Gazdasági érettségi

A kötelmi jog

Tétel részei: 

  1. Szerződések fogalma, fajtái
  2. A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés
  3. A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése
  4. A szerződés teljesítés és a megszegés
  5. A szerződés megerősítése, biztosítékadás
  6. Adásvételi, vállalkozói, bérleti és letéti szerződés

 

Szerződés: a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Köthető: szóban, írásban, ráutaló magatartással

Alanya: természetes személy/jogi személy/állam; a jogosult és a kötelezett egyenrangú

Tárgya: szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ő pedig azt teljesíteni köteles

Tartalma: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenlő arányú

Kötelem: szerződéssel keletkezik

Szerződés fajtái: pl

-Tulajdonátruházó: adásvételi, csere,ajándékozási szerződés

-Vállalkozási típusú: vállalkozási, fuvarozási szerződés

-Megbízási típusú: megbízási, szállítmányozási szerződés

-Használati: bérleti szerződés

-Letéti: szállodai letéti szerződés

 

Szerződéskötés: az egyik fél ajánlatot tesz amit a másik elfogad

Ajánlat: olyan jognyilatkozat, amely tartalmazza a leendő szerződés lényeges elemeit. Megtehető szóban, telefonon, e-mailben, levélben

Ajánlati kötöttség: elfogadási idő, amin belül a szerződés létrejön

Szerződéskötéskor a feleknek meg kell egyezniük a tárgyban, meg kell említeni az ÁSZF-t

 

Szerződés érvénytelen: ha valamilyen jogi szabályozás nem engedi meg azt, hogy a szerződéshez fűződő jogi hatások beálljanak, mert a szerződésben hiba van

  • Semmisség: érvénytelenségre bárki hivatkozhat, határidő nélkül, feltétlen érvénytelenség
  • Megtámadhatóság: akkor válik érvénytelenné, ha megtámadják és bírósági határozat érvényteleníti adott határidőn belül. Feltételes érvénytelenség

Módosítás: ha a felek között hosszabb ideig tartó gazdasági kapcsolat van. Változhat a jogszabály vagy a gazdasági körülmény

Történhet: Módosító szerződéssel, bármely elem változhat:

 -Alanyi módosítás: a: engedményezés: követelésre szóló jogosultság átruházása; b: tartozásátvállalás: eredeti kötelezett helyébe új lép

-Tartalmi módosítás: egyezséggel: a felek az egymással szembeni vitás követeléseikből kölcsönösen engednek

-Jogcímet is változtathatnak-új jogalap

 

Történhet: Bíróság által: ha a felek tartós jogviszonyban vannak, a szerződés megkötése után körülményváltozás volt, változás egyik félnek sérelmet okozott

 

Történhet: Egyoldalú módosítással: kivételes esetekben a jogszabály szólítja fel az egyik felet a módosításra

 

Megszűnik a szerződés ha teljesítették vagy teljesítés előtt

Megszűnhet:

  1. szerződő felek akaratából: -együttes: megszüntető, felbontó, elengedő szerződés; -egyik fél akarata: felmondás, elállás, lemondás
  2. egyéb okból: hatósági rendelkezés, halál, confusio esetén

 

Szerződés teljesítés: ha a szerződésben leírtakat teljesítik, helyéről. idejéről, módjáról a felek döntenek

 

Szerződésszegés: minden olyan magatartás, aminek következtében a szerződés célja nem valósul meg vagy sérti valamelyik fél jogait

 

FAJTÁIJOGI KÖVETKEZMÉNYEI
Kötelezett késedelmeobjektív: jogosult dönt; szubjektív: kár megtérítése
Teljesítés megtagadásakényszerítés a teljesítményre; szerződésfelbontás; kártérítés
Hibás teljesítésobjektív: kellék-,termékszavatosság; szubjektív: kártérítés
Jogosult késedelmeobjektív: kárveszély viselése, költségtérítés; szubjektív: kártérítés
Meghiúsulásobjektív: szerződésmegszűnés; szubjektív: kármegtérítés

 

Szerződésmegerősítés:

Foglalóval: szerződés megkötésekor biztosítékul adott pénzösszeg (aki miatt meghiúsul a szerződés elveszíti; aki kapta a dupláját adja vissza; ha mindkét fél vagy senkisem hibás: vissza kell fizetni)

Kötbér: vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg. Kamattal növelt

Jótállás: a hibás teljesítésért való feltétlen helytállás. 

Jogvesztés: nyilatkozattal vagy automatikusan veszíthető el a jog. Egyik fél jogot veszít, ami illette volna.

 

Biztosítékadás: 

 

Dologi Személyi

 

óvadék zálogjog kezesség

 

egyszerű készfizető

 

Óvadék: pénz amit előre átad a kötelezett, ebből fizetik a helytelen használatot

Zálogjog: kötelezettség teljesítésére szolgál

Egyszerű kezesség: másodlagos helytállás, ha a kezes nem tud teljesíteni

Készfizető kezesség: kötelezettől is követelheti a tartozás teljesítését

 

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

Vállalkozói szerződés alapján a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

A bérleti szerződés alapjánalaján a bérbeadó köteles a bérbe adott dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő ezért köteles bért fizetni.

A letéti szerződés alapján a letétményes arra vállal kötelezettséget, hogy a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrzi, a letevő pedig díjat fizet neki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.