Földrajz érettségi

Magyarország szőlőtermesztése és borvidékei

I. Hagyományok:

Hazánkban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai vannak.

Magyarország mindig is Európa tradicionális bortermelő országa volt.

Már a római időkben, a Római Birodalom korában termesztettek szőlőt a Kárpát-medence területén. Később a honfoglaló őseink is foglalkoztak bortermeléssel, így hazánkban a bortermelésnek 1100 éves hagyománya van.

Magyarország borgazdasága Mátyás királytól a 19. század közepéig Európa és a világ elitjéhez tartozott (pl szerémségi borvidék).

Az 1860-80-as évek filoxérajárványa Európa szőlőkultúrájának 2/3 részét elpusztította, így hazánkban is nagy kárt okozott.

II. Természeti adottságok:

Az ország éghajlata, fekvése, domborzati viszonyai kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre.

Mert:

  • az ország nagy részén magas a napsütéses órák száma;

  • elegendő a csapadék;

  • jó minőségű, tápanyagban gazdag talajaink vannak;

  • dombvidékeink, s középhegységeink déli kitettségű lejtői kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre.

III. Szőlőtermesztés:

Az ország termőterületének 1,3%-án termesztenek szőlőt. A hektáronként elérhető bevétel igen változatos: 700 000 – 8 millió forint között is mozoghat.

A hazai borfogyasztás 25-30 l/fő/év.

Az országos termelés 4 millió hektoliter évente.

A bor 2/3 része belföldön, 1/3 része külföldön kerül piacra.

Az export jó része Németországba ment régen, ma már jelentős a francia, olasz angol is. Ezen kívül az USA-ba, Japánba, Kínába is szállítanak Magyarországról borokat. Népszerűek a tokaji, a villányi, az egri borok.

Problémák:

  • az ültetvények jó része elöregedett, a cserélésükhöz, a telepítéshez sok pénz kell;

  • sok a kisbirtok, ahol nem gazdaságos a termelés;

  • hosszú a termőre fordulási idő, ezért kétséges a megtérülés időpontja;

  • az EU tagországokban (nálunk is) korlátozva van a szőlő telepítése, a kivágását viszont támogatják.

A szőlőtermesztés költségei, s jövedelemviszonyai:

– A szőlőtelepítés nagy anyagi ráfordítást igényel. Csak a magas minőségű szőlőre van kereslet, a tömegterméket csak önköltségi ár alatt lehet eladni.

Szőlőfajták: Magyarországon sok szőlőfajta ismert. Ezek közül államilag elismert fajták például a következők:

  • fehér: Rizling fajták, Chardonnay, Muskotály, Olaszrizling, Szürkebarát, Furmint, Hárslevelű;

  • vörös: Kékfrankos, Merlot, Oportó, Kadarka, Zweigelt;

  • csemegeszőlő: Irsai Olivér, Csabagyöngye, Pannónia kincse.

IV. Borvidékek:

  1. Badacsonyi:

A középkor óta az egyik leghíresebb borvidékünk. Egyértelműen fehérbort termő terület. Fontosabb fajták, borok: szürkebarát (Pinot gris), Kéknyelű, olaszrizling.

  1. Balaton-felvidéki:

Történelmi borvidék, de csak néhány évtizede önálló. Elsősorban fehérbor: olaszrizling, szürkebarát és a rizlingszilváni.

  1. Balaton-melléke (Zalai Borvidék):

Már a rómaiak idején is termeltek erre bort. Elsősorban fehérbor.

  1. Balatonfüred-Csopaki:

A Balaton északi partjának 10-12 km-es területét érinti. A fehér szőlő termesztése elsődleges: olaszrizling, rizlingszilváni. Dörgicsén rosé, a Tihanyi-félszigeten vörösbor termelés folyik.

  1. Bükkaljai:

1970-től önálló borvidék. Fehérbor.

