Amerika a nyugati félgömb kontinense. Ázsiától a Bering-szoros választja el. Három részre osztjuk: Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, valamint az ezeket összekötő Közép-Amerikára. Utóbbihoz soroljuk az Észak- és a Dél-Amerika között húzódó keskeny szárazföldet (az ún. földhidat) és az Antillák szigetvilágát. A földhíd legkeskenyebb része a Panamai-földszoros. Itt építették meg a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő mesterséges vízi utat, a Panama-csatornát. Amerikához tartozik Földünk legnagyobb területű szigete, Grönland is.
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található kontinens. Északon a Jeges-tenger határolja, keleten az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, nyugaton a Csendes-óceán.
Kanadai-pajzs: Általában a jégkori moréna fedi a legősibb kőzeteket, de a lepusztulás sok helyen enged hozzáférni a rendkívül gazdag nikkel,- réz,- vas,- platina,- és uránlelőhelyekhez. Déli peremén jégvájta tavakat találunk, mint pl. a Felső-tó és a Nagy-Medve-tó.
Grönland: 2,2 millió négyzetkilométer a területe, belseje ősi kőzetekből, pereme kaledonidákból áll. Belsejében 2-3 km vastag a jég, ami fölött képződő hideg légtömegek gyakran jutnak be a kontinens belsejébe.
Appalache-hegység: Átlagosan 1000 m-es magasságú röghegység, mint tudjuk, kaledóniai és variszkuszi korú. Kőszénben igen gazdag.
Belső-síkság: Hatalmas, közel 4000 négyzetkilométeres területéből adódóan igen sokszínű a táj. Az Öt-tó környékén egyszerre találunk jégtakaró-halmozta üledékeket és óidei kőzeteket. Az óidei kőzetek lépcsői közt hullik alá a Niagara-vízesés. Részét képezi a Mississippi-medence is, amely alsó szakasza gazdag kőolaj és földgáz lelőhely. Tőle nyugatra találjuk a ma jelentős mezőgazdasági területnek számító Préri-fennsíkot, amely a Sziklás-hegység felé fokozatosan emelkedik.
Kordillerrák: Jelentős réz,- cink,- és ólom lelőhelyeket találunk itt. Tőle nyugatra számos nagy medence helyezkedik el (pl. Columbia-fennsík, délen a Mexikói,- és a Colorado-fennsík, benne a Grand-Canyonnal), közülük a Nagy-medencében található a Nagy-Sós-tó. Szűkebb értelemben véve a nyugati vonulatokat nevezzük Kordillerráknak, melyeknek alaszkai területén helyezkedik el Észak-Amerika legmagasabb csúcsa a Mount McKinley. Ismert részei még a gránittörmelékes Sierra Nevada és a kaliforniai Nagy-Völgy.
Észak-Amerika fő vízválasztója a Sziklás-hegység, amely a kontinens nyugati részén húzódik, így a folyók nagy része közvetve vagy közvetlenül az Atlanti-óceánba vezeti le a felszíni vizeket. Észak-Amerika legnagyobb folyója a Mississippi. Missouri nevű mellékfolyójával együtt óriási mennyiségű hordalékot szállít, és hatalmas deltát építve torkollik a Mexikói-öbölbe. A Szent Lőrinc-folyó hosszú, jól hajózható tölcsértorkolata a világ egyik legforgalmasabb belvízi hajóútja. Amerika legjelentősebb tórendszere az észak-amerikai Nagy-tavak, amely a jékorszaki jég által kimélyített medencékben alakult ki. Az öt tó: Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és az Ontario-tó.
Észak-Amerika leghíresebb és védett állata az amerikai bölény, mely egyben a kontinens legnagyobb testű szárazföldi emlőse.
Dél-Amerika területe a Föld felszínének kb. 3,5%-a.
Guyanai-hegyvidék: két részből áll. Egy 1000-1200 m magas keleti, és egy 2000-2500 m magas nyugatiból, melyeken sokszor függőleges irányúra változott üledékek alkotnak magas falakat. Egy ilyenről zuhog alá Földünk legmagasabb vízesése, a 980 m magas Angel-vízesés.
Brazil-felföld: Nedves, száraz és füves szavannával borított táj, mely a híres brazil kávé termesztésének a helye. A partvidéken felszínre bukkannak az ősi kőzetek (gránit, kül. palaféleségek), beljebb pedig a Földön szinte egyedülálló vasérckészleteket bányásznak.
Andok: Földünk leghosszabb lánchegysége 7000 km hosszú, majdnem 7000 m magas, a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozik. A Pacifikus és a Dél-Amerikai lemez ütközése során heves vulkáni működés zajlott le, egyes vulkánok máig működnek, uralkodó kőzete az andezit.
Amazonas-medence: Kb. fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje, és legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, melyen a Föld legbővizűbb folyója kanyarog. Nekünk nehéz elképzelni, hogy medre sokszor 15-20 km széles, torkolatánál pedig 100 km.
Paraná -alföld: vastag üledékekkel feltöltött síkvidék, amelyet helyenként lösz, illetve óidei kristályos kőzetekből álló szigethegyek szakítanak meg.
Dél-Amerika éghajlata igen változatos, a tajga-tundra-állandóan fagyos éghajlaton kívül minden más éghajlat megtalálható a kontinensen. Ebben Afrikához hasonlít.
Dél-Amerika a Föld legcsapadékosabb kontinense. Az egyenlítő környékén a kétszakaszos esőövben 1800-3200 mm (helyenként ennél is lényegesen több), tőle délre és északra (egyszakaszos esőöv) 1000-1500 mm eső hullik évente.
Dél-Amerika nemcsak a legcsapadékosabb kontinens, hanem itt van a Föld legnagyobb vízgyűjtő területével és vízhozamával rendelkező óriásfolyam, az Amazonas is. Több vizet szállít, mint Európa folyói együttesen.
A kontinens növényzete, talaja és állatvilága nagymértékben követi a hőmérséklet- és csapadékviszonyokat. A természetes növénytakaró három nagy csoportra osztható: a trópikus amerikai flórára, a 40°-os szélességi körtől délre, Új-Zéland és Ausztrália növényzetével rokonságban álló flórára, valamint az Andok önálló flórájára. Az Amazonas vízgyűjtő területét trópusi őserdők borítják (jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék stb.). Keskeny parti sávban az atlanti partokon is megjelenik az őserdő. Egyébként az atlanti partvidéket a különféle pálmafajok végigkísérik egészen a Baktérítőig. A Brazil-felföldön a fás-füves szavanna, nyugati részén füves puszta a jellemző. A kontinentális klímaterületeken és a délnyugati óceáni sávban a lombhullató és vegyes erdők díszlenek. A sivatagban és félsivatagi területeken a kaktusz a leggyakoribb növény. Talajai jellegzetesek: vörös- és sárgaföld, vörös és fekete trópusi talajok és különféle hegyvidéki talajok.
A kontinens állatvilága gazdag, különösen a trópusi őserdők területén. Sok a hüllő (anaconda, boa), a madár (papagájok, kolibrik), az emlősállatok közül jellemző a jaguár, a lajhár, a puma, a tapír stb. A vizek lakói sorából a kajmánok és a piránák a jellegzetes fajok. A szárazabb területeken a nanduk (futómadarak) és különböző lámafajok élnek.