Földrajz érettségi

Hazánk éghajlata és természetes növénytakarójának területi változásai, jelentősebb talajtípusok. A talajt és növényzetet veszélyeztető problémák

Éghajlat:

  • Magyarország éghajlatát távoli területek fölött kialakuló légköri képződmények, a tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet hatásai irányítják

  • Hazánk az északi mérsékelt övezet valódi mérsékelt övében helyezkedik el

  • Az ország területén a négy évszakos nedves kontinentális vagy mérsékelt szárazföldi éghajlat jellemző.

  • Az Atlanti-óceántól való távolság miatt a kontinentális hatás kelet felé egyre jobban érvényesül, azaz csökken a csapadékmennyiség és emelkedik a napfénytartam.

  • Az évi középhőmérséklet 8-12 fok, évi közepes hőingás 20-22 fok, a leghidegebb hónap a január, legmelegebb a július. Az egyes területek között jelentősek az eltérések.

  • Az évi csapadék 600-700 milliméter, legcsapadékosabb Alpokalja, Zalai-dombság, legszárazabb a Közép-Tisza vidéke. A csapadék időbeli eloszlása is egyenlőtlen. Nyaranta gyakoriak az aszályok.

  • Az uralkodó szélrendszer: nyugatias szelek.

  • Hazánkat óceáni (főként a nyugati) és mediterrán (Dunántúl déli része – Pécs) hatások is érik.

  • Az anticiklonok nyáron aszályt, télen tartós fagyokat okoznak, a sarkvidéki légtömegek májusi fagyokat idéznek elő. Ősszel a mediterrán ciklonok hatására esik jelentős csapadék.

Növénytakaró:

  • Magyarország növényvilága fajokban gazdag, a természetes növénytakaró csak az ország területének 9-10%-án található meg (számos betelepített faj)

  • Jelentős az átmeneti jelleg

  • Alföldi növénytársulások: erdős sztyepp, fű, árvalányhaj, nyár, nyír, akác, feketefenyő

  • Dombságok, középhegységek növénytársulásai: 600 m alatt tölgy, felette bükk, Ny-Mo.-n fenyő is

  • Karsztbokorerdő: vékony talajú meszes területen jellemző (pl. Esztramos-hegy a Cserehátban)

  • Szelídgesztenye: Mecsek (a mediterrán hatás miatt)

  • Erdő hazánk területének kb. 20%-át borítja, ezek jelentős része telepített.

  • A talajerózió a növényzetet is pusztítja

Talaj:

  • Nagyon jelentős természeti kincsünk, a mezőgazdasági termelés számára fontos a minősége.

  • Két fő csoportra oszthatjuk: alföldi (mezőségi) és dombvidéki (erdőtalaj)

  • Mezőségi talajok: csernozjom (vastag humusz – Mezőföld, Hajdúság, Bácskai-löszhát)

  • Erdőtalajok: típusai kialakulásában a csapadékviszonyok játszanak szerepet: fakószínű erdőtalaj (sok csapadék, kevés humusz, Nyugat-dunántúli-dombság), barna erdőtalaj (kevesebb csapadék, több humusz, Északi-kh.), csernozjom barna erdőtalaj (az erdőtalaj mezőségi talajjá alakult, főképp a hegységek peremén)

  • Kőzetekhez és domborzati sajátosságokhoz is köthetőek talajtípusok: öntéstalaj, réti és láptalaj, szikes talaj, rendzina (mészkő és dolomit felszínén alakul ki, ide köthetőek a már említett karsztbokorerdők)

  • A talajréteg pusztulása, eróziója komoly veszély, nagyon fontos a talajok védelme

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.