  1. Csongrádi:

Az alföldi borvidékből hozták létre. Nagyrészt fehérbor. Minőségi fajták. Kövidinka, izsáki fehér, ezerjó, pozsonyi fehér.

  1. Balatonboglári (Dél-Balatoni borvidék):

A Balatontól délre található. Vegyesen fehér- és vörösbor. Itt van az ország legnagyobb tömegbor termelése.

  1. Egri:

A 18. század eleje óta ismert borvidék az ország egyik leghíresebb, külföldön is ismert borvidékének számít. Eger alatt hatalmas üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. A fehérszőlő aránya 70-75%: olaszrizling, leányka, és a muscat ottonel. A vörös a kadarka, kékoportó és medina alkotja. E borvidék világhírű bora a bikavér, amely több vörösbor keveréke. Meghatározó eleme korábban a kadarka volt, ma a kékfrankos tölti be ezt a szerepet.

  1. Etyek-Budai:

Nagy hagyományokkal rendelkezik, de csak 1990-től különálló borvidék. Alapvetően fehérbor. Emellett pezsgőalapanyag is. Chardonnay, rajnai rizling, olaszrizling, korai piros veltelíni.

  1. Hajós-Bajai:

1990-ben vált ki az alföldi borvidékből. Elsősorban fehérbor.

  1. Kiskunsági:

Legnagyobb borvidékünk. Nagy szőlőtelepítés csak a 19. századi filoxéra vész után történt. Nagyrészt fehérbor: például kövidinka, ezerjó. Vörösborból cserszegi fűszeres.

  1. Mecsekaljai:

Ősidők óta termesztenek bort itt. A pécsi pezsgőgyártás alapját képezik az itteni fajták. Különlegesség a pécsi cirfandli. Hagyományosan fehérbor termő vidék.

  1. Mátraaljai:

Csak ebben a században önállósodott. Elsősorban fehérbor: chardonnay, olaszrizling, hárslevelű.

  1. Móri:

Régi történelmi borvidék. 1901-ben önállósult. Elsősorban fehérbor: ezerjó, karát, leányka.

  1. Pannonhalma-Sokoróaljai:

Elsősorban a pannonhalmi apátság borgazdaságára épül. Már az államalapítás idején termeltek itt bort. Hagyományosan fehérbor termő terület.

  1. Somlói:

A legkisebb borvidék, egy alvó vulkán, a Somló hegy területét öleli fel. Kizárólag fehérbor termő terület. Hárslevelű, juhfark.

  1. Soproni:

Egyik legősibb borvidékünk. Elsősorban vörösbor: kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon. Ezeket a bíborkadarka, merlot, kékoportó és zweigelt

  1. Szekszárdi:

Történelmi borvidék már a török időktől. A Sió és a Duna között terül el. 60%-ban vörösbor. Például: cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka és kékfrankos, zweigelt (Völgység).

  1. Tokaj-Hegyaljai:

Magyarország legkeletibb borvidéke, ahol már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt. A mazsolabor technológiája minden valószínűség szerint Görögországból a Szerémségen keresztül jutott az 1400-as évek tájékán Tokaj-hegyaljára. Kizárólag fehérbor termő terület: furmint, hárslevelű, sárga muskotály. Híresek az aszú borok.

  1. Tolnai:

Dunaföldvár, Tamási és Bonyhád környéke. Vegyes termőterület (vörös és fehér is).

  1. Villány-Siklósi:

Történelmi borvidék. A legdélibb, s legmelegebb. Elsősorban vörösbor, de a siklósi térség otthont ad a fehérboroknak is. Ajánlott fajták a fehérbornál: chardonnay, hárslevelű, olaszrizling, rajnai rizling, tramini. Vörösbornál: bíborkadarka, cabernet franc, cabernet sauvignon.

  1. Ászár-Neszmély:

Középkori hagyományokkal rendelkezik. Észak-Dunántúl. Csak fehérbor: chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelíni,

Forrás:

http://www.strazsaborrend.hu/dynamic/magyarorszag_borvidekei.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük