Egy kisvállalkozás alapítása

A vállalkozás, vállalat fogalma

A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik.

A vállalkozás:Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez.

A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák.

A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is.

Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell tisztában lennie.

Önismeret

A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival –ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni;értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez.

Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat.

A jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé.

(A szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.)

A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen

a kellő mértékű és mélységű önismeret.

Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és

kreativitását.

Üzleti ötlet

Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet megtalálására több le

• Ötletbörze (brain storming)
• Mátrix vagy háló
• Ötletek feltérképezése
• Problémamegoldás
• Üzleti stratégia

Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése

A stratégiai tervezés

menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves

kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piacilehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális menedzsmentfeladat.

A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását.

Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia.

A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a legoptimálisabb utat válasszuk ki. Tehát a vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a

döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen

rendelkezésre álljon a szükséges információ.

A tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük.

A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok

kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van.A stratégiai tervezés módszerei, technikái

A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és technikák.

A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a

portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport

-Boston Consulting Group -a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó csoportja által kidolgozott un. BCG mátrix. A BCG mátrix a termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg. A BCG portfólió mátrix

egy négy cellát tartalmazó rács, ahol az x tengelyen a

relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel az alábbiak

szerint alakul: Piaci növekedés Piaci részesedésalacsonymagas

magas alacsony

Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit

is jelentenek az egyes negyedek?

Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel

jellemezhető piacon.

A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci

részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek.

A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt

ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni.

A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon.

A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek legyenek a piaci lehetőségek kihasználására.

A Mc-Kinsey-féle portfolióa négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrixvízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja.

külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé

befolyásolhatók

belső tényezőket (az üzletág versenyképessége) vizsgál, melyek

módosíthatók, fejleszthetők

Üzleti terv készítése

Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető

legyen. Az üzleti tervolyan alapdokumentum,

amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani.

Az üzleti tervnek 3 funkciója van:

a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és

logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia megtervezéséhez

alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz

összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez.

Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok:

− ötletek gyűjtése alternatívák kidolgozása

• ötletforrások

• információgyűjtés− előzetes elemzés− célpiac meghatározása

• ki igényli a terméket/szolgáltatást

• piac

-szegmentáció

− források, tőkeszükséglet meghatározása

− támogatási formák számbavétele.

Az üzleti terv tartalma:

1. Bevezetés:

2. Összefoglaló rész

3. Iparágelemzés

4. A vállalkozás leírása

5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv

6. Marketingterv

7. Szervezeti terv

8. Kockázatbecslés

9. Pénzügyi terv

Emberi erőforrás gazdálkodás

A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos meghatározása. A vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége a vállalat profittermelő

képességét kedvezően befolyásolja.

Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai:

• a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása

• a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás

• a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése

•munkaerő-szelekció, elbocsátás

• megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételekbiztosítása

• bér-és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása

• érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között.