Földrajz érettségi

USA társadalmi és gazdasági jellemzői

Az Amerikai Egyesült Államok az első olyan ország, amely, mint egykori gyarmat sikeresen modernizálódott, sőt a 20. századtól a világ meghatározó hatalmává vált.

Elnevezésében gyakran használják az USA (United States of America) mozaikszót, de a köznyelvben – helytelenül – elterjedt az „Amerika” kifejezés is.

Az Amerikai Egyesült Államoké a világgazdaság legsokoldalúbb és technológiailag legfejlettebb nemzetgazdasága. Az USA GDP-je a legmagasabb a világon. A világ GDP-jének 22%-át adja, miközben népessége a Föld lakosságának csupán 4,5%-a. Gazdasági növekedése felülmúlja az Európai Unió és Japán növekedési ütemét. A 20. század eleje óta vezető szerepet 

A 19. század végén az USA már az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. Bár az ország gazdaságán belül az ipar szerepe csökken, a világon elfoglalt vezető szerepét napjainkban is őrzi. A hagyományos könnyűipari (pl. textilipar), illetve nehézipari (pl. vaskohászat) ágazatokat az amerikai nagyvállalatok jórészt kitelepítették az országból, és egyre inkább teret nyertek a korszerű ipari ágazatok (pl. mikroelektronika). 

Az Egyesült Államokban épült ki a világ legszélesebb kutatóbázisa, itt fordítják a legnagyobb összegeket kutatásra és fejlesztésre. Itt dolgozik a legtöbb kutató is. 

Iparát ma a tudományos-technikai vívmányok széles körű alkalmazása, a magas fokú szervezettség, az automatizálás, a szakosodás és a rugalmas termelés jellemzi. Élen jár a repülőgép- és a gépkocsigyártásban, a híradástechnikában, a számítógépiparban, valamint az űrkutatásban. 

A gazdaság stabilitásának egyik alapját a többféle elsődleges energiahordozón alapuló energiagazdaság adja. 

Bár napjainkban is kőolajból fedezi energiaszükségletének legnagyobb részét, a „fekete arany” részesedése az utóbbi évtizedekben csökkent. Ez annak a tudatos energiapolitikának az eredménye, ami a kőolajfüggőség mérséklésére irányult. 

Az országban ugyan számottevő kőolajkészletek találhatók (pl. Texasban, Alaszkában), ennek azonban csak egy részét termelik ki, helyette inkább (olcsóbban) importálnak. (Az utóbbi időben emellett nagy hangsúlyt helyeznek az olajpala-készletek kiaknázására is.)

Az Egyesült Államok a világ legjelentősebb kőolajimportőre: többet vásárol, mint az Európai Unió és kétszer annyit, mint Kína. Éppen ezért mindent megtesz, hogy a világ kőolaj kitermelése és kereskedelme problémamentes legyen számára (gazdasági, politikai, katonai eszközök alkalmazásával). A világ egy évben kitermelt kőolajának egynegyedét az USA fogyasztja el. 

A kőolajfüggőség mérséklését atomerőművek építésével, a földgáz- és a megújuló energiahordozók felhasználásával igyekeznek elérni. 

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága a posztindusztriális szakaszát éli: GDP-jének döntő részét a szolgáltatások állítják elő. Ebben a gazdasági ágban dolgozik a foglalkoztatottak 80%-a és a GDP-hez is közel 80%-ban járul hozzá. A növekvő termelékenység motorja a technológiai fejlődés és az információs gazdaság. 

Az információs hálózatok átszövik a szolgáltatások szinte minden területét (pl. a távközlést, a kereskedelmet, a bank- és pénzügyi rendszert), és a lakosság mindennapi életét. Hatásukra javul a termelékenység, bővül a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek, és nő a fogyasztás is. 

Az Amerikai Egyesült Államok a működőtőke-kivitelével az egész világra komoly befolyást gyakorol. Ugyanakkor a legtöbb működőtőkebefektetés is ide irányul. 

Az Egyesült Államok a pénzügyi szektorban is vezető hatalom. New York értéktőzsdéjének és bankházainak csak kevés egyenrangú vetélytársa akad. A világ legrangosabb üzleti tanácsadó- és reklámcégeinek is New York a székhelye. A város globális jelentőségét mutatja, hogy itt található az ENSZ központja is. 

A világ valutatartalékainak több mint felét USA dollárban tartják nyilván. Ennek árfolyamváltozásaira és az ún. Dow Jones index alakulására a világgazdaság is érzékenyen reagál. 

Az Amerikai Egyesült Államok agrárgazdasága a legfejlettebb a világon. Mezőgazdasága kevés élőmunka-ráfordítással ér el magas hozamokat. Ezt a technológia (a gépesítés, a talajművelési módok, a hibrid vetőmagok, az öntözés, a növényvédelem) magas színvonala teszi lehetővé. 

E tényezőknek köszönhetően az Amerikai Egyesült Államok a harmadik legjelentősebb mezőgazdasági termelő Kína, illetve India után. Egyúttal a világ legfőbb agrárexportőre. 

A termelés nagybirtokokon, farmokon folyik. A farmok eredetileg is nagy területű, családi tulajdonban lévő, piacra termelő mezőgazdasági üzemek voltak. Mára nagyobb részük élelmiszeripari nagyvállalatok, pénzintézetek tulajdonába került. Ez a területük további növekedésével járt együtt, ami pedig maga után vonta a nagyfokú gépesítést is. 

A nagybirtokokon folytatott mezőgazdasági termelés erősen specializálódott. A szakosodás messzemenőkig figyelembe veszi a természeti adottságokat. Ezért a termelés övezetekbe, körzetekbe rendeződött. 

A termelés magas színvonala ellenére a mező-gazdaság részesedése a GDP-ből már csak 2%. Körülbelül ugyanekkora a részesedése a foglalkoztatásban is. 

Mivel az Amerikai Egyesült Államok a lehető legjobban szeretné kihasználni a gazdaság globálissá válásának előnyeit, az európai és délkeletázsiai országokhoz hasonlóan integrációs folyamatokat kezdeményezett. Ez azt jelenti, hogy azokkal az országokkal, amelyekkel intenzív gazdasági kapcsolatokat bonyolít le, közös integrációs szervezetet hoz létre. Ezzel megkönnyíti a termékek szabad áramlását, így azok versenyképesebbek lesznek. 

Az USA, Kanada és Mexikó által létrehozott szabad kereskedelmi megállapodás a NAFTA (North American Free Trade Agreement). A szabad kereskedelmi egyezmény segítségével a kanadai ásványkincseket vámok nélkül lehet az USA-ba szállítani. Az amerikai nagyvállalatok pedig szintén plusz költségek nélkül tudják behozni az országba a mexikói összeszerelő üzemeikben előállított késztermékeket. 

Kanada a világgazdaságba főként természeti erőforrásai révén: ásványkincseivel, erdőivel, termőföldjeivel kapcsolódik be. 

A 2008-at követő gazdasági válság következtében a NAFTA szerepe lecsökkent az USA gazdaságában. Erősödik ugyanakkor kapcsolata az Európai Unióval: a két világgazdasági pólus szorosabbá szeretné tenni a gazdasági együttműködését. 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük