
Px1=x termék új ára
Ix0=x termék régi jövedelme
Ix1=x termék új jövedelme