Gazdasági érettségi

A gazdasági élet szereplői, a makrogazdaság alapjai

Tétel részei:

  1. Makrogazdasági alapfogalmak
  2. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői, a makrogazdaság piaca
  3. Az állam feladatai, állam gazdasági szerepe, monetáris és fiskális politika
  4. A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere
  5. A gazdasági alanyok főbb csoportjai
  6. A termelés tényezői és kölcsönhatásuk

 

  1. Makrogazdasági alapfogalmak

Kibocsátás: termelés, output: a makrogazdaságban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások összessége. Jele: Q (Quantity)=GDP

Reálkibocsátás: mértékegységben fejezzük ki. Reálkibocsátás=nominális kibocsátás/átlagos ár

Nomináliskibocsátás: pénzben fejezzük ki.

Árszínvonal: a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott számtani átlaga. Jele: P (Price)

Végtermék: fogyasztásra felhasználható javak összessége. Mindaz a termék és szolgáltatás, amelyet az adott időszakban már nem használnak fel további termeléshez.

Fogyasztás: a háztartások jövedelmének az a része, amelyet a szükségleteket közvetlenül kielégítő javak vásárlására fordítanak. Jele: C

Megtakarítás: a háztartások jövedelmének el nem fogyasztott része. Jele: S

Beruházás: a tőkejavak előállítására és beszerzésére irányuló tevékenység. Jele: I

Bruttó beruházás=bővítő beruházás+pótló beruházás

Nettó beruházás=bruttó beruházás-értékcsökkenés

Transzfer (TR): juttatás, amely a szereplők jövedelmét növeli. Államtól a gazdaság többi szereplőjéhez áramló jövedelem.

 

  1. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői, a makrogazdaság piaca

 

Aggregálás: összes vállalatból álló aggregátumot, háztartások összességét elemzik.

Modellezés: a makrogazdaságok lényeges jellemzőinek kiemelését, elemzését, összefüggésük leírását jelenti.

Makroökonómia: a makrogazdaság működését befolyásoló és meghatározó gazdasági törvényeket, gazdasági jelenségeket és folyamatokat, valamint azok összefüggéseit elemzi.

Gazdasági szektor: azoknak a gazdasági szereplőknek az összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.

 

Makrogazdasági piac: részpiacokból áll: elméleti és közgazdasági vizsgálódás és elemzés szempontjából bonthatók fel!

Részpiacok: 

  • alakulása hatással van a többi részpiaci helyzetre, a makrogazdasági piacra
  • önállóan szabályozódnak
  • egyensúlyi/egyensúlytalansági állapot=saját törvényszerűségeik alapján
  • külön meg kell ismerni őket

 

Makrogazdaság ideális állapota: Makroökonómiai egyensúly: amikor a makroökonómiai kereslet=makroökonómiai kínálattal

 

Makrogazdasági piacok: árupiac, pénzpiac, munkapiac, tőkepiac

 

Árupiac: Termék és szolgáltatás cseréjének piaca. 

Y=C+I+G

Pénzpiac: Pénz piaca, rövid lejáratú.

MD: pénzkereslet: a gazdasági szereplők által tartani kívánt pénz mennyisége jelenti

MS: pénzkínálat: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége adja

 

Piac: minden olyan hely, ahol a jószágok és a pénz cseréje zajlik.

 

Munkapiac: A munkakereslet és a munkakínálat találkozásának helye. A munka iránti kereslet a vállalati szektor jelenti, a szolgáltatások nyújtásához munkát végzőkre van szüksége. 

LD: munkakereslet, vállalat

LS: munkakínálat, háztartás

 

Munkaerő: az ember azon fizikai és szellemi képességeinek összessége, amelyeket a munkavégzés során kifejthet, a javak nyújtása során felhasználat.

 

Tőkepiac: Hosszú lejáratú pénzeszközök adásvétele. A befektetés piaca. A tőkepiac nem ismer országhatárokat, oda áramlik a tőke, ahol a legnagyobb megtérülés várható.

I=SH+SÁ+SV

 

Költségvetés: a bevétel és a kiadás egybevetése.

 

KIADÁSBEVÉTEL
HÁZTARTÁSC+TH+SH=W+TRH
VÁLLALATW+TV+SV=Y+TRV
ÁLLAMTRH+TRV+G+SÁ=TH+TV
ÁRUPIACY=C+I+G+X-IM
TŐKEPIACI=SH+SV+SÁ+SK
KÜLFÖLDX+SK=IM

 

Adó (T): Adóbevallási időszakra előírt adófizetési kötelezettség. Magánszektortól az állam felé.

Kormányzati vásárlás (G): Azok a javak, amiket a kormány használ.

Jövedelem=GDP (Y): Adott gazdaságban 1 év alatt előállított és végső felhasználásra szolgáló javak összessége. (Bruttó hazai össztermék)

 

Reálfolyamatok (külső vonal): A javak természetes mértékegységben való mozgása.

Jövedelmi folyamatok (belső vonal): A reálfolyamatok ellenértékeként áramló pénzmozgásokat tartalmazza. 

Gazdasági folyamatok: A gazdaságban 1 év alatt megtermelt javak termelésével; fogyasztásával, a jövedelmek kezelésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások.

 

  1. Az állam feladatai, állam gazdasági szerepe, monetáris és fiskális politika

Állam: egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Feladata a közjó szolgálata.

 

Feladatai: 

  • gazdaság működőképességének fenntartása
  • közintézmények fenntartása
  • pénzügyi szabályozás (infláció)
  • társadalmi rend fenntartása
  • állampolgári jogok biztosítása
  • ország védelme (hadsereg)
  • közegészségügyi rendszer biztosítása
  • köznevelési rendszer működtetése
  • bevételi források biztosítása (adók, illetékek)
  • társadalmi működés, fejlődés biztosítása

Állam gazdasági szerepe: a gazdasági működés törvényes kereteinek kialakítása

  • A nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok kiépítése és a kapcsolatok ápolása

-Kapcsolatok stabilitásának érdekében az állam is szerepet vállal 

-Állami magatartás: 1. Protekcionista: az állam a rendelkezésére álló eszközökkel védi az országa gazdaságát a külső gazdaságok hátrányos hatásaitól. Gátolja az importot és támogatja az exportot.

  1. Liberális: lebontja a protekcionista korlátokat, az együttműködés kölcsönös előnyeinek kihasználására törekszik. 

  • A gazdasági működés törvényes kereteinek kialakítása

Az állam megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek keretet adnak a gazdasági szereplők tevékenységének.

Jogszabály: az állami akarattal elfogadott normák összessége.

Magyar Közlöny: cégtörvény, versenytörvény, adótörvény, csődtörvény, ev./ec. törvény

Adórendszer: az adott időszakban alkalmazott adók és adózással foglalkozó intézmények összessége.

~Funkciói

-államháztartási bevételek biztosítása közfeladatok teljesítésére

-gazdaságpolitikai célok meghatározása; adózási rendszer kiépítése

-társadalompolitikai célok meghatározása, azok megvalósulását támogató adórendszer működtetése.

 

Adók csoportosítása: 

  1. Jövedelemhez kapcsolódó adók:

-Személyi jövedelem adó (szja): magánszemélyek, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők fizetik 1 év alatt szerzett jövedelmük után.

-Társasági adó: vállalkozások által adott évben elért nyereség után fizetett adó.

  1. Forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó fontos adók:

-Általános forgalmi adó (áfa): minden termék összegére kiterjed.

-Fogyasztási adó: adott termékekre vetik ki, amelyet a vásárláskor a vevő fizet meg (alkohol, dohány, kávé)

  1. Helyi adók: települési önkormányzatok helyi közfeladatok finanszírozási forrásait biztosítják.

-Vagyon típusú adók (építményadó, telekadó)

-Helyi iparűzési adó

-Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó)

  • Az állam gazdaságba történő közvetlen beavatkozása

-Célja: gazdasági hatékonyság, a társadalmi igazságosság és a stabilitás elősegítése.

  • Stabilizáció, egyensúly alakítása: munkanélküliség, infláció enyhítése=>szabályozza a forgalomba kerülő pénz mennyiségét/módosít az adórendszeren
  • Erőforrások átcsoportosítása (allokáció): tőkét igényel, profitot nem ad; vállalkozások fő célja: haszonszerzés=>állam erőforrásokat von el adókkal, és átcsoportosítja
  • Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció): jövedelmeket von el a gazdaság szereplőitől (adók), majd átcsoportosítja azokat (transzfer)
  • Verseny fenntartása: az állam olyan jogszabályokat alkot, amik védik a tökéletes verseny feltételeit a piacon

 

Monetáris és fiskális politika

Gazdaságpolitika: az államnak azokat a nézeteit, döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz.

Költségvetési /fiskális/ politika: 

Az állam a költségvetési politika alkalmazásával saját bevételeit és kiadásait, azok együttes alakulását szabályozza a makrogazdasági kereslet befolyásolása érdekében.

-Expanzív költségvetési politika: célja: makrogazdasági kereslet növelése, amit a bevételei csökkentésével; kiadásai növelésével ér el.

-Restriktív költségvetési politika: célja: makrogazdasági kereslet csökkentése, amit a bevételei növelésével; kiadásai csökkentésével ér el.

Az állam bevételei a háztartási és a vállalati szektor által befizetett adókból származnak.

Az adó mértékének változtatásával növeli/csökkenti a saját bevételeit.

Adó: ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés a magánszektortól az állam felé.

Ha nő a mértéke: nő az állam bevétele, csökken a magánszektor jövedelme

Ha csökken a mértéke: csökken az állam bevétele, nő a magánszektor jövedelme

Makrogazdasági kereslet nő, ha csökkenti az adókat, növeli a kormányzati vásárlásokat, transzfereket.

 

Monetáris politika

Monetáris politika alkalmazásával a makrogazdaságban a pénzkínálat nagyságát, a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozzák.

-Expanzív monetáris politika: célja: makrogazdasági kereslet növelése, ami a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével érhető el.

-Restriktív monetáris politika: célja: makrogazdasági kereslet csökkentése, ami a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével érhető el.

A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank szabályozza.

Központi bank szabályozó eszközei: 

  • Kötelező tartalékráta (t): A jegybank kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy a pénz hány %-a legyen jegybankpénzben.
  • Jegybanki kamatláb (r): Hitelt kap a kereskedelmi bank a jegybanktól.
  • Nyílt piaci műveletek: Jegybank elad/vesz (arany, deviza, értékpapír); vásárol: nő a pénz, jegybankpénzzel fizet; elad: csökken a pénz
  1. A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere

Nemzetgazdaság: egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli gazdasági életének egészét, az országban zajló gazdasági események és intézmények összességét jelenti.

 

-Egységes rendszerbe foglalják: hierarchikus rendszer nomenklatúra

-Hazai gazdasági tevékenységek ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR=Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

-A rendszerbe sorolást a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) végzi

 

ÁG21 db
ÁGAZAT88 db
ALÁGAZAT272 db
SZAKÁGAZAT615 db

4 szint van: 

 

Az áru jellemzője, célja, rendeltetése, input, termelés és technológia szerint osztályozzák a tevékenységeket.

Egyéb osztályozások: 

  • ÖVTJ: Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke
  • TESZOR: Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere
  • GFO: Gazdasági Szervezetek Gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása
  • FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

 

Tevékenységek 3 típusa: 

  • Főtevékenység: a cég bevételének legnagyobb hányada származik ebből
  • Másodlagos tevékenység: a vállalkozás saját szervezeti egységén kívülre történő továbbadásra szánt javakat állít elő
  • Kisegítő tevékenység: segíti a főtevékenység működését

 

  1. A gazdasági alanyok főbb csoportjai

Gazdasági alanyok: olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek: eszközöket birtokolni, kötelezettséget vállalni, gazdasági tevékenységet végezni, más tevékenységet végezni, más egységgel ügyletet kötni.

 

~Főbb csoportjai: 

  • Háztartások: akik a megtermelt termékek végső fogyasztói; árupiacon keresleti igénnyel lépnek fel; munkapiacon: munkaerő-kínálat
  • Vállalatok: akik profitszerzés céljából termelés folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági események/nonprofit gazdasági egységek, amelyek árupiacon kínálatot biztosítják; munkapiacon: munkaerő-kereslet
  • Állam: amelynek központi szervei önálló szervezetek; közhatalmi tényezőként gazdasági szereppel bírhatnak
  • Külföld: a gazdaság önálló vállalkozásai, amelyek gazdasági kapcsolatot tartanak fenn a belföldi vállalkozásokkal

 

  1. A termelés tényezői és kölcsönhatásuk 

Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.

Újratermelés: a termelés állandóan ismétlődő folyamata.

Reálfolyamat: javak mozognak

Értékfolyamat: amelyet pénzfolyamatokként tudunk kifejezni

Újratermelés 3 fajtája: 

  • Szűkített újratermelés: kevesebb az előállított anyagi javak mennyisége
  • Egyszerű újratermelés: ugyanannyi a létrehozott javak, szolgáltatások mennyisége
  • Bővített újratermelés: anyagi javaknak, szolgáltatásoknak nagyobb mennyiségét hozzák létre

Termelési tényezők: azok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel.

~Munka: munkaerő: az ember szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenysége során használ fel.

~Természeti tényezők: természeti kincsek, amit az ember természetes formájukban használ fel termelésre.

~Tőkejavak: termeléssel létrehozott gépek, épületek, anyagok stb., amit a termelési folyamatban felhasználnak.

~Vállalkozói tevékenység: feladata: összes termelési tényező megszervezése, működtetése, irányítása.

Elsődleges termelési tényezők: nem gazdasági okokból keletkeztek, felhasználásuk mértékét határozza meg: gazdasági folyamat (munka, természeti tényezők)

Másodlagos termelési tényezők: gazdasági okokból keletkeznek (tőkejavak)

 

Termelési tényezők szűkösen állnak rendelkezésre, de helyettesítő és kiegészítő viszonyban vannak egymással.

 

  • Elsődleges (primer) szektor: természet primer nyersanyagainak kitermelésével foglalkozó ágazat
  • Másodlagos (szekunder) szektor: primer nyersanyagokat dolgozza fel
  • Harmadlagos (tercier) szektor: szolgáltatások tartoznak ide
  • Negyedleges (kvarterner) szektor: kutatás+fejlesztés+innováció tevékenységeket és az információval kapcsolatos szolgáltatásokat sorolják ide

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.